Ki a magyar Kárpátalján?

Még tavaly júniusban kezdődött a magyarigazolvány-kiadással kapcsolatos vizsgálat Kárpátalján, s arra hivatkozva mindenfajta magyar–magyar kapcsolattartási program koordinálását megvonták az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségtől (UMDSZ), és átadták a jelenlegi budapesti kormány kizárólagos partnerének, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ). Köztük a támogatói nyilatkozat vagy – ahogy itt nevezik – garancialevél kiadásának jogát.

A garancialevél lényege: aki ilyennel rendelkezik, könnyített eljárásban juthat schengeni vízumhoz, sőt, a díját is visszatérítik. Máskülönben csak meghívólevéllel lehet anyaországi beutazási engedélyhez jutni, ami azon túl, hogy roppant hosszú és nehézkes folyamat, mindennel együtt – meghívó, biztosítás, vízumilleték – harmincezer forintnak megfelelő összegbe is belekerül, márpedig ez jócskán meghaladja az ukrajnai minimálbért.

– Szervezetünket olyan vádak alapján próbálják ellehetetleníteni, amelyekből semmi sem igazolódott be – hangsúlyozza Zubánics László.
Az UMDSZ Nemzeti Tanácsának elnöke szerint megállapítását alátámasztja az a tény, hogy titkosították a Külügyminisztérium által elrendelt vizsgálat eredményeit. Abba még a megvádolt fél sem nyerhet betekintést.

– A magyar kormány illetékeseinek szájából olyan abszurd kijelentések is elhangzottak, hogy az UMDSZ tízezer magyarigazolványt játszott a „donecki maffia” kezére! Valójában a tízezer az kettő, ráadásul a kivételezett helyzetben lévő KMKSZ sokkal több dokumentumot juttatott Kárpátalja határain túlra – összegez Zubánics.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Németh Zsolt külügyi államtitkár legfőbb vádja az volt, hogy az UMDSZ miatt az arra jogosultak számánál többen jutottak hozzá az okmányhoz. Ezzel szemben tény: az UMDSZ hat év alatt, 2004 és 2010 között csak 43 ezer okmány kiadásában járt közbe, míg a KMKSZ a státustörvény 2001-es életbelépése után az első években 112 ezret bocsátott ki.

Zubánics László azt sem érti, hogy a magyar kormányhivatalnokok szándékosan csúsztatnak, vagy nincsenek tisztában az első Fidesz-kormány idején elfogadott státustörvényben foglaltakkal. Folyamatosan azt nyilatkozzák, hogy Kárpátalján meghaladta a 160 ezret a magyarigazolványok száma, miközben a 2001-es népszámlálás szerint csak 156 ezren élnek magyarok Ukrajnában, s hozzáteszik, eleve csak a 14 évnél idősebbek juthatnak ilyen okmányhoz. Ezzel szemben az igazság az, hogy születés után rögtön igényelhető az okmány, s nagyon sok szülő kérvényezi is csemetéjének.

Ráadásul a 2001-ben és 2002-ben kiadott igazolványok öt év múltán lejártak, s miután csak nemrégiben lett életre szóló a magyarigazolvány, 2006-ben és 2007-ben tömegek álltak sorba új igazolványért. Azok is lecserélték, akik időközben férjhez mentek, nevet változtattak, vagy egyszerűen csak az igénybe vett vasúti utazási kedvezmények miatt betelt az okmányuk. A központi nyilvántartó rendszer viszont csupán az összesített igazolványszámot tartja nyilván, miközben a fenti okokból több tízezerre tehető az átfedés. Csakhogy az UMDSZ argumentumait egyszerűen nem hajlandók meghallgatni.

– Mára mindenki számára világos, elmaradt a budapesti kormány által hangoztatott nemzetegyesítés – jelenti ki Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Beregszász polgármestere.
– A kárpátaljai magyarság jelentős részét kirekesztik a nemzeti együttműködés rendszeréből. Elfogadhatatlan és tűrhetetlen ez a diszkrimináció, ezért a jogi lépésektől sem zárkózunk el. Nemrégiben Budapesten egyeztettünk erről az MSZP és az LMP vezetőivel, mindkét párt támogatásáról biztosított bennünket.

