Kósának nincs mit Demszkyék szemére vetni
Kósa Lajos Debrecen polgármestere, nem Budapest első embere! Ezért is érthetetlen, hogy a hajdúsági megyeszékhely problémái helyett – a kérdező minden igyekezete ellenére – a főváros, no meg az ország (!) ügyeivel foglalkozik a helyi elöljáró.
Kósa úrnak nincs mit Demszkyék és Hagyóék szemére vetni. A különbség csak annyi: Debrecenben nem volt szükség kényszer-koalícióra, alkudozásokra.
Mindazonáltal kísérteties hasonlóságok fedezhetők fel a budapesti és a debreceni állapotok között. Mindkét helyen mertek nagyo(ka)t álmodni, miközben egy őslakos is eltévedne a „maradandóság” városában. A kálvinista Rómától idegen – többnyire a kultúrát és a sportot szolgáló – gigaberuházások valósultak itt meg, nagy betonszarkofágok képében.
Munkahelyteremtés nincs. „Az idei költségvetésben a debreceni önkormányzat összesen 6 milliárd 665 millió forint bevételt irányzott elő ingatlanértékesítésből, illetve bérbeadásból. Ezzel szemben október végéig 445 milliót realizáltak.” Vagyis 6,7 százalékot. (Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 2009. október 28.) A polgármester úr nyilatkozta: a város nem vállalhat újabb adósságterhet, amit úgy is fordíthatunk: Debrecen elérkezett hitelfelvevő képességének felső határárhoz. Az ipari parkok üresen állnak, a debreceni repülőtérről sorra „szállnak el” a kérők.
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalatai (önkormányzati közműcégek, humánszolgáltatók, médiaintézmények) „egymásból” élnek. Ide lehet menekíteni a profitábilis és ráfizetéses működtetésűeket. Így fordul aztán elő, hogy a közösségi közlekedés immár nemcsak városi szinten egységesül(t), a helyközi és a távolsági buszok is a DKV Zrt.-hez kerül(het)nek a Hajdú Volántól. Igaz, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél erről még nem tudnak. (Forrás: Hajdú Online, 2009. október 26.)
A 2006-ban engedélyes tervvel rendelkező, új villamosvonal, amely egy éve az Európai Bizottság támogatását is megkapta, immár a harmadik (!) közbeszerzési eljárás kiírásánál tart. A nyomvonal elleni civil tiltakozás ellenére megvalósuló projekt határideje a napokban módosult 2012-re. (Városházi információk szerint hiányzik az 1,8 milliárd forintos önrész, ami 10 százalék.)
A városmarketingre (amit egyébként jól csinál a város) költött 70 millió forint – szakemberektől tudom – nem felel(het) meg a valóságnak. Ez az országos médiának sem elég egy olyan településen, ahol szinte minden héten valami rendezvény van. A reklámköltés hatékonysága más kérdés. Az idegenforgalom fellendítése nem politikai akarat függvénye, még Debrecen „városállamban” sem.
Kósa Lajos a vele készült interjúban a média jó ismerőjének tünteti fel magát. Szólítsa hát fel önmérsékletre a Városi Televízió munkatársait: napi hírműsoruk fele (!) ne a polgármester imázsépítéséről szóljon. Vagy próbáljon hatni az éppen most tíz éve megjelent városi lap készítőire: a 90 ezer példányban ingyenesen (!?) megjelenő, 24 oldalas heti újság kerülje az „önkormányzati hírlevél” látszatát. Ekkora felület elbírná a polgármesteri hivatal hirdetései mellett az olvasói véleményeket is, sőt feladata lenne ennek teret adni.
Nagy Zoltán
médiakutató
Debrecen
