Kell egy B terv
Eddig sem nagyon bíztam abban, hogy 2018-ban olyan választást tartanak, amely egyenlő esélyeket nyújtana az induló pártok számára, ám a Nemzeti Választási Iroda előterében minap történtek nyomán ez a vélekedésem csak megerősödött. Ha egyszer a Fidesz egy olyan, voltaképpen másodlagos ügyben, mint a boltok vasárnapi nyitva tartása, ekkora botrányt képes generálni csak azért, hogy korábbi döntését ne kelljen megmásítania és meghátrálnia a közvélemény nyomása előtt, mit várhatunk akkor, amikor majd a hatalomról lesz szó?
A 2014-es választási szabályok is erősen lejtőssé tették a pályát, az azóta történt események – és az előttünk lévő két évben még várhatók – még indokoltabbá teszik az egy párt számára, hogy (a maga stílusában) minden oldalról biztosítsa magát egy esetleges vereséggel szemben. A társadalom kifosztása, a jogrend leépítése, a nagy ellátórendszerek tönkretétele folytatódik, így aligha meri majd magát a nép döntésére bízni. Propagandával, idegenellenességgel, rezsiblöffel és egyebekkel aligha lehet már megfékezni az egyre fokozódó elégedetlenséget. A közvélemény-kutatások persze ma is a Fidesz magas támogatottságát mutatják, de nem volt ez másképp 2002-ben sem. Az emberek félnek, nem merik megmondani a véleményüket, tudják: aki kiáll a sorból, azt retorzió éri. Ha viszont élesben megy a játék, egyértelműen kimondják, mit gondolnak a NER-ről – ahogy ez a salgótarjáni polgármester-választáson is történt.
Tehát, kedves pártok, civilek és mindenki! Ne nagyon bízzunk abban, hogy majd 2018-ban... Készülni kell a választásra, de egy B tervre is szükség lesz. Át kell gondolni, mi a teendő egy, még a mainál is lehetetlenebb választási törvény bevezetése esetén, ám az is elképzelhető, hogy mához két évre már nem a Fidesz megbuktatására kell törekednünk – mert akkorra már megbukik. A demokratikus pártoknak fel kellene készülniük arra az esetre is, ha a nép – így vagy úgy – spontán elzavarja Orbánt és bandáját. Akkor mi lesz? Az országot valakiknek akkor is működtetni kell.
Fried Ferenc, e-mail
