Hogy mi van? / Kövér László III.
Azt állítja Kövér László
(az Echo TV-ben), hogy „akik azzal vádolnak, hogy ideológiai megfontolásból, a kulturkampf jegyében tisztogatást hajtunk végre a Kossuth tér szobrai között, elfelejtik, hogy volt egy eredeti állapot, 1945-ben, amit ideológiai megfontolásokból, tisztogatási szándékból felforgattak”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy 1945-ben (vagy 1944-ben, amelyik évet a helyreállítási elképzelésben megjelölték) nem eredeti állapot volt, hanem olyan állapot, amely évtizedek alatt, fokozatosan alakult ki, egyébként természetesen ideológiai megfontolásokból is. Ezért került oda 1906-ban Andrássy Gyula lovas szobra, majd 1927-ben a Kossuth-szoborcsoport, és 1934-ben Tisza István emlékműve, vagy a Rákóczi-szobor 1937-ben. Mintha Rákóczi, Kossuth, Andrássy és Tisza egybetartozna. A tér meghatározó építészeti arculata azonban korábbi, századfordulós, és akkor a teret még Országház térnek nevezték. A ’44-es állapot visszaállítása tehát nem az eredeti rekonstruálása volna. Legföljebb eredeti kulturkampf.