Keresztények és demokraták: Semjén Zsolt durván nekiment Iványi Gábornak és jogfosztott egyházának
„Javaslom Képviselő Úrnak, hogy a jövőben ne csupán a szóban forgó vallási közösség balliberális sajtóban előszeretettel szerepeltetett vezetőjétől tájékozódjon. Az illető elfogultságát és realitásérzékét mutatja többek között, hogy Magyarország harmadik alkalommal, kétharmados többséggel megválasztott miniszterelnökét és kormányát börtönbe küldené, „sátáninak” nevezve a választók nagy többsége felhatalmazásával bíró politikát. Ugyanakkor Nobel-békedíjra jelölte a hazánk biztonságát és jövőjét veszélyeztető Soros Györgyöt.
Csak megjegyzem, hogy bár ennek a vallási közösségnek a vezetője – véleményem szerint lelkészhez egyébként méltatlanul – folyamatosan gyűlölet szítására is alkalmas politikai megnyilatkozásokat tesz, azzal a balliberális pártoknak és sajtóorgánumaiknak semmi bajuk nincsen. Más közösségek, egyházak lelkészeitől viszont elvitatják a jogot, hogy társadalmi, közéleti kérdésekben lelkiismeretük szerint hangot adjanak meggyőződésüknek" – így ér véget Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – eredetileg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez benyújtott, tehát az ő nevében adott – írásbeli válasza.
Szabó Szabolcs, az LMP országgyűlési képviselője fordult ugyanis a kormányhoz a kérdéssel:
„Mikor szüntetik meg végre azt a jogsértést, amit az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ellen immár négy éve folytatnak?”
Az írásbeli kérdésben a honatya felidézi: az Országgyűlés és a Fidesz-KDNP kormány négy éve nem hajlandó rendezni a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség jogállását, miközben az Alkotmánybíróság és más jogi fórumok is jogerős határozatot hoztak az ügyben.
Az ítéletek egytől egyig kimondták, hogy az Iványi által vezetett egyházat jogsértő módon fosztották meg egyházi jogállásától, amit azóta sem kapott vissza, pedig ezt az alkotmányos mulasztást 2018. március 31-éig rendezni kellett volna. Azzal, hogy ezt a kormány máig nem tette meg, olyan helyzetet teremt, aminek következtében csak a kiegészítő támogatás felét kaphatják, a pályázatokból elnyert pénzösszegek jócskán csökkennek, ráadásul egyszázalékos felajánlást nem gyűjthetnek. Éves költségvetésük négymilliárd forint, az állam tartozása pedig legalább 3 milliárd forintra tehető – írta Szabó.
A 168 Óra is beszámolt arról, hogy a mai napig rendezetlen a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházi státusza, ezért az egyház közgyűlése április közepén úgy döntött, hogy az Európai Unió Miniszterek Tanácsához fordul. A vonatkozó sajtóközlemény szerint az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület, illetve a MET súlyos anyagi gondokkal is néz szembe. Éves szinten intézményeik összesen, több mint 1 milliárd forint bevételkieséssel küszködnek.
Korábban az Alkotmánybíróság és egyéb jogi fórumok döntései értelmében az Országgyűlésnek és a kormánynak helyre kell állítania a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházi státuszát, melyet azok a jogerős határozatok ellenére közel négy éve halogatnak. Ugyanezt az elvárást tartalmazza a strasbourgi Európai Emberi Jogok Bíróságának több döntése is. De ez a mai napig nem történt meg.
Pedig Iványi egyházi nemcsak a törvényi feltételeknek megfelelő vallási szervezet, hanem gyülekezeti kötelezettségein túl a MET tevékenységéhez tartozik, hogy az egyházzal együttműködő Oltalom Karitatív Egyesület kiterjedt hajléktalan- és szociális ellátást, család-, egészségügyi, és idősgondozást végez; mintegy 600 férőhelyen hajléktalan látnak el, 5 idősotthont tartanak fenn, évente több ezer krízishelyzetben lévő családot gondoznak; köznevelési intézményeikben pedig mintegy 3000 gyerek részére biztosítják bölcsődétől a középfokú végzettség megszerzéséig az oktatási rendszer teljes spektrumát. A Wesley János Lelkészképző Főiskola is változatlanul működik, noha 2010 óta az államilag támogatott férőhelyek megvonása miatt egyre nehezebben.
Iványi Gábor korábban éppen a 168 Órának adott interjúban jelentette be: Nobel-békedíjra jelölik Soros Györgyöt, akit a kormány démonizál, ahelyett, hogy érdemben kormányozna. A lelkész ezt nevezte sátáni cselekedetnek. Iványi ugyanitt beszélt arról, nem adják fel, talpra fognak állni, s sem hallgatással, sem semmilyen más módon nem fognak elvtelen alkut kötni ezzel a hatalommal:
„Nem szabad mindent eltűrni azért, hogy kitalált programjainkat végrehajthassuk. Nem. El kell mondani, hogy ami itt történik, az bűn, az szégyellni való dolog! És ha ezért bosszút állnak, akkor meg kell találni egy másik oldalról az utat. Mert nem fogunk tétlenek maradni. Nem kell félni, mert a Jóisten emeletekkel magasabban lakozik, és nevet ezeken, akik lába zsámolya alatt istenkednek. Nem kell félni tőlük, mert megölhetnek, de nem árthatnak nekünk. Rengeteg eszközük van, hogy tönkretegyék és eltapossák azt, aki ellenük szegül, de nincs minden eszköz a kezükben."
