A koronavírus elleni akciócsoport vezetője a 168 Órának: lazítások idején kell csak igazán betartani a szabályokat
Értékes adatokat tudhattunk meg a négy hazai orvosképző egyetem átfertőződöttségi tesztjéből, amelyek az esetleges második hullám elérkezésekor felkészíthetnek a védekezésre
- erről beszélt a kormányzat koronavírus elleni akciócsoportjának vezetője a 168 Órának. A Pécsi Tudományegyetem professzora Jakab Ferenc jelezte, ezek még csak részadatok, ha meglesz a teljes kép, akkor ki kell értékelni azokat.
Szerinte nem kell csodálkozni az alacsony átfertőződöttségen, mivel
Magyarországon az időben meghozott jó döntések, valamint a lakosság fegyelmezett viselkedése ténylegesen segítették, hogy a járvány egy alacsony szinten maradjon.
Megemlítette azt is, hogy a Pécsi Tudományegyetem elemzéseiből is az derül ki, több gócponton több lokális terhelés indult meg, amelyek azonban nem tudtak szétterjedni és „összeérni.” Ez a kormányzati intézkedések, másrészt pedig a lakosság fegyelmezett viselkedése miatt alakult így – hangsúlyozta Jakab Ferenc.
„Fontos lenne, hogy mindenki belássa: a vírus azért nem tudott Magyarországon nagyobb ütemben terjedni, mert időben léptünk. Ha mindenki befogta volna a szemét, akkor sokkal több fertőzött lehetne.”

„Ha egy tünetes ember elköhögi magát egy tömött buszon, úgy, hogy nem tesz a szája elé eszközt, akkor a körülötte lévők jó eséllyel megfertőződnek. Ha nem teszünk ellene semmit sem, pillanatok alatt fel tud futni egy ilyen cseppfertőzéssel terjedő betegség, mint amit most is látunk.” – fogalmazott a professzor, aki emlékeztetett,
négymillió felett van a fertőzöttek száma világszerte.
Ebből kifolyólag pedig akár az is előfordulhatott volna, hogy sokkal több ember szorul kórházi kezelésre. Utóbbi abban az esetben történhetett volna meg, amikor a vírus elszabadul és nem lehet kordában tartani. Példaként Olaszországot hozta fel, ahol a híradásokban azt lehetett látni, a betegek a kórházak folyosóin fekszenek. „Ezek a képek magukért beszélnek.” – jelentette ki.

„Ha nagyon sok ember hirtelen megfertőződik, és közülük sok beteg szorul kórházi ellátásra, akkor ezt az egészségügyi ellátórendszer már nem bírta volna el.”
Jakab Ferenc azt mondta, nyugat-európai példák is megmutatták a helyzet súlyosságát, emiatt kellett itthon is lépni.
Nyomatékosította, a koronavírus nem összevethető az influenzával, mivel
- más a struktúrája,
- nincs ellene védőoltás és gyógyszer
- más a fertőzési mechanizmusa.
Jakab Ferenc az utóbbival kapcsolatban azt mondta, a koronavírus hirtelen és rapid módon okozhat tüdőgyulladást, amelyet azonnal intenzív terápiával kell kezelni.
Hozzátette, ez az állítás tudományos magyarázatokkal is igazolható.
Ahogy haladunk előre a vírus megismerésében, derülnek ki az újabb meglepetések. Olyan tüneteket is okoz és olyan következményeket hagyhat az ember szervezetében, amelyekre eddig nem is gondoltunk – mondta Jakab Ferenc.
A maszkhordásról azt mondta,
mindegy milyen maszk van rajtunk, csak hordjuk.
A professzor kifejtette, a járvány elején még a tudomány is azt gondolta, csak a beteg embereknek kell maszkot hordania, de ez mára megváltozott. Ennek az egyik oka az volt, nem ismerték a vírus terjedését és nem volt információ arról, egy tünetmentes fertőző mennyire képes továbbadni.

Jakab Ferenc kifejtette, a mai álláspont szerint a maszkokkal lehet megállítani a terjedés sebességét.
„Ha rajtam van egy maszk, a velem szemben állón van egy maszk és azt feltételezzük, hogy egyikőnk fertőzött, akkor, ha van másfél méter távolság, az átadás lehetősége minimális. Még akár zárt térben is.”
A professzor hangsúlyozta, a fenti állítás csak arra vonatkozik, aki egészségesnek érzi magát, mert aki azt gyanítja, beteg, menjen orvoshoz.
A szakember ezt egy fontos társadalmi szerepvállalásnak nevezte, mivel
"ha maszkot húzok, azzal én védelek téged, ha te maszkot húzol, te védsz engem. Innentől kezdve pedig a járvány jobban kezelhető.”
Jakab Ferenc szerint annál jobb a maszk, minél inkább zárt. Persze nem redukálja le 0%-ra annak esélyét, hogy valaki elkapja a vírust, de így jelentősen csökkenti a levegőbe kerülő nyálcseppecskéknek a számát, amelyek potenciálisan fertőzöttek lehetnek.
A Koronavírus-elleni akciócsoport vezetője már csak az alacsony esetszám miatt is támogatni tudja a maszk viselését.
Felhívta arra is a figyelmet, a maszkhordás különösen a lazítások idején szükséges és most az emberek tehetnek a legtöbbet azért, hogy ne terjedjen el a járvány.
Ennek pedig nagyon jó módja a maszkviselés – hangsúlyozta Jakab Ferenc.

Ami a gyógymódokat illeti, a gyógyszerek hamarabb elérhetővé válnak, az oltóanyagra még várni kell. Jelezte, néhány tesztelés már a klinikai szakaszban van. Megjósolni nem lehet, mikorra várható vakcina, ugyanakkor Jakab Ferenc bízik abban, egy éven belül ez is megtörténik.