Karnyújtásnyira a vírustól

A védőoltás hatékonyságát nem feltétlenül befolyásolja a fejlesztésre szánt idő – derült ki a vírus elleni harc egyik hazai bástyája, a SYNLAB Hungary laboratórium vezetőivel folytatott beszélgetésből. Az egyedülálló teljesítményt és technikát képviselő diagnosztikai központ Covid-laborjába látogattunk.

2020. december 18., 16:00

Szerző:

A magyar nagyvállalat a nemzetközi SYNLAB csoport leányvállalataként van jelen Magyarországon, 900 munkavállalójával az ország legnagyobb magánegészségügyi intézménye. A SYNLAB Európában egyedülálló módon több mint 5000 féle vizsgálatot végez, vérvételi hálózatának köszönhetően Magyarországon 100-nál is több helyen érhető el, partnerei között pedig magánkórházak, klinikák, állami intézmények és a legapróbb rendelők is szerepelnek. A SYNLAB laborokban a vértől a talajon át a levegőig szinte mindent analizálnak, de a molekuláris diagnosztika és a genetikai vizsgálatok is részei a portfóliónak. A kapacitásuk is egyedülálló:

míg egy nagy regionális kórház laboratóriumában napi 3-4000 mintát dolgoznak fel, a csepeli központba egy nap 10-15 ezer minta érkezik be.

A labor a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megbízásából közfinanszírozott COVID-19 PCR teszteket is végez, jelenleg két megyéből érkező minták kiértékelése most a legkiemelkedőbb feladatuk. A cég május közepe óta privát ügyfelei számára is elérhetővé tette a COVID-19 PCR és szerológiai antitest vizsgálatokat.

Fotó: Merész Márton

 

A teszteléshez is érteni kell

A SYNLAB Hungary márciusban a magánszektorból hatóságilag egyedüliként kijelölt laborként kezdte el a COVID tesztelést az NNK-val együttműködésben. Napi 500 mintáról indultak, de a kapacitás és munkaerő bővítés eredményeként ma már akár 2000-2500 PCR mintát is fel tudnak dolgozni naponta. Rapid antigén és antitest gyorstesztekkel nem foglalkozunk, szakmaiságunkat elsősorban a PCR és az automatizált szerológiai tesztek képviselik – utal a minőségi különbségre a Synlab kereskedelmi és marketing igazgatója, és mindjárt el is magyarázza a különbséget. Póda Tamás szerint az a baj, hogy a járvány kitörésekor elárasztották a piacot a koronavírus gyorstesztek, szinte bárhol lehetett ilyet vásárolni, és a lakosság tájékozatlanságát is sokan kihasználták.  „Ma Magyarországon háromféle COVID-19 tesztel találkozhatunk. A PCR és a rapid antigén tesztekkel a vírus jelenlétét lehet kimutatni, a két módszer közül az előbbi jóval érzékenyebb és pontosabb eljárás. A szerológiai tesztekkel (ahol az ellenanyagok kimutatása történik meg) a fertőzőképesség nem, hanem a szervezet fertőzésre adott immunválasza vizsgálható, így ezzel elsősorban azt lehet ellenőrizni, hogy korábban már átestünk-e a fertőzésen. A SYNLAB állásfoglalása jelen pillanatban az, hogy

a legkomplexebb információt COVID státuszunkról a PCR és a szerológiai teszt kombinációjával kaphatjuk,

mivel így két fontos részletre is fény derül: jelen pillanatban fertőzőképes-e a beteg, illetve rendelkezik-e már a vírusra adott, specifikus immunválasszal. A járvány jelenlegi szakaszában ez a legindokoltabb vizsgálati kombináció – tett pontot a tévhitekkel terhelt téma végére a szakember.

Az igazgató szerint további probléma, hogy sok olyan rapid antitest teszt (ún. gyorsteszt) jelent meg a járvány elején a piacon, amely csak kutatási célra használható, és nincs diagnosztikai minősítése. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy mielőtt fizetünk egy tesztért, járjunk utána az alkalmazhatóságának. Tájékozódjunk részletesen például azokról a tesztekről, ahol a mintát magunknak kell levenni, mert az ilyen eljárásoknál nagyon sok olyan hiba merülhet fel, ami nem valós eredményhez vezet. A tesztek eredményességét ugyanis nagyban befolyásolja a mintavétel pontossága, ami például a PCR esetében komoly szaktudást igényel.

