Így úsztatják le Ópusztaszerre a Szent Koronát
Napokban röppent fel a hír, hogy Ópusztaszeren, az "első magyar országgyűlés helyszínén" írhatják majd alá az új alkotmányt. De csakugyan az a település az első országgyűlés színhelye? Vagy ez csak amolyan városi (esetünkben pusztai) legenda? És hogyan kommentálják az ötletet az érintettek, azaz Csongrád megye lakói?
Ópusztaszeren, az első magyar országgyűlés helyszínén írhatják alá jövőre az új alkotmányt - derült ki Semjén Zsolt (KDNP) és Magyar Anna (Fidesz) egyik, 2011.évi költségvetéshez benyújtott kapcsolódó módosító javaslatának indoklásából.
Hírlevél feliratkozás
A kormánypárti képviselők a jövő évi büdzséhez benyújtott indítványukban az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatására plusz 300 százmillió forintot különítenének el - írja az MTI.
A javaslat indoklásában kiemelik: az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak az átélhető nemzettudat helyszínévé kell válnia. "Országos jelentőségű kérdés, hogy az emlékparknak biztosítsuk végre rendszeres hozzájárulással megalapozott jövőt, fejlődési távlatokat, zavartalan értékmentést és értékfelmutatást, kiszámítható működési feltételeket" - írják.
"A 2011-es év kiemelt jelentőségű, szimbolikusnak is tekinthető eseménye lesz az új Alkotmány megalkotása, amelynek aláírása az első magyar országgyűlés helyszínén, Ópusztaszeren történhet meg" - olvasható az indoklásban.
A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának összegző munkacsoportja november 30-ig alakítja ki a az új alaptörvény koncepciójának egységes szövegét, amelyet az eseti bizottság december első felében vitat meg, majd az Országgyűlés elé terjeszt.
Tényleg Ópusztaszeren ülésezett az első országgyűlés? teszi fel a kérdést a hvg.hu, és a válaszhoz az Urbanlegends.hu-hoz fordul, amely felidézi Kovács Ákos Árpád-ünnep, Szent Istvánkor - Egy kultikus emlékhely genealógiája című tanulmányát.
Ebből kiderül: Az Anonymus háromszáz évvel a honfoglalás után feljegyzett írásából eredő Pusztaszer-kultusz újabb fejezete nyílt meg a minap azt követően, hogy az MTI hírül adta, az új Alkotmány aláírása "az első magyar országgyűlés helyszínén, Ópusztaszeren történhet meg".
1994 és 2004 között írt munkáját Kovács Göndöcs Benedek 1882-es dolgozatával kezdi, melyben a gyulai lelkész és pusztaszeri apát azt javasolta, hogy a millenniumi ünnepségek Pusztaszeren kezdődjenek. Göndöcs ugyanis azt állította, ásatásai során sikerült megtalálnia az Árpád-család patrónájának szentelt bencés apátsági templom alapfalait, vagyis annak az ősi bazilikának a romjait, amely a néphagyomány szerint „azon a helyen emeltetett, ahol őseink az első magyar országgyűlést tartották". Göndöcs javaslata tíz évvel később meghallgatásra talált, és az 1893-ban kiadott millenniumi programba bekerült Pusztaszer neve is. Mindez annak ellenére történt meg, hogy - ahogy arra Kovács felhívja a figyelmet - Pusztaszer kultuszának indokolatlanságára már akkor is többen is figyelmeztettek.
Csongrád megye lakói élénk érdeklődéssel fogadták a hírt, a delmagyar.hu-n csaknem nyolcvan kommentben fejezték ki véleményüket, ezekből válogattunk ki néhány gyöngyszemet:
"Dress code: csakis párducbőrös kacagányban"
"Mondjuk a habos-babos nemzeti giccs és a fidesz között mindig is szoros barátság állt fenn, mármint mióta elfelejtettek liberálisnak lenni."
"Ne szennyezzék be a szent helyet a mocskokkal!!!!!"
"Gyerekek! Mire ezek rovásírással alávésik a neveiket.... lejár a mandátumuk."
"Vérszerződés is lesz?"
"Rájöttem, hogy nem lesz itt semmi: hát hogy a bánatba úsztatnák Ópusztaszerre a koronát?!
"Majd csinálnak egy kis dunai/tiszai árvízet/belvízet, és azon átúsztatják, ezek mindenre képesek..."
"Alkotmánymódosítással egy időben majd lesz Feszty-körkép módosítás is - odapingálják magukat a jelenlegi szittyák:)"
"Régi magyar mondás: A magyarok hátán szántani lehet, csak nemzetiszínű legyen az eke!"
"Lassan kialakul a nemzeti együttműködés: a nemzet összefog a zsarnok-diktátor ellen. Antall József: "Tetszettek volna forradalmat csinálni!" Nem tetszik, de fogunk!"
