Kötelező követni Handót – Vezetőjüket perlik a bírák a „hipp-hopp” szabályzat miatt

„Nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág, amely tagjainak meg kell felelniük egy személy mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveknek.” Így fogalmaz a strasbourgi bírósághoz intézett beadványában a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája, Szepesházi Péter, aki átvette és kiegészítette annak az anonimitását őrző panaszosnak az érvelését, aki az Alkotmánybíróságon támadta meg az integritási szabályzatot.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Bíró ne legyen párttag, ne legyen másodállása, ne fogadhasson el senkitől drága ajándékot. Ilyen és hasonló, teljes mértékben akceptálható magatartási szabályok mellett a dokumentum tartalmaz ködös, többféleképpen értelmezhető, sőt aligha elfogadható kitételeket is. A szabályzat definíciója szerint például az integritásnak része az is, hogy a bíró feleljen meg az OBH-elnök utasításaiban és ajánlásaiban meghatározott értékeknek és elveknek. Valóban ez garantálná a tisztességet és a feddhetetlenséget? Vagy inkább csak a szervilizmust erősítené?

Az Alkotmánybírósághoz beadott panasz anonim szerzője arra hivatkozik, hogy az Alaptörvény szerint a bírák függetlenek, a rájuk vonatkozó előírásokat pedig sarkalatos törvény határozza meg. Ez igaz: a bírák jogállásáról szóló kétharmados törvény részletesen szabályozza az összeférhetetlenség kérdését is. Ezért vélekedik úgy a panaszos, hogy a Handó Tünde által kiadott szabályzat ellentmond az Alaptörvénynek: kötelezettségeket és azok megszegése esetén eljárási szabályokat tartalmaz. Ráadásul olyan jövőbeli felhatalmazást is ad az OBH elnökének, amely szerint még nem ismert utasításait, szabályzatait, sőt még az elveit és értékeit is kötelező követni, azok felülírhatják a törvényeket. A bírói szervezet minden tagjára kötelező utasítások ráadásul nem tartalmaznak jogorvoslati lehetőséget sem. Mindennek alapján kéri Szepesházi bíró, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága állapítsa meg: a szabályzat sérti a véleménynyilvánításhoz, a tisztességes tárgyaláshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

Fleck Zoltán, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője úgy vélekedik, hogy az OBH elnökének rendeletalkotási joga kérdéses, ráadásul az elvekre és értékekre vonatkozó felhatalmazásnak nincs kontrollja. Fleck professzor szerint kulcskérdés, hogy a bírósági hivatal vezetőjét nem maguk a bírák választják, hanem kétharmados többséggel a parlament, így az OBH-elnök politikai kiválasztott. A jogszociológus értékelése szerint politikai jellegű a bizalom is, melyet azok a tisztségviselők élveznek, akiket személyesen ő bíz meg az integritási szabályzatból következő jogkörök gyakorlásával. A dokumentum valójában akkor lenne legitim, akkor erősíthetné a jogállamiságot, ha a bírói kar testülete fogadná el.

A tanszékvezető szerint a bizalom politikai jellegű az ország összes törvényszéki elnökének esetében is, hiszen kinevezésükhöz a politikai megválasztott OBH-elnök személyes hozzájárulása, az ő bizalma kell. Tény persze, hogy az OBH-elnök mellett működő Országos Bírói Tanács (OBT) jogosítványait valamelyest megerősítették a kemény nemzetközi bírálatok után, ám Fleck Zoltán szerint a bírói tanácsnak nincs önálló, érdemi hatásköre, a hatalmi szálak az OBH első emberének kezében futnak össze.

– Bármelyik bíró elmondhatná, ha merné, hogy az összes lényeges bírósági vezetői pozíció betöltésekor Handó Tünde elnök személyes szimpátiái érvényesülnek, és ahol az OBT kivételesen mégis él vétójogával, ott a pályázatot érvénytelenítik – mondta a 168 Órának Fleck Zoltán. Hozzátette, sok bírósági vezetői poszt épp azért betöltetlen, mert még nem sikerült rábeszélni egy-egy jó barátot, hogy pályázza meg.

Kadlót Erzsébet ügyvéd, egyetemi oktató, volt alkotmánybírósági főtanácsadó egyértelműnek tartja, hogy az OBH elnöke a szabályzat kiadásával túlterjeszkedett hatáskörén. Szerinte több mint problematikus a kívánalom, hogy a bíráknak bármit is tudniuk kellene Handó Tünde értékrendjéről. Mint mondja: egy bírónak nem más elveit kell követnie. Meg kell őriznie pártatlanságát, függetlenségét, és csak a törvényben foglalt kötelezettségeit kell megtartania. Régen rossz, ha egy bíró arra próbál ügyelni, hogy munkája megfeleljen az adminisztratív vezető elveinek és értékeinek. A bíró számára ugyanis csak a törvény értékendje lehet mérvadó.

