Hiába rövidültek a várólisták, ha többet kell várni a műtétre
Míg tavaly júliusban 32 704 beteg várt műtéti ellátásra, addig idén februárban már csupán 27 758 páciens szerepelt a listákon. Mégis romlott egyes érintettek helyzete, hiszen például a gerincstabilizáló műtétek esetében idén februárban már egy évnél is hosszabb, 399 napos volt az átlagos várakozási idő, miközben ugyanez tavaly júliusban még 354 nap volt. Ez jelenleg 687 beteget érint, ők akár egy évig is kénytelenek elviselni az állapotukkal járó fájdalmakat, mielőtt megműthetik őket – írja a Magyar Nemzet.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Most is a már rutinbeavatkozásnak számító szürkehályog-műtétre várnak a legtöbben, 9964-en. Míg a várakozók száma a 2016. júliusi adatokhoz képest 1413-mal csökkent, az átlagos várakozási idő továbbra is épp ugyanannyi, 104 nap.
A térd- és csípőprotézis-műtétek esetében 2013-hoz képest több ezerrel csökkent a várólistán szereplők száma, és az átlagos várakozási idő is – a térdprotézisnél 429, míg a csípőprotézis esetében 288 nappal –, de a tavalyi adatokhoz viszonyítva itt is hasonló a helyzet, mint a gerincstabilizáló beavatkozásoknál. Vagyis: a térdprotézisnél csökkent a várakozók száma, ám az átlagos várakozási idő eközben 387-ről 410 napra emelkedett. A csípőprotézis esetében is kevesebb a várakozó, miközben várhatóan 344 nap után kerülnek sorra a betegek a tavalyi 311 nappal szemben.
Az átlagos várakozási idő a legtöbb esetben nem csupán a listán szereplők számától függ. Befolyásoló tényező lehet az elérhető orvosok száma és leterheltsége, a tárgyi feltételek, a műtőhasználati korlátok és a finanszírozási problémák is. Fontos, hogy a betegek kérhetik, hogy más kórházban műtsék meg őket, ha ott hamarabb sorra kerülhetnek – írja a Magyar Nemzet.
