Ki az ellenzéki gettóból!

– „Az ellenzék negatív spirálba került, nehezíti a helyzetét a Fidesz mozgatta ügyészség, a szűk médiatér, a választási manipulációk, s még a civilek is belerúgnak a döglött oroszlánba. Ilyen válságban egy ellenzéki párt nem lehet gyáva.” Helytálló elemzés?

– Igen, bár szerintem jelenleg az ellenzéknek nem a gyávaság a problémája.

– Épp egy éve még így látta, akkori beszélgetésünkből idéztem. Tovább is van: „Ültem a Közgép udvarán, molinóztam a Parlamentben, dobáltam a kék cédulákat, de mára azt látom, a kreatív eszközök is »elfáradtak«. Három kampány alatt sok puskaport ellőttünk. Most érdemes újragondolni mindent.” Hát, nem jutottak messzire. Tüntetés, népszavazási kezdeményezés, tüntetés, népszavazási kezdeményezés – ennyi az ellenzéki repertoár.

– Az ellenzéknek a protestáláson kívül nincsen eszköze megmutatni, milyen Magyarországot ajánl a választóknak. Ezért vágytam arra, hogy helyi politikusként megvalósíthassak valamit abból a világképből, amiben hiszek, megcsináljuk kicsiben azt, amit nagyban is lehetne. Például a zuglói szociális modell kiindulópontja lehet egy baloldali kormány társadalompolitikájának. Itt nincsenek kilakoltatások, de van minimáljövedelem-juttatás. A szakma részéről figyelem övezi a munkánkat, más kerületek is érdeklődnek.

– Mégsem az ellenzék, hanem a Tanítanék Mozgalom hozott össze másodszor is több tízezres tüntetést a Kossuth téren, Pukli István fordította Orbán ellen saját, 2006-ban már alkalmazott fegyverét, a kormány elleni ultimátumot. Neki volt mersze munkabeszüntetést hirdetni.

– Ebből is látszik, hogy polgári társadalmakban a civilek képesek befolyásolni a kormányt. Hiába sztrájkolna egy ellenzéki párt, nem tűnne fel. Az sem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik első, jogfosztó döntése a sztrájkjog ellehetetlenítése volt.

– Vagyis éljen a polgári engedetlenség?

– Városvezetőként nem buzdítok senkit erre, bár politikusként magam is részt vettem ilyesmiben, és senkinek nem esett bántódása.

– Palkovics László már kirúgással fenyegetett egy sztrájkot hirdető zuglói tanárnőt.

– Mártírok akkor lehetnek, ha csak kevesen vesznek részt az akcióban. Ha százezer tanár vállalja a munkabeszüntetést, annak érdemi hatása lehet, ennyi embert nem fog egzecíroztatni a hatalom.

– Az imént azt mondta: a szakma részéről figyelem övezi a munkáját, a hírek mégis arról szólnak, hogy az éves költségvetést csak csúnya, többórás, alkudozós testületi ülés és újraosztott bizottsági helyek árán tudták elfogadni. Átszabták a két legfontosabb bizottságot: a pénzügyit és a közbeszerzésit. A csavar az, hogy arányosabb lett a kép, mint volt. Mostantól a képviselő-testületi arányoknak megfelelően állnak össze ezek a bizottságok, letörték az MSZP túlhatalmát. Eleve miért volt e túlhatalom?

– Ezt az egyezséget a két nagy frakció vezetője kötötte egymással, ezt tőlük kellene megkérdezni. De mutasson még egy kerületet, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetést!

– Az ára: a Papcsák-korszakban 40 bizottsági hely volt, most pedig 72-ért fizetnek. 21 képviselőből immár nyolc tanácsnoki rangot és pénzt kap.

– Nem ezen áll vagy bukik Zugló költségvetése, a nyílt közbeszerzésekkel és azzal, hogy ez minden önkormányzati cégre vonatkozik, sokkal többet spórolunk. Vagyis ezt a pénzcsapot is sikerült elzárni.

– Eddig miért volt nyitva?

– Eddig sem volt nyitva. Legfeljebb csöpögött. Az új szabályzat valószínűleg Magyarország legszigorúbb közbeszerzési szabályzata.

– De miért csak most fogadták el, miért nem már 2014-ben?

