Kósa helyretette Lázárt: Baj van a lex Heinekennel

Hiába állt ki Lázár János és Semjén Zsolt a Heineken elleni bosszúnak szánt törvény mellett, Kósa Lajos bemondta, hogy a tervezet sok sebből vérzik.

2017. március 21., 15:03

Kezd kabarévá válni a lex Heineken-sztori: miután a hvg.hu megírta, hogy értesülésük szerint a Fidesz gyorsan kihátrál a törvénytervezet mögül, Lázár János és Semjén Zsolt gyorsan kiállt a törvény mellett, és teljes mellszélességgel tagadták, hogy bármiféle meghátrálásra készülnének. Erre jött Kósa Lajos, és közölte, hogy a céllal ugyan egyetértenek, de több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat, a szövegről vita van a Fideszben. Elmondta, hogy nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal” fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak. (A tervezet szerint akár két év börtön is várna arra, aki például Heinekent forgalmaz.)

Fotó: Jasper Juinen for Heineken

Szerinte ezért olyan módosításokra van szükség, amelyek kiküszöbölik az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülő esetleges veszélyeket. Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene – fogalmazott. Példaként hozta, hogy nyilván Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, annak ellenére hogy abban van önkényuralmi jelkép.

A problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült – folytatta –, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó.

Megerősítette egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat és a romániai – az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti – védjegyvita. „Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni”, ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról – foglalt állást.

Arra azonban az ügyben megszólaló kormánypárti politikusok és kormánytagok egyáltalán nem adtak még választ, hogy a részben holland tulajdonban lévő, Romániában működő és ott is adózó, a székelységet/magyarságot marketingcélokra használó vállalkozás ellen megnyert per miért támadás a magyar nemzeti érdek ellen.

Sándor Zsuzsa volt bíró osztja a Fidesz-frakció aggodalmát (és nonszensznek tartja az egész ötletet). Szerinte ha a lex Heinekent végrehajtják és arra kényszerítik a céget, hogy levegye a Magyarországon forgalmazott sörösüvegekről a vörös csillagot, akkor több milliárdos kártérítést ítélhet meg a Heinekennek az európai bíróság. Ha ugyanis Magyarországnak baja van egy  nemzetközileg védett védjeggyel, azt az uniós csatlakozáskor kellett volna jelezni, mivel akkor az áruk szabad mozgásáról szóló egyezmény szabályait is elfogadta.

A vörös csillag kereskedelmi betiltásának kérdése amúgy is erősen kérdéses. Korábban már a magyar Alkotmánybíróság és a nemzetközi bíróság is kimondta, hogy önmagában a vörös csillag használata csak akkor büntethető, ha a köznyugalom megzavarására alkalmas magatartás is társul hozzá.