Kilencezer szakápoló hiányzik a fekvőbeteg ellátásból

Hiába van elég kórházi ágy és lélegeztető gép, ha nincs elég szakember – mondta a 168-hu-nak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Magyarországon ugyanis a fekvőbetegellátást tekintve ijesztően sok szakápoló hiányzik: legalább 9000 ápolót kellene azonnal felvenni ahhoz, hogy pótolni tudják a kialakult létszámhiányt - ez a pályakezdők rendkívül alacsony, valamint a tömegesen nyugdíjba vonuló kollégák számából adódik.

- A kérdőíves felmérésre válaszolók közül ráadásul csaknem ezren jelezték, hogy ha a kormány nem rendezi a béreket, akkor a koronavírus-járvány lecsengése után felállnak és inkább külföldre mennek vagy más munka után néznek – fogalmazott.

A MESZK elnöke azt is megjegyezte, hogy nem csak a fekvőbeteg ellátásban van szakdolgozói hiány, a többi szakterületre, így például a műtététi-, a labor- és képi diagnosztika területére is jóval több munkaerő kellene.

- Ahhoz, hogy meglegyen az utánpótlás - és ne kelljen kiégett kollégák ezreivel találkoznia a betegeknek, amikor amúgy is kiszolgáltatott helyzetben vannak -, legalább húsz-huszonkétezer szakdolgozóra lenne szükség nemzetközi összehasonlításban. Közülük is a legégetőbb a fekvőbetegápolás területéről hiányzó kilencezer kolléga – mondta a kamara elnöke. 

Kedvező helyzetről egyedül a dietetika, a gyógytorna és a védőnői területen lehet beszámolni. - A jövő nemzedékének is vonzóvá kellene tenni az egészségügyi hivatást, ehhez pedig kormányzati támogatás kell. A hajlandóság eddig a kormány és az Országos Kórházi Főigazgatóság részéről is megvolt, a mostani szerződésmódosítások idején ugyanis több alkalommal a szakdolgozói kamara jelzésének megfelelően javították a végrehajtási utasítást. A kompenzáló béremelésből viszont a szakdolgozók egyelőre kimaradtak, márpedig ez egy olyan belső feszültséget teremtett, amit azonnal fel kell oldani – fogalmazott Balogh Zoltán.

A szakdolgozói kamara elnöke szerint heroikus küzdelemmel tudják megoldani a betegellátást a járvány alatti átcsoportosításokkal mindezt úgy, hogy a harmadik hullám még nem érte el a csúcspontját. Amikor visszatér a régi kerékvágásába az ellátó rendszer, rengeteg ellátatlan beteg kerül majd a kórház falai közé. - Ezért lenne rendkívül fontos, hogy minden egyes szakdolgozót megtartsunk - tette hozzá.

A szervezet azt javasolja – mint arról a Világgazdaság hétfőn beszámolt -, hogy első lépcsőben a 2022. január 1-jére tervezett, 21 százalékos béremelést hozzák előre idén július elsejére. A bértábla-javaslatuk szerint ekkortól egy kezdő szakdolgozó (B1 kategória) fizetése bruttó 264 ezer forint lenne a jelenlegi 218 ezer forint helyett, egy negyven éve a pályán lévő, több végzettséggel rendelkező szakdolgozó (E14) pedig bruttó 459 ezer forintot keresne a jelenlegi 380 ezer forint helyett.

Amennyiben megállapodás születne két további béremelésről, akkor ezek a jövő év elején, illetve 2023 januárjában következnének. A harmadik lépcsővel a kezdő szakdolgozó (B1) bére bruttó 280 ezerre, a több mint 40 éve pályán lévőé (E10) 1,2 millió forintra nőne. 

A hatalmas munkaerőhiányt jól mutatja az is, hogy a napokban több hazai kórházban is önkénteseket toboroztak. A közösségi oldalra posztolt felhívásban azt írták, hogy a Covid-osztályokon szinte minden kórházban hatalmas a túlterhelés. Balogh Zoltán szerint a jelenlegi körülményeket aligha lehet egy csapásra megoldani, de egy jelentősebb béremeléssel máris fokozni lehetne az egészségügyi szakápolók elégedettségét, és a fiatalabb generáció is nagyobb kedvet kapna az egészségügyhöz.

- Olyan alacsonyról indult el az elmúlt években zajló bérfelzárkóztató program az egészségügyben (129 ezer forint volt a fizetés 2016-ban), hogy nagyságrendileg kollégáink nem érzékelték a változást. Igazán 2019 júliusa után került a szakdolgozók jelentős tömege a garantált bérminimum feletti besorolásba. Összágazati szinten a közel 80 milliárd forintnyi kiadás jelentős összegnek tűnik, viszont a közel 84 ezer egészségügyi szakdolgozó részesült belőle, akik az ellátó rendszer háromnegyedét teszik ki – mondta a MESZK elnöke.

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)