Itt vannak a hivatalos adatok: 1719 jelölt és 30 országos pártlista szerepelhet a szavazólapokon
Az ország 106 egyéni választókerületében 1719 jelöltet vettek nyilvántartásba a választási bizottságok péntek éjfélig - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat délelőtti adataiból. Négy évvel ezelőtt 1706 jelöltet vettek nyilvántartásba.
A jelöltek és így az országos listák száma a jogorvoslati eljárások miatt még változhat, miután a nyilvántartásba vételéről szóló határozatok közül az utolsókat pénteken hozták meg a választási bizottságok, így a döntések még nem emelkedtek jogerőre.
Az NVI adatai szerint 3009 jelölt van bejelentve, közülük 88 független, a többit összesen 75 jelölőszervezet állította.
A választási bizottságoknak péntek éjfélig kellett dönteniük a jelöltek nyilvántartásba vételéről. A bizottságok által nyilvántartásba vett 1719 jelölt közül 45 független, a többit 65 jelölőszervezet állította. A választástól már visszalépett 3 független jelölt, valamint 40 párt 62 jelöltje.
- Mind a 106 egyéni választókerületben van nyilvántartásba vett jelöltje a Fidesz-KDNP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek.
- A Momentum Mozgalomnak 94,
- az Összefogás Pártnak 65,
- az MSZP-Párbeszédnek 58,
- a Magyar Igazság és Élet Pártjának 58,
- a Magyar Munkáspártnak 57,
- a DK-nak 46 nyilvántartásba vett jelöltje van.
- Huszonhétnél több egyéni jelöltjét vették nyilvántartásba a Családok Pártjának (49), a Kell az Összefogás Pártnak (48), a Magyarországi Cigánypártnak (47), az Együttnek (45), a Szegény Emberek Magyarországért Pártnak (44), a Közös Nevező 2018-nak (42), a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártjának (40), az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Pártnak (36), az Iránytű Pártnak (39), a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (39), a Sportos és Egészséges Magyarországért Pártnak (38), a Rend és Elszámoltatás Pártnak (32), a Tenni Akarás Mozgalomnak (28) és a Net Pártnak (27).
A választási bizottságok mintegy 1200 jelölt nyilvántartásba vételét utasították el, mert nem teljesítették a nyilvántartásba vétel törvényi feltételeit. A jogorvoslatok még nem zárultak le, így várhatóan a nyilvántartásba vett jelöltek végső száma még változni fog, ahogyan a visszalépések miatt is csökkenhet a számuk.
Az országgyűlési választáson csak azok indulhatnak jelöltként, akiknek a hétfő délutáni határidőig sikerült összegyűjteniük 500 érvényes ajánlást az ajánlóíveken, azokat leadták a választási bizottságnál és a testületek az ajánlások ellenőrzése után a jelöltet hivatalosan nyilvántartásba vették.
Az országgyűlési választásra 40 pártlistát jelentettek be a keddi határidőig. Országos listát az a párt állíthatott, amely a fővárosban és 9 megyében összesen 27 egyéni választókerületi jelöltet tudott állítani. A bejelentés bizalmi elvre épült, vagyis, nem volt feltétele, hogy a bejelentett jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vegyék.
A bejelentett pártlisták közül az NVB már visszautasított tíz pártlistát, mert nem teljesítették a listaállítás feltételét, vagyis vagy nem volt meg a 27 jelölt, vagy nem teljesítették a területi előírást. Az NVB ugyanakkor 18 pártlistát már nyilvántartásba vett, 12-ről pedig szombat éjfélig kell döntést hoznia.
A listák száma a nyilvántartásba vételeket követően még tovább csökkenhet, az NVB ugyanis törölni fogja azokat a nyilvántartásba vett listákat, ahol egy vagy több jelölt kiesése miatt a jelöltek száma a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.
