Ki kit fog feljelenteni?

- Önök hülyének nézik az Alkotmánybíróságot.

– Dehogy!

– A testület által alkotmányellenesnek ítélt törvényeket a kétharmad rendre beemeli az alkotmányba. Nem elegáns.

– Az Alkotmánybíróság döntése értelmében formai probléma, hogy egyes szakaszok az átmeneti rendelkezések között rossz helyen szerepelnek. A hosszú távra vonatkozó szabályoknak ugyanis a törzsszövegben a helyük.

– Hamarosan a hallgatói röghöz kötés is bekerül az alaptörvénybe, pedig az Alkotmánybíróság a minap alkotmányellenesnek ítélte az erről szóló kormányrendeletet.

– Azt szeretnénk, hogy a magyar adófizetők pénzéből diplomázottak bizonyos ideig Magyarországon vállaljanak munkát. Erről az Alkotmánybíróság azt mondta: nem kormányrendeleti, hanem törvényi szinten kell szabályozni.

– Törvényi, de nem alaptörvényi szinten.

– Mi csak orvosoljuk az Alkotmánybíróság által kifogásolt formai problémákat.

– Azt mivel magyarázza, hogy az alkotmányba bekerül a „pártállami diktatúra működtetőinek jogait korlátozó szabály” is, amelyet szintén alkotmányellenesnek minősített a testület.

– A kilencvenes évek végén épp az AB jelentette ki, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja. Mi most ezt a vitathatatlan döntést emeltük be az Alaptörvénybe. A kommunista rendszer vezetőinek pedig másokhoz hasonlóan szintén közszereplőként kell beszámolniuk egykori tevékenységükről.

– A hajléktalanok kitiltását engedélyező helyi rendeletalkotási jog is új fejlemény, és szintén alkotmányellenes.

– Az AB szerint a jelenleginél több garanciális elem szükséges az önkormányzati rendeletalkotáshoz. Valamint pontosan definiálni kell, mit jelent közterületen élni. Megjegyzem, az emberek kilencven százaléka minden bizonnyal egyetért az eredeti javaslatunkkal.

– Az alkotmányellenessel.

– Nem a tartalma, hanem a garanciális elemek hiánya miatt az, de ezek már bekerülnek az új jogszabályba. Mi minden esetben tudomásul vesszük az Alkotmánybíróság döntését. Ellentétben a szocialista kormánnyal, amelyik a köztársasági elnök által délelőtt tizenegykor visszaküldött polgári törvénykönyvet délután kettőkor változatlan szöveggel fogadta el. Most nincs ilyen arrogancia a testülettel szemben. Adott esetben hajlandóak vagyunk akár visszakozni is, ahogy tettük a választási regisztráció kapcsán. Számunkra a békés közjogi állapotok megteremtése a legfontosabb. Ellentétben a korábbi kormány jogi kultúrájával, a kabinet és az Alkotmánybíróság igenis partnerségben működik.

– Az is a partnerség része, hogy a kormány kikötötte: az új alaptörvény hatálybalépése előtti alkotmánybírósági határozatokat nem veheti figyelembe a taláros testület?

– Úgy ítéltük meg: fel kell hívni az alkotmánybírák figyelmét, hogy ne a korábbi esetjogból, hanem az új szövegből induljanak ki.

– Sólyom László szerint huszonkét év döntéseinek kötelező figyelmen kívül hagyása értelmetlen, és nem lehet megtiltani, hogy az alkotmánybírák gondolkodjanak.

– A volt köztársasági elnök és egykori alkotmánybírósági elnök kiváló jogtudós, véleménye többszörösen is releváns.

– Van érdemi válasza a sólyomi felvetésre?

– Nyilvánvaló, hogy a régi eljárások logikáját az új indokolásban is felhozhatják az alkotmánybírák, csak a megváltozott részeknek kell új értelmezést adni.

