Jön az MSZP: "Interneten, az utcán, a szomszédban – mindenhol"

Mesterházy Attila pártelnök három munkacsoportot bízott meg az alapszabály felülvizsgálatát előkészítő tematikus elemzések megírásával: Tukacs István vezetésével a pártgazdálkodás reformját készítik elő, Molnár Zsolt szervezési igazgató a párt szervezeti átalakításával kapcsolatos javaslatok elkészítését koordinálja, a volt házelnök Katona Béla - aki egyúttal az etikai tanácsadó testület vezetője - pedig egy teljesítményértékelési rendszert és egy etikai kódexet készít elő - írta a

A Harangozó Tamás által koordinált alapszabály-felülvizsgáló csoport feladata az alapszabály-módosítás előkészítése, többek között a Gyurcsány Ferenc platformja által pártszavazásra vitt témák feldolgozása volt. 


A célcsoport már nem mély kapcsolatra vágyik

A Molnár Zsolt vezette csoport reformcsomagját az országos elnökség is támogatta. A lapunk birtokába került tizenöt oldalas dokumentumban többek között az szerepel, hogy a pártok aktív támogatói manapság kevésbé a mély kapcsolatot keresik, inkább valamilyen ügy, identitáselem, személy mentén élik meg a pártokkal való kapcsolatot, ami alkalomszerű, de az adott pillanatban intenzív elköteleződést és együttműködést feltételez. Ezért nyitni kell a szélesebb, nyitottabb, kevesebb „bevonódást” igénylő rétegek felé; s ehhez át kell formálni az MSZP szerkezeti struktúráját is.

A dokumentumban ezzel kapcsolatban többek között az szerepel, hogy egyes döntési kompetenciákat és felelősségeket azonos szintre kell emelni, a pártközpontokban ügyfélszolgálati alkalmazásokat szükséges kialakítani (jogi, fogyasztóvédelmi, életvezetési tanácsadás), nyilvános találkozópontok meghirdetésével (például kávéház), a pártvezetők és képviselők számára kötelezően előírt mennyiségű fórum megtartásával kell nyitni. Utóbbi az országgyűlési képviselőknek évi minimum húsz, önkormányzati politikusoknak huszonnégy fórum megtartását jelenti helyi szinten.

„A cél, hogy 2012-től ne legyen olyan választókerület, ahol nem jár legalább tizenkét alkalommal országgyűlési képviselő” - olvasható a dokumentumban.

A tagságot élcsapatként pozícionálnák újra

Az irat szerint a Baloldali Önkormányzati Közösség szerepét is újra kell gondolni a közpolitikai háttér biztosításában és a szervezésben egyaránt.
 Szintén szerepel a Molnár Zsolt nevével jegyzett dolgozatban, hogy az információs társadalom megváltozott viszonyai között a párttagság mibenlétét is újra kell gondolni. Szerintük a párttagság öncélú duzzasztása nem lehet cél, a tagságnak „sokkal inkább a párt által megjelenített jövőkép 'élcsapatának', magasabb elköteleződést mutató közösségének kell lennie, akik a párt társadalmi követei. A párttagoktól tehát magasabb hozzájárulás és elkötelezettség várható, ezzel párhuzamosan a tagságon túli támogatóknak meg kell könnyíteni a párttal való együttműködést, a párt támogatását, segítését” - írják a dokumentumban.

Kijelentik, hogy a párt belső ügyeiben való részvételt továbbra is tagsághoz kötnék, de a teljes jogú párttagsághoz magasabb követelményeket támasztanának. Így lenne teljes jogú tag, a közös célokért együtt dolgozó regisztrált aktivista és lazán kötődő szimpatizáns is; mindegyik más és más jogosítványokkal.

Módosítanák a belépési rendszert is: az MSZP-be való belépést kötelezően hat hónapos regisztrált aktivista státuszban eltöltött időnek és munkának kellene megelőznie - írta a NOL.

Közvetlenebb kapcsolat és gyorsabb kizárás

„Az MSZP számára ez lehet a hosszabb idő óta keresett hitelesség visszaszerzésének egyik fontos lépése: másként, nyitottabban, közvetlenebbül állni környezetünkhöz, nem ellenséget, nem mindenhol támadót, hanem lehetséges partnert keresni és támogatást, utat kínálni abban, hogy a ma elégedetlenjei, akik nem azt akarták, amiben élünk vagy akik eleve mást támogatnak könnyű, egyszerű eszközökkel támogathassanak valami mást. Interneten, az utcán, a szomszédban – mindenhol” - szerepel a dolgozatban.


A munkacsoport elképzelése szerint módosulna az is, hogy az országgyűlési és önkormányzati jelöltállítások esetében a helyi szervezetek küldöttgyűlései döntenének.

„Csak a teljes tagság meghívásával, taggyűlés formájában születhetnek szervezeti és személyi kérdések, valamint tisztújítás” - írják. De az iratból kiderül, hogy módosítanának a kongresszusok működési keretein is. Azt tanácsolják, hogy a kongresszusi delegálás alapja a tagság helyett a lakosság legyen. Az ideális létszám négy- és ötszáz fő között lenne, amit lineárisan osztanak szét a megyei lakosság létszáma alapján. Szintén javasolják, hogy szüntessék meg a tagkizárás elleni kongresszusi fellebbezés lehetőségét; ez ugyanis korábban rendre elhúzta a vitás ügyek végleges lezárását.


A párt felkészül, hogy vezetői kormányon vannak

Újragondolnák a választmány szerepét és szerkezetét is, hogy gyorsabb és hatékonyabb döntéshozó fórum legyen, de bővítenék az országos elnökség jogköreit is például tagrevízió elrendelésében, jelöltállítási ügyekben, párttagsági viszony azonnali felfüggesztésében - írta a Népszabadság.

Kikötnék azt is, hogy a mindenkori országos elnökségben nem lehet egyharmadnál magasabb a kormánytagok aránya és az elnök, illetve elnökhelyettes nem lehetnek egyidejűleg benne a kabinetben. Ezzel együtt egyfajta „mértéktartó összeférhetetlenség” bevezetését is szorgalmaznak, ami összesen két párttisztség betöltését engedélyezi a vezetők számára. 


Molnár Zsolt kérdésünkre megerősítette, hogy valóban elkészült egy ilyen munkaanyag. Hozzátette: a fejlesztési folyamat célja, hogy a belső demokrácia megerősítésével a maitól hatékonyabb, közvetlenebb, a választói kapcsolatépítést könnyebben és hatékonyabban támogató struktúrát hozzunk létre. „Megerősítsük a kétirányú kapcsolatot a parlament és a választók között, hogy azok hangja is eljusson az Országgyűlés üléstermébe, akiket a mai kormány és a kétharmados Fidesz-KDNP többség már képtelen meghallani” - nyilatkozta a politikus.