A szervezet vezetője csalódottságát és megrökönyödését fejezte ki amiatt, hogy Budapest tudatosan igyekszik ellehetetleníteni őket, s kizárólagos helyzetbe hozni a KMKSZ-t. Mára mindenfajta anyagi forrást megvontak az UMDSZ által patronált projektektől, például az ungvári egyetem magyar karától. Képviselőit feltűnően kerülik, amit Schmitt Pál októberi vizitje is bizonyított.

– Feltehetőleg úgy számoltak, hogy a kormányváltás után másfél évvel, azaz mára a megszűnés és a megadás szélére sodródik szövetségünk, ám nagyot tévednek. Elég volt abból, hogy másodrangú magyaroknak tekintsenek bennünket! – fogalmaz Gajdos István.
A garancialevél hiánya miatt vízum nélkül maradt kárpátaljaiak körében nagy a felháborodás. Jelenleg csak a KMKSZ adhat ki ilyet, amelynek az ügyintézői már azt is feltételhez kötik, hogy szóba álljanak az UMDSZ-tagokkal. Megesett, hogy azzal zsarolták a hozzájuk fordulókat: ha kilépnek az UMDSZ-ből, s belépnek a KMKSZ-be, beszélhetnek a dologról. Az ilyen történetekről számtalan olvasói levél tanúskodik a Kárpáti Igaz Szó című ungvári lapban. Legújabban már a Facebookon is indult egy kezdeményezés garancialevél-ügyben. A méltánytalanság elleni internetes összefogás kezdeményezője Doma István, a Makkosjánosi Mezőgazdasági Líceum igazgatója.

– Felfoghatatlan Kovács Miklós KMKSZ-elnök önkényeskedése – jelenti ki Doma István. – Megállapította, hogy nejemmel nem vagyunk magyarok, visszautasította az okmány kiadását. Miután érdeklődni próbáltam, a KMKSZ ungvári székházából telefonon a következő választ kaptam: „Elnök úr nem szokta megindokolni a döntéseit.”
A jánosi líceum igazgatójának felmenői Hajdúszoboszlóról kerültek e vidékre. Nagyapja megjárta a Gulag poklait. Beteg, megtört emberként szabadult Sztálin halála után, de élete végéig kitartott magyarsága mellett.

Doma István szomorúan állapítja meg:
– Ezek után szembesülnöm kell azzal, hogy nem vagyok magyar. És ezt egy ember döntötte el, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a mindenható Kovács Miklós. Felvetődik a kérdés: mi is a bűnöm? Az, hogy UMDSZ-tag vagyok?!

KMKSZ kontra UMDSZ

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szembenállása a kilencvenes évek második felében kezdődött. A KMKSZ 1989-ben alakult, s bármily meglepő, egyik fő kezdeményezője volt az UMDSZ 1991-es létrehozásának. Mindkét szervezet első elnöke a néhai Fodó Sándor volt, a kárpátaljai magyarság egyik karizmatikus alakja.

Az eleinte kizárólag kulturális és hagyományőrző tevékenységet folytató KMKSZ soraiban a kilencvenes évek közepén kezdtek törésvonalak jelentkezni, párhuzamosan azzal, hogy az anyaország egyre több pénzt juttatott a szervezetnek, s az elmozdult a politikai érdekképviselet irányába. 1996-tól egyre többen váltak ki belőle, időközben pedig Fodót Kovács Miklós jelenlegi elnök váltotta.

Az UMDSZ megerősödése a 2002-es strukturális reformtól datálódik – ekkor választották meg elnöknek Gajdos Istvánt –, amikor a szakmai szervezetek kollektív tagsága mellett ajtót nyitottak az egyéni tagság előtt is. Az eltelt csaknem tíz év alatt a választások alkalmával számos kísérlet történt a két szervezet között a megegyezésre, ám valamennyi kudarccal zárult. A két magyar szervezet támogatottsága szinte azonos, bár a 2010-es önkormányzati választásokon az UMDSZ több képviselői helyhez jutott, amitől azt remélte, az eredményt Budapest is helyén kezeli, de nem így történt.