Jó hír, de a zsebünk látja kárát
A megszorításokban eredményesek vagyunk, ezt tükrözik a legfrissebb számok az államháztartáshiányának alakulásáról. A konvergenciaprogramban foglaltakat túl is teljesítjük, bár erről az illetékesk nem szívesen beszélnek. Ennek oka vélhetően az, hogy a hiány jelentős csökkenésében nem a nagy reformok végrehajtása, még csak nem is a szakértők által sokat bírált túlköltekezés lefaragása, hanem a magasabb adó- és járulékbevételek játszák a főszerepet.
Augusztusra 94 milliárd forint, a GDP 0,3 százalékát kitevő államháztartási hiányt vár a Pénzügyminisztérium (PM) - ismertette Keller László, a tárca államtitkára pénteken sajtótájékoztatón Budapesten. Az első nyolc hónapra a GDP 2,4 százalékát, az első háromnegyed évben 2,8 százalékát kitevő, 764,5 milliárd forintos hiányt prognosztizálnak.
Az év egészére nem változott a tárca GDP arányos prognózisa, a hiány továbbra is a GDP 3,8 százaléka lesz várakozásaik szerint, de a korábban előrejelzett 1.051 milliárd forint éves várható hiányt 1.032 milliárd forintra csökkentették. Szakértők szerint az eddigi adatok alapján ez több mint ötven milliárddal kevesebb is lehet, feltéve, hogy a kormány is úgy akarja.
Keller László elmondta: a júliusi adatok igazolják, hogy az államháztartás a tervezett, az ország számára megfelelő pályán halad. Bár a júliusi többlet némileg elmaradt a várttól, ezt Keller László egyebek között a tervezettnél valamivel kisebb áfa és szja bevételekkel indokolta, hozzátéve, hogy a járulékbevételek a vártnak megfelelően alakultak.
Az idén az első hét hónapban az államháztartás - önkormányzatok nélkül - 140,6 milliárd forint többlettel zárt, az első hét havi hiány 581,3 milliárd forint lett, a GDP 2,1 százaléka. A kedvező helyzet ellenére a PM nem lát lehetőséget a lazításra, amit a költségek változatlanul magas szintjével indokol. Elemzők szerint is a hiánycsökkenés nem a szükséges struktúrális változások, hanem a mgeszorítások és a vártnál magasabb infláció hatásának következménye.