Talán erre, és nem Szabó Szabolcs kérdésére lehet durva válasz a miniszterelnök-helyettesé, hiszen Semjén végig hazugozza Iványit, ráadásul a tényekre alig adva újabb támadást intéz a (MET) ellen többször is ellentmondva önmagának.
Semjén szerint
„Magyarország Alaptörvénye nemzetközi szinten is kiemelkedően biztosítja a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát.
Az ezt szabályozó 2011-ben elfogadott törvény legfőbb célkitűzése az egyházak tényleges társadalmi és történelmi súlyának megfelelő szervezeti keretek meghatározása és a korábban kvázi alanyi jogon járó egyházi státussal való visszaélések megakadályozása volt.
Minden jóérzésű embert felháborított ugyanis, hogy az MSZP-SZDSZ kormányok nem tettek érdemi lépéseket az egyházakat hátrányosan érintő jogszabályok megváltoztatása, illetve az egyházi státusszal visszaélő, vallási tevékenységet nem, üzletit annál inkább folytató „bizniszegyházak” kiszűrése érdekében.
Hazánkban 32 vallási közösséget tartunk nyilván bevett egyházként. A magyar egyházi szabályozás az európai standardoknak megfelel, a hatályos európai szabályozások több esetben szigorúbbak is a magyar szabályozásnál. A törvény 2013. évi módosítása értelmében csökkentek a vallási közösségek közötti különbségek. Miután a törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság kötelező érvényű döntést hozott, 2015-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét is figyelembe vevő átfogó törvényjavaslatot nyújtottunk be. Ez azonban nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, mivel az ellenzéki pártok – korábbi ígéretükkel ellentétben – nem támogatták azt. Sőt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője is azért kampányolt – pl. nyílt levélben szólítva fel az országgyűlési képviselőket –, hogy ne szavazzák meg a törvénymódosítást. Megjegyzem, hogy a törvényjavaslat elfogadás a lehetővé tette volna a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vallási közössége egyházi státusának a bírósági regisztrációját."
Egyfelől tehát Semjén azt állítja, hogy az egyházügyi szabályozás a hazai alkotmányos és nemzetközi jogi szabályoknak is megfelel, majd a következő mondatban azt magyarázza, hogy ők módosították, illetve módosították volna a törvényt, hogy jogszerű legyen, de az ellenzék ezt megakadályozta.
Ezután a miniszterelnök helyettese nemcsak a MET egyház-történeti legitimitását kérdőjelezte meg, de támadni kezdte Iványi szavahihetőségét a gyülekezet költségvetését illetően. Ebben is van némi ellentmondás, hiszen lényegében azzal megy neki MET-nek, hogy úgy tett szert oktatási és szociális intézményekre, ahogyan azt a nagy történelmi egyházak is:
„Ami a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által működtetett szociális és köznevelési intézményeket illeti, ezek jelentős részét az Országgyűlés által az egyházi intézményátvételeket megkönnyítő rendelkezéseket kihasználva 2010 és 2011 között vette át a közösség olyan önkormányzatoktól, amelyek költségvetési problémáik miatt nem tudták ezeket megfelelően működtetni."
Tehát Semjénnek az a problémája az a MET-tel, hogy segített a bajba jutott önkormányzatokon.
Ezután a miniszterelnök-helyettes arról értekezik, hogy „ezek az átvételek zömmel olyan helyeken történtek, ahol nemcsak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nem rendelkezett hívekkel, hanem a metodista egyház sem rendelkezett beágyazottsággal.
Így erősen valószínű, hogy ezek az intézményátvételek nem a lelkiismereti- és vallásszabadság intézményi biztosításának az elősegítése, hanem az egyházi kiegészít ő normatíva igénybevétele érdekében történtek" – írta.
Magyarán Semjén azt állítja, azok az egyházak, így például a római katolikus vagy a református, amelyek iskolákat és szociális intézményeket vettek át önkormányzatoktól, biztosan tudták, hogy hozzájuk csak a felekezetükhöz tartozó gyerekek, illetve szociális ellátásra szorulók fognak tartozni. Ez utóbbi egyébként nem feltétele semmiféle egyházi fenntartásnak. Mindazonáltal a vád, hogy csupán a kiegészítő normatíva érdekében vette volna át a MET az intézményeket, már csak azért is önellentmondás, hiszen maga Semjén érvel azzal, hogy azt nem fizetik ki a MET-nek:
„A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ezen intézményeinek működését az állam egyelőre jelenleg is biztosítja anyagilag, így szociális intézményeik után megkapják az alapnormatívát, köznevelési intézményeik után pedig nemcsak az alapnormatívát felváltó bértámogatást, hanem a köznevelési szerződés alapján járó kiegészítő támogatást is. Emellett a strasbourgi EJEB ítéletek alapján kártérítésként eddig több mint kétmilliárd forint kifizetése történt meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség részére, amely magában foglalja többek között az SZJA 1%-ot és kiegészítését, illetve a szociális kiegészítő normatívát is.
Ezzel részünkről lezártnak tekintjük az ügyet, a tények ismeretében pedig felháborítónak és valótlannak tartjuk azt az állítást, hogy a jelenlegi állapot a vallási közösség, illetve intézményei működését anyagilag veszélyeztetné" – írta Semjén.
Mindez azt jelenti, hogy a negyedik Orbán-kormány, továbbá a Fidesz-KDNP kétharmados többsége továbbra sem hajtja végre az Alkotmánybíróság, valamint a nemzetközi jogi fórumok ítéleteit, a MET tehát nem kapja vissza a jogos egyházi státuszát.