Póda Tamás
Fotó: Merész Márton

 

Az antigén teszt használható, de ismerni kell a korlátait

A pedagógusok szűrése példa lehet arra, hogy a közösségekben elindult fertőzés szűrésére az antigén tesztek használhatók, azonban bizonyos korlátozásokkal – magyarázta Dr. Benczik Márta szakmai igazgató, laborvezető főorvos. Azokat a pozitív eseteket, ahol a vírus nagy tömegben fordul elő a légutakban, a teszt nagy valószínűséggel kiszűri, így ők gyorsan kiemelhetők a közösségből, kontaktjaikat pedig rögtön meg lehet vizsgálni. Azokat az eseteket azonban, ahol a vírus csak kisebb mennyiségben ürül a légutakban, a teszt nem képes meglátni, így ők további fertőzéskockázatot jelentenek a közösség számára. Az antigén tesztek a PCR-hez képest később válnak pozitívvá és a betegség előrehaladottabb fázisában előbb lesznek negatívak, mint a PCR – teszi hozzá a doktornő, aki szerint arra a kérdésre, hogy mégis akkor melyik tesztet milyen esetben használjuk, a legegyszerűbb választ a WHO ajánlása adja: ott alkalmazzanak antigén tesztet, ahol nem elérhető a PCR, vagy ahol gyorsan kell dönteni a páciens további sorsáról, pl.: légúti tüneteket mutató páciens kórházi felvételénél.

Dr. Csernák Zsolt orvosigazgató szerint a működésük szempontjából a terhességi teszthez hasonló gyorstesztekkel elsősorban az a gond, hogy egyaránt adhatnak álpozitív és álnegatív eredményt. A rapid antigén teszteknél elsősorban álnegativitással, míg a szerológiai gyorsteszteknél álnegativitással és álpozitivitással egyaránt kell számolni. Míg egy álpozitív eredmény felesleges rémületet okozhat, addig az álnegativitás téves megnyugváshoz és így mások megfertőzéséhez vezethet – magyarázza az orvosigazgató. Azt, hogy a gyorstesztek esetében érdemes tájékozódni, Póda Tamás is megerősítette. Tavasszal volt olyan, a piacon elérhető gyorsteszt, ami csak 50% körül mutatott pontos eredményt. Ez példázza a legjobban a tesztek közötti különbséget, hiszen az említett teszttel fertőzést kimutatni olyan, mint feldobni egy pénzérmét. Emiatt fontos, hogy mielőtt fizetünk egy tesztért, tájékozódjunk, legyünk kritikusak és gyanakvók, hiszen a COVID-19 komoly dolog.

„A PCR és antigén teszteknél már a mintavétel is szakértelmet igényel: az orrüreg mélyére kell betolni a mintavételi eszközt, ami - nem szeretnék senkit elriasztani a tesztteléstől - de nem túl kellemes érzés. A megfelelően kivitelezett, rutinos szakértő által végzett mintavétel azonban kiemelten fontos, mivel csak így lehet biztos eredményt kapni – mesél az idő, munka és pénzigényes eljárásról a kereskedelmi vezető. Nem véletlen, hogy

egy akkora sportszervezet, mint az UEFA is a PCR tesztek megbízhatóságára építi saját tesztelési protokollját.

Az UEFA mérkőzések Európában csak úgy jöhetnek létre, ha a futballisták és stábjaik a Synlab által végzett és validált, negatív PCR eredménnyel rendelkeznek. A focicsapat tagjait a mintavétel előtt és után is elkülönítik egy hotelben, ahol csak olyan személyzettel érintkezhetnek, akiket rendszeresen vizsgálnak. Ez a buborék elv biztosítja, hogy a sportélet ne álljon le.

 

A hatósági ár a szakmaiság alapján szelektált

A kormányzat szeptemberben hatósági árszabást vezetett be a PCR vizsgálatok vonatkozásában, a korábbiakhoz képest jelentősen alacsonyabbra pozícionált, új ár nehéz helyzetbe hozta a laboratóriumokat. Egyes laborok fel is hagytak a teszteléssel, mert az már nem volt profitábilis. Póda Tamás szerint azonban egy pandémia alatt üzleti megfontolásból végezni teszteket etikátlan tett. Ez egy drága vizsgálat, de mi az új alacsonyabb ár ellenére sem folyamodtunk egyszerűsítő megoldásokhoz (pl.: a minták pool-ozásához) sem, hiszen az csökkentené a pontosságot – jegyzi meg a kereskedelmi igazgató, aki szerint előnyei is voltak a szeptemberben meghatározott hatósági árnak. – Sarkítva és eltúlozva, de az intézkedés legnagyobb előnye mégis az lett, hogy a „sarki trafikban” már nem árulnak PCR-t. Kevesebb lett például a magát akkreditált laboratóriumnak nevező cég, és ez is jól példázza, hogy korábban mennyien látták meg a tesztekben rejlő üzleti lehetőségeket. Erre ugyanis jelenleg nincs akkreditáció, hanem ÁNTSZ engedély kell a végzésükhöz, melyet csak megfelelően felkészült, kellő szakértelemmel bíró laboratórium kaphat meg – teszi hozzá.