– Kósa Lajos szigorúbb. Ő azt mondta: „A jövőben nem puskázhatnak az alkotmánybírák.”

– Valóban fennáll a veszélye annak, hogy bármennyire is az új alaptörvény van érvényben, minden marad a régiben. Ezért kell normatív utasítást adni arról, hogy a megváltozott szakaszokat megváltozott értelmezéssel szemléljék.

– Az alkotmánybírák rutinos jogászok, bizonyára tudják ezt maguktól is.

– A gyakorlat azt mutatja, hogy a régi alaptörvény alapján értelmezik a jelenlegi rendelkezéseket, és nem keresik az új logikáját. Ilyen a családügyi sarkalatos törvény, az alaptörvény átmeneti rendelkezései vagy az egyházügyi sarkalatos törvény esete.

– Ugorjunk az antikorrupciós stratégiára. Ott az egyik sarokpont az, hogy közszolga legfeljebb reklámszatyorban hozott, kis értékű ajándéktárgyat fogadhat el. Ön mit tenne, ha most átnyújtanék egy palack, fadobozba zárt bort?

– Csodálkoznék. Egyébként nem abból indultunk ki, hogy a kormánytisztviselők korruptak, hisz aki ilyen ügybe keveredik, annak ott a szigorított büntető törvénykönyv. A mi újításunk a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. A lényege, hogy kormánytisztviselő ne tűnhessen korruptnak. Zöld Könyv készült, amelynek ajánlásai alapján a kormánytisztviselők etikai kódexet szerkesztenek. Ez a „mankó” tartalmazza, hogy tárgyalásra ne menjen egyedül, ha bármi gyanúsat tapasztal, vegyen fel róla jegyzőkönyvet, ha ajándékot vagy apró figyelmességet kap, vigye be a szobájába, és a munkája során használja. Ha az ajándék értéke meghaladja alapilletményének a tíz százalékát, forduljon a feletteséhez, adja le, használják közösen, ajánlják fel jótékonysági célra, vagy semmisítsék meg. A lényeg, hogy semmiképp ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy összesúgjanak a háta mögött.

– Adják le? A raktárba? Ez komoly?

– Az ajándékot nem ő, hanem az általa képviselt hivatal kapja, ezért annak a tulajdonába kell kerülnie.

– Nem túl életszerű.

– A konkrét vesztegetés bűncselekmény. Az etikai kódex azoknak segít, akik még a korrupció látszatát is szeretnék elkerülni.

– Arra is van javaslatuk, hogyan kell lebuktatni a megtévedt kollégát.

– Az intézményekben úgynevezett integritásfelelősök igyekeznek kiszűrni a korrupciós lehetőségeket.

– Tégla? Beépített ember? Netán kettő az egyben?

– Nevezzük inkább bölcs, idős tanácsadónak, egy régóta ott dolgozó, köztiszteletben álló kolléga személyében.

– Nála lehet majd feljelenést tenni?

– Hozzá lehet majd fordulni a korrupciógyanús ügyekkel.

– Indul a mószerolás?

– Bárki tehet javaslatot jogszabály-módosításra az integritásfelelősnél, és természetesen felhívhatja a figyelmet azon kollégáira, akiről úgy tűnik, nem a rendelkezések szerint járnak el.

– Névvel?

– Létezik bejelentővédelmi rendszer is, amely igény esetén biztosítja az együttműködő munkatárs anonimitását.

– Integritásfelelősnek főállásban lehet lenni?

– A normál munka mellé választható feladat. A jelentkezők a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen külön képzést kapnak.

– Mit tesz, ha fülest kap?

– Tanácsokat ad a bejelentőnek.

– Például azt, hogy figyelje tovább a gyanús elemet?

– Mondjuk. Vagy elültetheti benne a gondolatot, hogy talán rosszul látta a történteket, esetleg meg is beszélheti az érintett kollégával. Persze büntetőeljárást is indíthatnak, akár közösen.

