Kamu az olcsó orosz gáz?

Az elmúlt hetekben erősen rájátszott a magyar kormány arra az általános tévhitre, hogy tartósan alacsony fix gázárat sikerült kialkudnia az oroszoktól – írja a g7.

A háború kirobbanását követően az volt a Fidesz egyik fő érve az energiaipart érintő szankciók ellen, hogy azok veszélyeztetnék ezt a kedvező árat és így a rezsicsökkentést is. Az elmúlt hetekben már változott a kormányzati szóhasználat: az importadatokból ugyanis nagyon jól látszik, hogy jelenleg alsó hangon háromszor többet fizetünk az orosz gázért, mint amennyit az elmúlt durván negyed évszázadban bármikor.

A háború kirobbanását követően nagyjából ez az üzenet került a kormányzati kommunikáció középpontjába. A kabinet képviselői rendszeresen hangoztatták, hogy

nem lehet szankciókat kivetni az orosz energiahordozókra, mert ezek biztosítják a lakosság alacsony rezsiköltségeit.

Vélhetően emiatt elég általánosan elterjedt tévhit, hogy a piaci/tőzsdei gázárak alakulásától nagyjából függetlenül Magyarország olcsón kapja Oroszországtól az energiahordozót. Ez azonban nincs így. A lapunknak nyilatkozó szakértők egybehangzóan azt állították, hogy a szerződéses ár biztosan a tőzsdei jegyzésekhez van kötve, a kérdés csak az, hogy hogyan. A magyar fél alkupozíciójától függően lehet némileg kevesebb vagy több, illetve valószínűleg nem azonnal, hanem némi időeltolódással követi le a piaci árat.

Ezt erősíti meg egyébként az is, hogy

Szijjártó Péter külügyminiszter a szerződésről tartott sajtótájékoztatón többször is „formulaként” hivatkozott a kialkudott árra,

azaz indirekt módon elismerte, hogy az valamihez kötve van. Mivel pedig a piacon a holland tőzsdei ár, a TTF az irányadó, ez a valami szinte biztosan az.

A Magyarországra érkező orosz gáz a tőzsdei árak megugrásával párhuzamosan szintén rohamtempóban kezdett emelkedni. Az Eurostat minden termékre részletes külkereskedelmi adatokat közöl mennyiségben és értékben is, így ezekből elég könnyen ki lehet számolni, hogy egy adott hónapban mennyi volt a hazánkba behozott orosz gáz átlagára. Januárban például köbméterenként nagyjából 270 forint, közel háromszor magasabb, mint 1999 és 2021 közepe között bármikor.

Ez azonban nem a szerződéses ár. Az importnak ugyanis csak egy része érkezik a hosszútávú megállapodás alapján, az egyéb keretek között behozott gáz ára pedig eltorzíthatja az átlagot. 

Az olcsó orosz gáz mítoszát azonban elég jól sikerült elhinteni, pedig mostanra minden bizonnyal a kormányzat is látja, hogy csak nagyon nagy költségekkel lenne fenntartható a rezsicsökkentés. Már a januári árkülönbség mellett is nagyjából 700-800 milliárdos veszteséggel lehet számolni a teljes évre, azóta pedig biztosan tovább nőtt az orosz import ára.

(Kiemelt kép: A Gazprom székhelye. Forrás: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)