Egyébként a választási eredményeket nemcsak az indulók rendkívül magas száma, s a feltételezhetően kamu- avagy bizniszpártok országos pártlistaállítása befolyásolhatja. Április 8-án ugyanis minden valószínűség szerint az intézmény létrehozása óta először nemzetiségi képviselő jut majd mandátumhoz – hívja fel a figyelmet a Political Capital blogja.
A nemzetiségi képviselő intézményét a 2011-ben elfogadott – és sokat kritizált – választási törvény vezette be. A magyarországi nemzetiségek tagjai a választási törvény szerint – ha így döntenek, és regisztrálnak – a pártlisták helyett a nemzetiségi listákra szavazhatnak. Ennek az volna az értelme, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek kedvezményes kvótával juttathassanak képviselőt a parlamentbe.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok (ilyenből 13 van) egy-egy nemzetiségi listát állíthatnak, és a nemzetiség tagjaként regisztrált választópolgár erre a listára szavazhat, ahelyett, hogy a pártlisták közt választana. Egy nemzetiségi lista vezetője akkor juthat hozzá a kedvezményes mandátumhoz, ha kellő számú szavazat érkezik rá, ez esetben a 93 listás mandátum egyikét kapja meg a nemzetiségi képviselő.
Ekkor az országos pártlistákról 93 helyett csak 92 képviselő juthat majd be az Országgyűlésbe.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint idén viszont már 29948-an jelezték, hogy a német nemzetiségi listára szavaznának, ami jelentős növekedés a 4 évvel ezelőttihez képest. A Political Capital elemzője, László Róbert szerint már most szinte biztosra vehető a német nemzetiség mandátumszerzése. Mint írja: a részvétel növekedésével növekedhet a kvóta is, de lényegesen nem lehet nagyobb, a német nemzetiségűként regisztráltak száma azonban még jelentősen növekedhet, a mandátumszerzés reális valószínűsége a részvételi hajlandóságot is erősíteni fogja a német nemzetiség körében.
Azt már most lehet tudni, hogy amennyiben lesz német nemzetiségi képviselő, az Ritter Imre lesz, ő ugyanis a német nemzetiségi lista vezetője. Ezzel lényegében egy újabb mandátum kerülhet a Fidesz-KDNP-hez, hiszen Ritter a rendszerváltás óta aktív a kisebbségi önkormányzati életben, 1994-ben az első budaörsi kisebbségi önkormányzat tagja lett, 1998-ban független német kisebbségi jelöltként kedvezményes mandátumhoz jutott Budaörs képviselő-testületében, amelyben egy ciklust töltött. Később, 2006-ban a Fidesz és a KDNP jelöltjeként lett tagja a budaörsi képviselő-testületnek, 2010-ben a Fidesz polgármesterjelöltje volt, a szavazatok 39%-ával maradt alul Wittinghoff Tamással szemben. A 2014-es országgyűlési választáson a német nemzetiségi lista második helyezettje volt, idén lett a lista vezetője.
Eközben – mint megírtuk – jelentősen aktivizálták magukat a külföldről szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok, akik ugyan csupán mintegy 100 helyen adhatják le a voksukat, mégis már most négyszer annyian jelentkeztek be valamely külképviseletre, mint 2014-ben. Akkor 28 ezer választópolgár voksolt külföldről, ezek szerint már most 112 ezren jelezték e szándékukat.
Eközben a Fidesz-KDNP listás szavazatszámát jelentősen megdobhatja, hogy sok-sok könnyebbséget élvező határon túliak közül 359 ezren regisztráltak már, azaz ennyien szeretnének részt venni – levélben szavazással – a 2018-as voksoláson.
2014-ben a Fidesz a szavazatok 45 százalékával szerzett kétharmadot, az akkor 128 ezer érvényes határon túlról érkezett voksból a Fidesz-KDNP kapott 96 százaléknyit, azaz 122 ezret kapott. Ma persze még nem tudjuk, hány százezren szavaznak majd levélben a határon túlról, hiszen időközben honosítottak egymillió állampolgárt, s eddig több mint 420 ezren bejelentkeztek, hogy regisztrálnának.