– Az is a tervezett kódex része, hogy kirúghatják a munkatársakat terrorizáló főnököt. Ezt hogy kell elképzelni?

– A vezetőnek nemcsak fegyelmeznie kell, hanem elismerni is. Nem teremthet olyan hangulatot, hogy a kollégák gyomorgörccsel menjenek munkába. A kódex amúgy soft law, azaz puha jogszabály, igyekszik hétköznapi módon, közérthető nyelven fogalmazni. A piaci cégek egy része még a mosdóhasználat ütemezését és az öltözék színárnyalatát is megszabja. Hozzájuk képest a mienk arany középút.

– Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke szerint ez az egész felhajtás csupán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az igazi bajról: önök azt a látszatot keltik, hogy a közigazgatás korrupt, pedig valójában a politika az.

– A mi feladatunk a közszférába vetett bizalom növelése, amelyhez célravezető eszköz a felderítés és a korrupció látszatának elkerülése. A kampányköltések átláthatóvá tételére is voltak érdemi előrelépések a megsemmisített választási törvényben.

– Sokkal többet tennének a közbizalom építéséért, ha az állami munkák pályáztatását reformálnák meg. Plusz kivizsgálhatnák a közelmúlt nagy tendereit. Az LMP-s Schiffer András többször kérte a Közgép tevékenységét monitorozó vizsgálóbizottság felállítását.

– Nincs olyan ellenzék, amelyik ne vádolná korrupcióval a kormánypártot. De csak az a vád vehető komolyan, amelynek során büntetőeljárásban el is ítélnek vagy legalább meggyanúsítanak kormányhoz köthető politikusokat, mint korábban Hagyót, Hunvaldot, Zuschlagot. A Fidesz–KDNP ellen ilyen eljárás még csak nem is indult.

– Akkor pláne támogathatnák a Közgép-bizottság felállítását.

– Egyetlen esetben sem sikerült bizonyítani, hogy a Közgép miatt rosszul jártak az adófizetők. Innentől kezdve ez politikai kommunikációs, és nem jogi kategória. Ha az LMP alapos gyanú alapján korrupciós ügyet talált volna, lenne nyomozás. Miért van az, ha magyar cég nyer kormányzati támogatással, rögtön ott az LMP? Külföldi cég kapcsán miért nem emlegetnek soha korrupciót? A magyar cégek korruptak, a külföldiek pedig patyolattiszták?

– Tegyük fel, hogy a Közgép patyolattiszta. Ettől még elmolyolhatnának a pályázati rendszer felülvizsgálatával. Talán még az ország korrupciós indexén is javíthatnának.

– A Transparency International éves korrupciós érzékelési indexének rangsorában Magyarország a tavalyi 54. helyről a 46.-ra zárkózott fel.
– A kormány leginkább a kommunikáció szintjén erős a korrupcióellenességben. Budai Gyula még elszámoltatási kormánybiztos korában telebeszélte a híradókat, ám elmarasztaló, pláne jogerős ítéletig nem jutott. De legalább sokakat besározott.

– Tízmilliárdokat szerzett vissza az államnak a feljelentései nyomán.

– Kitől?

– Benne van a nyilvános jelentésében. Azt persze mi is sajnáljuk, hogy kiskapuk segítségével többen ki tudtak bújni a felelősség alól. De még most is sok eljárás van folyamatban.

– A pártfinanszírozás megreformálása is javítaná a képet.

– Korábban előjött egy javaslat a pártfinanszírozás eltörléséről, de a pártok nem támogatták. A választási törvényben pedig eredetileg az szerepelt, hogy a reklámokra fordított összeg kiszámíthatósága miatt az újságoknak nyilvánosságra kell hozniuk a pártok hirdetési költéseit. A szándék tehát megvolt bennünk, csak sajnos az Alkotmánybíróság megsemmisítette a tervünket, ezért ezeket a lépéseket hiába tettük meg.