A pedagógusoknak is megvan a véleményük az ítéletről

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Kúriához fordul a Fővárosi Ítélőtábla döntése miatt – a két szakszervezet közleményét a PDSZ juttatta el az MTI-hez csütörtökön.

 A Fővárosi Ítélőtábla a február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a január 31-én tartott sztrájk jogellenes volt. A szakszervezetek közleményükben kiemelték: a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, mert álláspontjuk szerint jelen eljárásban kizárólag az első fokon a kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét.

A jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt.

A sztrájktörvény szerint – megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság megállapítása szerint január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról

– írták. Az érdekvédelmi tömörülések értelmezése szerint a bíróság a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, és elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból első fokra az eljárást. A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a szakszervezetek közleménye szerint a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának – rögzítették. Ennek ellenére a másodfokú bíróság – álláspontjuk szerint tévesen – a jogellenességet az első fokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény, és az arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta. Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség – írták. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)