Kósa Lajos elismerte, hogy legalább két éven keresztül részt vett egy 4,3 milliárd eurós szélhámosságban

Erősen lebukásgyanússá kezd válni a hihetetlen történet. Lehet, hogy végül nem valósult meg a biznisz, de két éven át többször is szerződött és dokumentumokat írt alá a miniszter az általa „szélhámosságnak" nevezett ügyletben. És ezen felül is vannak kérdések.

2018. március 13., 12:35

Szerző:

Már biztos, hogy négymilliárd-háromszázötvenhárommillió euró (4 355 000000 euró, azaz 1340 milliárd forint) kezelésével bízták volna meg Kósa Lajos egy, a Magyar Nemzet birtokába jutott, hiteles közjegyzői okirat szerint. Az mno.hu közzé is tette a korábban a propagandamédia által hamisítványnak beállítani próbált dokumentumot.

„Ez egy igazi szélhámosság, kamutörténet" – kezdte Kósa Lajos Dunaújvárosban tartott sajtótájékoztatóján magyarázni a történetet, de aztán annyira belezavarodott, hogy Modern Városok programért felelős miniszterhez méltatlan módon elismerte, részese volt egy szélhámosságnak, sőt, alapján többnek is.

Kósa ugyanis elmondta, hogy

egy munkatársának a hölgyismerőse jelentkezett, hogy hatalmas összeget örökölt Németországból. Neki azt tanácsolta, hogy hozza Magyarországra és tegye magyar állampapírba.

A kérdések nyomása alatt láthatóan szenvedő Kósa zavarában el is ismerte elment erről szerződést kötni a közjegyzői irodába, de a miniszter többszöri kérdésre sem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy a dokumentum hiteles, azt állította, hogy ő maga nem látta a Magyar Nemzetet még, így nem tudja. Ezután arról kezdett fejtegetésbe, hogy polgármesterként is rendszeresen fordultak hozzá ilyen típusú ajánlattal, és később is  

sokszor megkeresték őt különböző emberek azzal, hogy befektetnének, ő ilyenkor mindig az állampapírt ajánlotta befektetésként. Úgy emlékszik, hogy ebben a bizonyos ügyben egy barátja ajánlott neki egy német nőt, azzal, hogy nagyobb összeget örökölt, és befektetné.

A Magyar Nemzet – mint arról a 168 Óra is beszámolt – azt írta, hogy az okiratban a megbízó felruházza Kósa Lajost, hogy a „megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon”, és azokat a „megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze”. 

Kósa most azt állítja, hogy sosem vásárolt állampapírt, arról tudnánk, ugyanis jelezte volna a vagyonnyilatkozatában. A Magyar Nemzet cikkéről pedig azt mondta, nem olvasta, de szerinte szélhámosság a történet. „Soha, semmilyen bankszámlát nem kezeltem" – mondta.

Igencsak sok azonban a furcsaság és a kérdés Kósa elmondása alapján:

  • Arra a kérdésre, hogy ott volt-e a közjegyzői irodában aláíráskor, a miniszter azt válaszolta: ha tudná, miről van szó, akkor megmondaná. Mindenesetre annyit elismert, hogy Tóth Ádám közjegyzői irodájában járt már. Magyarán Kósa Lajos lehet ugyan, hogy nem kezelte végül a pénzt, de igenis elment aláírni az erről szóló szerződést, vagy épp szerződéseket.
  • Sőt, Kósa azt állítja, debreceni polgármesterként keresték meg. Ez igaz is lehet, hiszen az iratok szerint Kósa 2013. január 28-án kötött szerződést magyar állampolgárságú megbízójával. Csakhogy 2015-ben, amikor a közjegyzői hitelesítés, tehát a konkrét megbízás született, Kósa már csak országgyűlési képviselő volt, hiszen 1998–2014 között volt Debrecen polgármestere. Mindez annyit tesz: Kósa két éven keresztül hitt abban, hogy egy ekkora összeget fog majd kezelni. A sok ezer milliárdos városfejlesztési program felett bábáskodó Kósa tehát vagy nagyon könnyen átverhető „szélhámosok" által. Vagy itt valami másról van szó.
  • Kósa bizalmát és reményeit egyértelműen növelhette, hogy a hatalmas összeg nemcsak az államkassza, avagy inkább a Magyar Nemzet Bank számára jött volna jól, de a közvetítői jutalékok is csábítóan hathattak több szereplő – akár kezelőként Kósa, akár a befektetési számlát vezető pénzintézet, akár mások – számára.
  • Kósa a továbbiakra azt tanácsolta a sajtónak, hogy keressék meg a közjegyzői irodát. Csakhogy a hvg.hu ekkorra már megkereste Tóth Ádám közjegyzői irodáját, amelynél Kósával a szerződést kötötték, ők titoktartásra hivatkozva nem árultak el semmit. És banktitok miatt egyetlen pénzintézet sem fog adatot kiadni, holott egyértelmű, hogy 
  • Kósának sikerült igen kellemetlen helyzetbe hozni a Pesti Srácokat és más kormánypropagandatermékeket, hiszen előbbi portál nyomában több ilyen webhely is hamisítással vádolta meg a Magyar Nemzetet, amelyet tehát nemcsak a miniszter erősített meg, hiszen lényegében elismerte, hogy aláírt idevágó hivatalos iratokat, de az mno.hu-ra is felkerült a dokumentum, amelyre hivatkozva további részleteket ígértek.
    Kósa Lajos igenis szerződött, méghozzá közjegyző előtt