Karácsony: a zsarnokság mindig addig él, amíg alattvalói szabadságot nem akarnak

A főpolgármester a Szabadságmenet végén mondott beszédet az Andrássy út–Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében.

2023. március 15., 18:25

Szerző:

Karácsony Gergely a Szabadságmenet végén szólalt március 15 alkalmából a Andrássy út–Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében. „Szabadságszerető magyarok, sziasztok” – kezdte beszédét a főpolgármester. Szerinte március 15-e a legmagyarabb ünnep, és ezt az időjárás is bizonyítja, ugyanis nem tudni, hogy az havat, esőt vagy napsütést hoz-e a fejünkre. Tart-e még a zord tél, vagy eljön a tavasz. 

„A tavasz előbb vagy utóbb mindig legyűri a telet, ahogy Petőfi írt a tél haláláról, hogy a zsarnokság mindig addig él, amíg alattvalói szabadságot nem akarnak. Pont ezért vagyunk újra itt együtt, eszünk ágában sincs alattvalónak lenni”

– hangsúlyozta Karácsony. Szerinte Magyarországot ismért a történelem rossz oldalára sodorta a hintapolitika, a sok pávatánc. Szerinte emiatt „elszédülünk” és elveszítjük az erkölcsi iránytűnket, amitől nem tudunk majd különbséget tenni jó és rossz, aggresszor és áldozat között. Ezért egyértelműen ki kell mondani, hogy „szabadságot és békét Ukrajnának, Magyarországnak és minden népnek”.

A főpolgármester ezután felidézte, hogy amióta megnyerte a főpolgármester-választást azon dolgozik, hogy Budapest egy olyan város legyen, ahol „minden embert elidegeníthetetlen méltóság illet, ahol felelősséggel vagyunk egymásért az épített és természeti örökségért, a jövő generációiért.” Azért dolgozik, hogy Budapest köztársaság legyen. Szerinte a köztársaság az ott van az orvosoknál, tanároknál, helyi civileknél.

Szerinte a szabad Magyarországot még nem érték el, viszont a szabad városokat elveszíthetik, ha azt játszák, hogy ki a legnagyobb kicsi, ahelyett, hogy  egnéznék, hogyan viszik véghez közösen dolgokat. 

A főpolgármester zárásként közölte, hogy le kell dönteni a falakt és helyettük hidakat kell építeni a politika és a civil világ közé. Neki pedig most az a dolga, hogy átadja ezt a színpadot azoknak, akik nem engednek '48-ból. „Éljen a köztársaság, éljen a szabadság, éljen a magyar haza!”

Az oktatásért demonstráltak

Az oktatás fejlesztését követelve Szabadságmenetet tartottak az ADOM Diákmozgalom, a Pedagógusok Szakszervezete, a Civil Bázis, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az Egységes Diákfront szervezésében a nemzeti ünnepen, szerdán Budapesten.

A demonstráció résztvevői a Hősök terén gyülekeztek, majd a „Szabadság, együttműködés, szolidaritás. Szabadságmenet” feliratú molinó mögött az Andrássy úton a sugárút és a Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál felállított színpadhoz vonultak.

 Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A menet megindulását megelőzően Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke és Bozai Ákos, a mozgalom szóvivője azt hangsúlyozta, hogy szeretőbb és őszintébb országért küzdenek az egyre illiberálisabb demokráciában.

Kifogásolták, hogy a kormányzat bűnbakként állítja be a pedagógusokat, ám – mint mondták –, a belügyminiszter, az oktatásért felelős államtitkár és a politikusok tehetnek a kialakult helyzetről.

 A mai nap szóljon az összetartásról és az összetartozásról – hangoztatták a szónokok.

 Ezt megelőzően Pankotai Lili gimnazista és Horváth Kristóf színész, egy-egy, a kormányzatot és a politikai berendezkedést bíráló slam poetryt adott elő. A demonstráció résztvevői nemzeti színű és európai uniós, illetve a tüntetések jelképévé vált kockásingmintás zászlókat lobogtattak, továbbá a "szabad ország, szabad oktatás", a nincs tanár, nincs jövő rigmusokat skandálták és Kossuth-nótát énekeltek.

A magasba tartott molinókon a többi között A sztrájk alapjog és a Felelős oktatási minisztériumot! feliratok szerepeltek.

(Kiemelt kép: Résztvevők az ADOM Diákmozgalom, a Pedagógusok Szakszervezete, a Civil bázis, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az Egységes Diákfront „Szabadságmenet” elnevezésű, az oktatás fejlesztését követelő demonstrációján Budapesten, az Andrássy úton 2023. március 15-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A 37 négyzetméteres, korábban magántulajdonban lévő erdőt a magyar állam kisajátította az épülő Budapest-Belgrád vasútvonal miatt. Felmérték, hogy mennyit érhet az ingatlan, és megállapították, hogy egy forinttal tudják gazdagítani a tulajt. Végül mégis fölfelé kerekítettek, amit a postás is megkétszerezett, mert nem volt nála apró.