Januártól megváltozik a szülők szabadságolása

Januártól a munkáltató a pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki.

2023. december 24., 10:17

Szerző:

A törvénymódosítás az év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg, és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (4a) bekezdését érinti. Januártól a következő módosítás lép életbe: A munkáltató a 118. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie – írja az Index.

A törvény módosított része korábban úgy szólt, hogy „a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki”. Magyarán nem volt meghatározva, hogy a munkavállalónak mikor kell bejelentenie szabadságigényét. A törvénymódosítás nem változtat azon, hogy egy gyermek után továbbra is kettő, két gyermek után négy, több gyermek után hét nap pótszabadság jár majd. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként továbbra is két nappal nőne. 

A törvénymódosítást Nacsa Lőrinc, Simicskó István és Hollik István azzal indokolta, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni, de továbbra is érvényes a szabály, amely szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, a működését közvetlenül, súlyosan érintő ok esetén a pótszabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, a megkezdett pótszabadságot pedig megszakíthatja.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.