Kiakadt a szakma a Hauszmann-terv miatt

Néhány napja a már hónapok óta botrányszagú magyar velencei biennále pavilonja kapcsán a projekt vezető tervezői

nyilatkozatban határolódtak el amegvalósuló projekttől, mert állításuk szerint a továbbtervezésből gyakorlatilag kizárta őket a kivitelező és a pavilon kreatív tervezője.

Két napja egy építészekből, művészettörténészekből álló szakmai csoport

szólította fel a kormányt:tegyék közzé és tárják a szakmai közvélemény elé a terveket budai vár, az egykori királyi palota felújításáról, mert ezek sorsa nem titkolni való nemzetbiztonsági ügy, hanem régészeti, műemlékvédelmi, urbanisztikai, építészeti, kultúrpolitikai és társadalmi kérdések sokaságát veti fel, amelyekről nem lehet zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kirekesztésével tárgyalni.

„Budapest és a nemzeti történelem emlékeinek megőrzése mellett minden elkötelezett állampolgárnak joga, hogy megismerhesse a budai vár és a palota újjáépítését, funkcióváltását érintő terveket. Az utóbbi hónapokban több, egymásnak ellentmondó építészeti, urbanisztikai, kultúrpolitikai és kormányzati elképzelés látott napvilágot. A munkálatok már folynak, anélkül hogy a terveket a nyilvánosság és a független szakértők megismerhették volna, hogy nyilvánosan kifejthették volna a véleményüket. A tervek megvalósításának költségével kapcsolatban sem látni tisztán: már eddig is nagyságrendjükben eltérő kormányzati kötelezettségvállalásokról esett szó. A várral és a várnegyeddel kapcsolatos kormányzati tervek állítólag a legfontosabb magyar közgyűjtemények sorsát és a magyar tudományos kutatások kiemelkedő jelentőségű kutatóintézeteinek elhelyezését is érintik.

A Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének március 12-én megtartott második ülése előtt a vár és a palota ügyeivel megbízott kormánybiztos, L. Simon László ismertette a sajtó képviselőivel a már meghozott döntéseket. Közölte, hogy »a kormány 98 százalékban kulturális célokra szeretné használni a felújított palotát«, továbbá bejelentette, hogy úgynevezett »zöld beruházás« keretében új helyre költöztetik az Országos Széchényi Könyvtárat, és anyagilag támogatják, hogy a Budapesti Történeti Múzeum részben vagy teljesen átköltözzön a Kiscelli Múzeum épületébe. Jó ideje tudni, hogy a kormány a Szépművészeti Múzeumba beolvasztott Magyar Nemzeti Galéria számára új múzeumi épületet terveztet a Városligetben. Azaz a kormány úgy akarja »98 százalékban kulturális célra« használni a palotát, hogy a benne működő, mindhárom nagy nemzeti gyűjteményt kiköltözteti onnan.

A magyar kultúráért érzett felelősségünk tudatában arra kérjük a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének tagjait, hogy tegyék közzé és tárják a szakmai közvélemény elé a terveket. A budai vár, az egykori királyi palota sorsa nem titkolni való nemzetbiztonsági ügy, hanem régészeti, műemlékvédelmi, urbanisztikai, építészeti, kultúrpolitikai és társadalmi kérdések sokaságát veti fel, amelyekről – minthogy mindannyiunkat érint, mindnyájunkra tartozik – nem lehet zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kirekesztésével tárgyalni.”

A Párbeszédet a várért kezdeményezés elindítói: Beke László művészettörténész, Beleznay Éva építész, Buza Péter várostörténész, Bencsik Barnabás művészettörténész, Ferkai András építész, Gyáni Gábor történész, Marosi Ernő művészettörténész, N. Kósa Judit újságíró, Mélyi József művészettörténész, Perczel Anna építész, Szelényi Iván szociológus, Wessely Anna szociológus.