 

Vakcina fél év alatt?

A Synlab vezetői bíznak a magyar szaktudósok ítéletében, így, ha ők megbízhatónak nyilvánítanak egy vakcinát, a labor követi és kiszolgálja a protokollokat. Dr. Csernák Zsolt szerint a COVID-19 megjelenése óta nagyon sok téves információ is terjed a lakosság körében. Megszaporodott az önjelölt szakértők száma is, akik megkérdőjelezik például a PCR tesztek használhatóságát, vagy károsnak titulálják az oltásokat. Szerinte a klinikai vizsgálatokra valóban rá kell szánni az időt, akár azért, hogy kiderüljön, van-e mellékhatása az oltóanyagnak, akár annak vizsgálata céljából, hogy a vakcina képes-e kiváltani a megfelelő választ az immunrendszerből. A vakcinák hatékonyságáról úgy is meg lehet majd győződni, hogy a beoltottak COVID specifikus szerológiai vizsgálatot kérnek, ami igazolja az antitestek jelenlétét.

Ha az a kérdés, hogy oltassuk-e be magunkat, vagy ne – magyarázza az orvosigazgató - azt kell mérlegelni, hogy mi az előnye az oltásnak, és milyen kockázatot hordoz.

Ha például a gyermekkori torokgyík-, szamárköhögés- vagy kanyaróoltást nem kapnánk meg, járvány alakulhatna ki, ami részben sok gyermek halálához, vagy szövődmények kialakulásához vezetne. Minden oltóanyagnál és gyógyszernél előfordulhat valamekkora eséllyel mellékhatás. Egy időskorú személynél vagy azoknál, akik fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve munkájuk miatt, azonban nem kérdés, hogy nagyobb a kockázata a COVID okozta mortalitásnak vagy a szervi szövődményeknek, mint az oltástól kis eséllyel valamilyen mellékhatást elszenvedni – állítja Csernák Zsolt, majd hozzáteszi, az idő múlásával egyre biztosabban látszik majd, melyik oltóanyag a legjobb.

Póda Tamás szerint ugyan viszonylag rövid az idő a klinikai vizsgálatokra, de, hogy elegendő-e, az több tényezőtől függ. Minden gyógyszer forgalomba hozását többfázisú klinikai vizsgálatsor előz meg. Azt, hogy ennek az idejét mennyire nyújtják el, vagy sűrítik össze, a gyógyszercég piaci stratégiája is meghatározhatja.  A COVID esetén más a helyzet, itt minden gyártónak egy szempontja van, hogy minél gyorsabban fejlesszen jó terméket. Az első oltást kifejlesztő vállalatok ugyanis óriási üzleti előnyt szereznek. Az tehát, hogy nagy nyomás nehezedik a gyártókra, hogy leszűkítsék a fejlesztési időt, nem von maga után feltétlenül szakmaiatlanságot – jelentette ki a SYNLAB kereskedelmi vezetője.

 

Gyakran lehet álnegatív is 

A víruskimutatás tesztjei közül a PCR a „gold standard” vizsgálati módszer a fertőzöttség igazolására, mivel ezzel a koronavírus örökítőanyagát lehet kimutatni. Ez a piacon elérhető tesztek közül a legköltségesebb, az eredményeket legkorábban 24-48 órán belül kaphatjuk kézhez.  Ezzel szemben az antigén teszt a PCR-hez képest jóval kisebb érzékenységű, viszont olcsóbb módszer és hamarabb ad eredményt. A vírusfehérjéket kimutató teszthez a mintát az orrgaratból kell levenni, az eredmény 15-30 percen belül áll rendelkezésre. Részben az alkalmazott módszer típusa miatt, részben amiatt, hogy a vírusfehérjék még nincsenek jelen a nyálkahártyákon a betegség korai stádiumában, a teszt eredménye gyakran álnegatív is lehet. Emiatt, ha negatív az eredmény, mindenképpen javasolt PCR vizsgálatot is végeztetni. A szerológiai vizsgálatok segíthetnek a fertőzésen átesett személyek utólagos felderítésében. Az automatizált laboratóriumi körülmények között végzett szerológiai vizsgálatok eredményeiből kiderül, hogy a páciens rendelkezik-e valamilyen ellenanyaggal, amely jellemzően a fertőzés 7-15. napjától mutatható ki az érintett véréből.

 

A cikk a 168 Óra hetilap 2020. december 16-i számában jelent meg.