Jogászok kritizálták Márki-Zay ötletét a legfőbb ügyész közvetlen választásáról

Polt leváltása után Márki-Zay egyik javaslata úgy hangzik: az állampolgárok közvetlenül válasszák meg a legfőbb ügyészt, „ne a parlamenti pártok állapodjanak meg a személyéről, mert abból ismét nagykoalíciós lopás lehetne”. Szerinte az elmúlt harminc évben az ügyészség nem számoltatott el politikusokat, „vagy ahogy az ügyészek szokták mondani: a nagykoalíciós korrupciót nem vizsgálják.”

Európában abszolút unikális lenne, ha közvetlenül döntenének az állampolgárok a legfőbb ügyészről, sehol nincs erre példa –kommentálta a Telexnek az ötletet Ambrus István korábbi ügyész, az ELTE-ÁJK Büntetőjogi Tanszékének docense. A lap valószínűsíti, hogy az USA-ban találkozhatott a választott ügyészség intézményével Márki-Zay, de ott annyiban bonyolultabb a helyzet: a jogrendszerben is külön van a szövetségi és a tagállami szint. Ez utóbbi szinten választják meg az állampolgárok az ügyészeket négyévente. Kutatók szerint ugyanakkor érdemi jelentősége nincs a választásnak, nincs nagy verseny, ugyanúgy több évtizedre be vannak betonozva az ügyészek – mondta Ambrus.

A szavazók többnyire nem látnak rá, hogy milyen munkát végez a választott ügyész, és komolyabb programja sincs a jelölteknek. „Általában azzal kampányolnak, hogy szigorúbb büntetőpolitika kell, és ezzel megnyerik a választást” – fogalmazott az ELTE oktatója. Az angolszász kultúrában mégis megvan a legfőbb ügyész közvetlen választásának a hagyománya, Ambrus szerint azonban Magyarországon azt kemény dió lenne előzmények nélkül megvalósítani.

Amellett, hogy itthon is kérdéses lenne, milyen információk birtokában döntenek a szavazók, ingoványos terep lenne a kutató szerint az is, hogy ki indulhatna el a választáson. Köztársasági elnöknek bárki bejelentkezhet, aki elmúlt harmincöt éves, az ügyészi kinevezéshez ugyanakkor jogi szakvizsga és meghatározott gyakorlati idő is szükséges.

Amikor a jelenlegi intézményrendszert felállították a rendszerváltás után, komoly vita volt arról, hogy az ügyészség a kormány alá rendelten működjön, vagy egy független szerv legyen – mondta az ELTE oktatója.

Az előbbire Franciaországban van példa, ahol az Igazságügyi Minisztérium alá tartozik az ügyészség. Az igazságügyi miniszter irányítja és utasíthatja is az ügyészséget. „A franciáknál bevallottan nem független az ügyészség. Ott az a lényeg, hogy hajtsa végre az állam büntetőpolitikáját” – fogalmazott Ambrus. Ehhez képest itthon a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a legfőbb ügyészt, de közvetlenül nem szólhat bele ügyekbe a törvényhozó és végrehajtó hatalom.

„Nem utasíthatja például Varga Judit Polt Pétert, hogy egy ügyben hogyan kell eljárni.

A franciáknál azonban akár konkrét ügyekbe is belenyúlhat a miniszter. Dönthet például arról, hogy induljon-e egy ügyben büntetőeljárás, vagy az ügyészség szüntessen meg egy eljárást. Ott tehát lényegében a legfőbb ügyész főnöke a miniszter” – szemléltette egy példával a két felfogás közti különbséget az ELTE oktatója.

Korábban Magyarországon hat évre választották a legfőbb ügyészt, ezt módosította 2010 után a Fidesz kilenc évre. Elvben a parlamenti ciklusokon átívelő kinevezés biztosíthatja az ügyészség és az Országgyűlés függetlenségét. Ambrus szerint ugyanakkor a kilenc év kapcsán sokan felvetik, hogy az túlságosan hosszú idő, és azt is bele lehetett volna írni a törvénybe, hogy a legfőbb ügyészt nem lehet újraválasztani. Polt Pétert 2019-ben már harmadszor választották meg legfőbb ügyésznek, igaz, 2006 és 2010 között nem ő töltötte be a tisztséget.

A korábbi jogszabály szerint 70 éves korában, 2025-ben megszűnne a jogviszonya, ám tavalyelőtt eltörölték a felső korhatárt, így 2028-ig hivatalban maradhat. Ezáltal pedig a jelenlegi jogszabályok mellett nem tudná könnyen elmozdítani a helyéről az ellenzék egy esetleges kormányváltás után.

Ha kétharmados többsége lenne, technikai módosítással lenne rá pár lehetősége. Ilyen lenne például, ha átneveznék a Legfőbb Ügyészséget, mint azt tette a Fidesz 2010 után, amikor átkeresztelte a Legfelsőbb Bíróságot Kúriára, és megszüntették Baka András és helyettesének státuszát. Ugyancsak egy megoldás lehet Polt kikerülésére a Momentum programjavaslata. Fekete-Győr Andrásék korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre, így a korrupciós bűncselekmények feltárását nem a Polt Péter vezette ügyészség végezné.

„Istenem, egy újabb veretes baromság az ötletbörzében. A bírókat nem akarjuk esetleg közvetlenül választani?” – tette fel a kérdést a Facebookon Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Az egyetemi oktató, aki korábban miniszterelnök-jelölt is volt, a Facebookon azt írta: „Csupán amiatt a tragikus tény miatt, hogy a Fidesz maffiásította az ügyészséget, és Polt leghűbb ügyész úr ennek megfelelően is tevékenykedik, abból miért következik, hogy az majd jobban fog működni, ha a rendszert egy még rosszabb irányba toljuk?”

A jogász szerint az ún. „független ügyészség”, az Országgyűlés által megválasztott főügyésszel az élén „tipikus kommunista termék volt”, ahol az ügyészség „kiemelt feladata volt a szocialista jogrend védelme (is)”. Emlékeztetett, hogy előtte soha ilyen a magyar jogban nem volt, és reményét fejezte ki, hogy a rendszerváltás után sem marad sokáig.

A jogász szerint Polt 2002-es kormányváltás utáni tevékenysége hűen igazolta is ezt a modellt: sikeres utóvédharcai gondoskodtak az „orbáni jogrend” eredményeinek védelméről. Lattmann szerint ezt a modellt annak működésképtelensége okán le kell bontani, vissza kell alakítani arra, ahogy az korábban mindig is volt, az ügyészséget a kormány alá kell rendelni (ezzel párhuzamosan pedig még inkább megerősíteni a bíróságok függetlenségét).

A jogász ezt azzal indokolta, hogy a választott posztért olyan, a szakmaiságot a populizmus oltárán feláldozó verseny alakulna ki, ahol a jelöltek egymást túlharsogva üvöltözik majd, hogy ki tud látványosabb halálbüntetést kitalálni. 

„Agyam eldobom. Amúgy fun fact, úgy hallom, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem éppen azon dolgozik, hogy gyűjteményes kötetben adja ki Polt Péter _beszédeit_, nyilván mert iszonyat mértékű tudományosság van bennük. Végülis, ehhez az abszurditás-szinthez passzol a lenti javaslat, ne keressünk itt már értelmet semmiben” – írta a nemzetközi jogász a Facebookon. 

(Kiemelt kép: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely, és Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én. Fotó: MTI | Mohai Balázs)