– A 22 fős testületben Szabó Rebekával ketten vagyunk PM-esek, így minden kérdésben egyeztetnem kell. Lépésről lépésre haladunk. Nekem az volt a fontos, hogy legyen költségvetés és korrekt közbeszerzési szabályzat, a pártokat, a civileket egy fokkal jobban izgatták a bizottsági helyeik.

– 2019-ben elindul a főpolgármesterségért? Sokan gondolják, ez most a tanulóidőszak.

– Zugló az elmúlt 25 évben rosszul vezetett kerület volt, sok a teendő, ezért én minimum két ciklusban gondolkodom itt. Azt tervezem, hogy ha egyáltalán lesz még 2019-ben Magyarországon önkormányzatiság és közvetlenül választott polgármester, akkor itt indulok újra.

– Sokan győzködték a főpolgármesterségre.

– Egyre többen meg a zuglói folytatásra. Vannak még jelöltek a baloldalon a főpolgármesteri pozícióra.

– Például?

– Nem akarom kompromittálni őket.

– Egyre többször beszél arról, hogy vissza a néphez a jogot, hadd „döntse el, 2018-ban ki lesz az a 106 igaz ember, aki a köztársaság ügyét képviseli”. Vagyis előválasztást akar, bár a többi balos ellenzéki párt nem, vagy mismásol.

– Az ellenzék túlságosan fél a saját választóitól. Az embereket sokkal jobban be kellene engedni abba a folyamatba, aminek eredményeképp ütőképes alternatíva alakulhat ki. Az előválasztás nekem ezért fontos.

– Másrészt PM-esként, egyszázalékos párt élén más esélyük nagyon nincs felkerülni a térképre.

– Kezdjük távolabbról. Mik az ellenzék fő problémái? Teljesen érdektelen az emberek számára, hogy mit mond, főleg ilyen leszalámizott állapotban. Hiteltelen, ráadásul különböző értékrendű pártokról van szó. Ahhoz, hogy a hitelességüket visszaszerezzék, a közöttük lévő különbségeket és a saját hitelességüket hangsúlyozzák a többiek rovására. Ebből a spirálból azokkal a klasszikus eszközökkel, amelyekkel 2014-ben próbálkoztunk, nem lehet kijönni. Mindegyik problémát megoldja az előválasztás. A vita vonzza az emberek figyelmét, lehetővé teszi, hogy a pártok elmondják, mit akarnak, de menetrendet is ad arra, hogy a sokszínűségből hogyan lesz közös politikai ajánlat.

– Jelenleg úgy tűnik: a választók a különféle ellenzéki pártok arcaiból össze tudnának rakni egy számukra szimpatikus csapatot, de a pártok egyesével kevesek.

– Az ellenzéki szavazók többsége nem ragaszkodik pártokhoz. Egyszerűen nem szereti a Fideszt és szimpatizál ellenzéki politikusokkal, akikről nem is tudja, mely pártokhoz tartoznak. Szűk családi körben sem tudja rólam mindenki, melyik pártban politizálok. Kíváncsi vagyok, mikor esik le nekik a tantusz. Rendszeres élményem, hogy az utcán odajön valaki, és azt mondja: „Nekem maga a kedvenc politikusom az Együttből, meg a Szél Detti.” Miközben még azt is tudom, hogy Szabó Tímeával keveri. Nem kis kakofónia van az ellenzéki oldalon. De ettől nekem miért kellene olyan politikát támogatnom, amely megőrzi a régi, nagyobb baloldali pártok hegemóniáját és egyébként választási kudarchoz vezet? Az előválasztás számomra egy teszt: megvan-e az ellenzéki pártokban a nyitottság arra, hogy másként politizáljanak, mint 2014-ben? Az a kérdés, ki tudunk-e jönni az ellenzéki gettóból. Ki tudjuk-e nyitni az ajtót a pártoktól független, civil egyéni jelölteknek vagy egy miniszterelnök-jelöltnek? Be tudunk-e engedni társadalmi követeléseket? Mert a civil szférában komoly intellektuális megújulás zajlik. Amikor polgármesterként átláthatósági rendeletet alkotok, átveszem az antikorrupciós civilszervezetek ajánlásait és azt átverem a saját hivatalomon. Amikor szociális modellt alkotok, megnézem, mit mond lakhatási kérdésekben A Város Mindenkié. Nem akarom idealizálni a civil szférát, de ebben a mezőben sok minden történik, az ellenzék meg a kispadon ülve nézelődik. Be kell vonni ezeket a szereplőket, mert a politizálás privilégiuma nem a pártoké.