Kadlót Erzsébet elmondta, elégtelennek tartja a bírói önkormányzatiság jelenlegi működését, a mostani helyzet arra az időre emlékezteti, amikor az igazságszolgáltatás fontos kérdéseit az úgynevezett Koordinációs Bizottság döntötte el. A rendszerváltás előtt az MSZMP KB egyik titkára vagy osztályvezetője kéthetenként találkozott a belügyminiszterrel, az igazságügy-miniszterrel, a legfőbb ügyésszel és a legfelsőbb bírósági elnökkel. Együtt döntöttek az elvárásokról, igazgatási elvekről, gyakran konkrét ügyekről is. A bíráknak közben fogalmuk sem volt arról, honnan is érkeznek az igazgatási vezetők által közvetített döntések. Most is valami hasonló történhetett: valahol, valakik titkon megbeszélték a dolgokat, és látszólag a semmiből, hipp-hopp előkerült egy szabályzat – mondja Kadlót Erzsébet.

A címzetes docensnek más kifogása is van az integritási szabályzattal szemben: az ugyanis lehetővé teszi, hogy a bírák ajándékokat kapjanak – ha nem is az ügyfelektől. Az úgynevezett figyelmességi ajándék értékhatára a bíró fizetésének öt százaléka lehet. Kadlót Erzsébet szerint nincs olyan adományozó, akitől egy bírónak szabad bármilyen apró ajándékot elfogadnia – bármilyen helyzetben. Az értékhatár egyébként is szubjektív megítélésű lehet: van olyan virág, amiből egy szál értéke bőven is meghaladja egy kezdő bíró fizetésének öt százalékát. Így adminisztratív bírósági alkalmazottak megítélése alapján akár vesztegetési ügyeket lehet elindítani.

Fleck Zoltán tapasztalatai szerint a bírósági vezetőket láthatatlan elkötelezettségi szálak kötik össze, és a bírák sokféle módon kiszolgáltatottak az adminisztratív vezetőiknek. Akár az integritási szabályzat is eszköz lehet arra, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák, megszégyenítsék, ahogy a professzor fogalmazott: kicsinálják őket. Az eljárás pedig teljes mértékben azok kezében van, akik az igazgatási hatalmat gyakorolják.

Szepesházi Péter arra hívta fel a 168 Óra figyelmét, hogy az általa Strasbourgban megtámadott szabályzat tisztázatlan, homályos fogalmakat tartalmaz. Ezek lehetővé tehetik például azt is, hogy az OBH elnöke fellépjen az őt bíráló civil szervezetek vezetői ellen. A szabályzat előírja: bíró nem vállalhat vezető tisztséget olyan szervezetben, amely gazdasági tevékenységet folytat. De mi a helyzet akkor, ha mondjuk egy, a jogtudomány előmozdítására hivatott civil szervezet konferenciát szervez, amely természetesen pénzügyi műveletek elvégzését is megkívánja? Ez sajnos tág teret adhat a szubjektív megítélésnek.

Mindez nem csak fantázia. A strasbourgi beadvány idéz két olyan támadható etikai határozatot is, amely az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórumot érintette, és a beadvány szerzőjét, illetve Ravasz László bírót sújtotta. Utóbbit egy napilapban megjelent kritikus írásai miatt a Szolgálati Bíróság 2011-ben hibás döntéssel bocsátotta el állásából, az Alkotmánybíróság 2012-ben helyezte vissza. Nyugdíjazásakor 2016-ban a szegedi törvényszéki elnök folytatott ellene fegyelmi eljárást egy, a szegedi bírák túlterheltségéről szóló dokumentum nyilvánosságra hozatalának vádjával.

Szepesházi bíró panaszkodik a bírói testület belső nyilvánosságának működészavarára is. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke tavaly utasítást adott ki: a bírói internetes levelezőrendszerben a jövőben csak az ő személyes engedélyével lehet használni azt a funkciót, amely lehetővé teszi, hogy egy bíró az összes kollégájának levelet küldjön. A bírák tehát írhatnak főnökeiknek és kaphatnak tőlük levelet, de véleményüket nem oszthatják meg egymással. A történelem ismétli magát – mondja Szepesházi –, 2011-ben Baka András főbíró hivatalvezetője is hasonló lépést tett, amikor Szepesházi és Ravasz László bírálta az akkori bírósági rendszert.

Az OBH elnöke a hvg.hu portálnak a kipattant botrányról úgy nyilatkozott: minderről jobban szeretett volna a bírói karon belül vitatkozni, de nem bánja, hogy a szabályzat ügye nyilvánosságra került, így legalább mindenki tud a dologról és arról, hogy az őrzőket is őrzik. Handó Tünde hozzátette, okultak a történtekből, és a jövőben az eddiginél nagyobb belső nyilvánosság előtt beszélnek majd a készülő szabályzatokról.

S hogy mi lesz a beadványok sorsa? Fleck Zoltán szerint az Alkotmánybíróság csak a felszínt kapargatná, ha önmagában próbálná elemezni az integritási szabályzatot. Érdemi döntést a testület csak az egész bírósági szervezet irányításának vizsgálatával hozhatna. Erre azonban a tanszékvezető szerint a jelenlegi összetételű Alkotmánybíróság aligha vállalkozik. Az igazi kérdés tehát az, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága készen áll­-e arra, hogy górcső alá vegye a magyar bírósági rendszer működését, az OBH-elnök normaalkotási tevékenységét, egész felhatalmazását.