– Ezt mutatja a Tanítanék Mozgalom támogatottsága is. De mit kellene lépnie erre az ellenzéki pártoknak?

– Sok civilszervezetet tönkretett már, hogy mindenki belelátta a megváltást. Az ellenzéknek ki kell nyitnia a kaput azok előtt, akik politikusnak akarnak állni, de nem szabad berángatnia azokat, akik más utat választanak. A civilek fontos ügyeket képviselnek, a balliberális közvélemény sem terhelheti meg őket a messiásvárással, a pártosodás igényével.

– Többször említi mostanában: a szelíd erő nagyobb nyomást jelent, mint az ökölrázás, az „orbántakarodj”.

– A magyar politikában jelen lévő erőfétis túlzás. Az elmúlt évek egyik legerősebb politikai élménye számomra a Kossuth téri öt perc némaság volt. A Sándor Mária-jelenség is mutatja: máshol van az erő. Az ellenzéki hangadók vért akarnak, „orbántakarodjot”. De szavazók milliói, akikre az ellenzéki győzelemhez szükség lenne, nem ezt keresik. A macsó politikával szemben bölcsebb, befogadóbb, szeretetteljesebb közeg kell. És egyetértek Majtényi Lászlóval: a Fideszt választáson akkor lehet megverni, ha politikailag már megbukott. Vagyis a közhangulat szembefordul vele, mert a rendszer választók milliói számára lepleződik le. Ám a kormányt még hatalmon tartja „a Fidesz szörnyű, de a többi is ugyanilyen”-hangulat. Az ellenzéknek bizonyítania kell, hogy erkölcsileg a Fidesz felett áll. Több tisztesség kell a munkában, az alkudozásban, a személyi döntésekben.

– És mi lesz a választásig? Két voksolás között az ellenzék nem tud megakadályozni semmilyen döntést. A Fidesz 2006 után blokkolta a kormányzást, ellenzékből népszavaztatott.

– A Fidesz 2006 után jogállami eszközöket használt a kormány ellen. Ma ezek az eszközök nem állnak az ellenzék rendelkezésére, mert nincs jogállam.

– Mégis népszavazással próbálkoznak. Ön is. Akkor miért?

– Hát igen... A budapesti népszavazás Kúria általi elmeszelése számomra sokkoló volt. Azt gondoltam, a Kúria nem politikailag manipulált intézmény. De a Városliget esetében effektíve hazug érvelést adott elő. A kérdés arról szólt, hogy ne legyenek új múzeumok a ligetben, és szerintük ezt a törvény írja elő, miközben a törvényben a múzeum szó nem is szerepel. Mi is feszegetjük a határokat, keressük az eszközöket, amelyek még működnek, de nincsenek bejáratott technikák. Nyitottság kell, hogy az ellenzék a társadalommal azonos hullámhosszon legyen, ne csak kövesse az eseményeket és a nyitást letudja azzal, hogy Sándor Máriával közös szelfiket posztoljon a Facebookon.

– Ha lesz népszavazás a kvótáról, a PM mit fog képviselni?

– Szerintem Orbán nem akarja ezt a népszavazást. Azt akarja, hogy sokat beszéljünk róla, és mivel nyilvánvalóan alkotmányellenes, a Fidesznek az is hasznos, ha az Alkotmánybíróság elkaszálja. Hiszen akkor Orbán elmondhatja, lám-lám, jogállam van, neki sem szabad mindent. A helyében aggódnék: ha elmegy a lakosság egynegyede-egyharmada, az kudarc, könnyű azt mondani, a többiek nem értenek egyet a kormánnyal. Ha lesz ilyen népszavazás, mivel az nem legitim, a PM a bojkottot fogja javasolni.

– Nem megúszós ellenzéki válasz a bojkott? Könnyebb, mint beleállni a vitába, és elmagyarázni, miért unió- és szolidaritásellenes, amit a kormány képvisel.

– Ezt ettől még el lehet mondani. De ha rendeznek egy népszavazást – amiről azt gondoljuk, nem is lehetne kiírni –, azon miért kell részt venni? Ez a referendum totális átverés.