Hiába a sok korszerű gyógyszer, az orvos csak egyet alkalmazhat: a legolcsóbbat
Hiába a betegszervezetek tiltakozása, a szakmai aggályok, a ma megjelent új közbeszerzési eljárás szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új típusú árversenyt hirdet meg egyes innovatív gyógyszerek között. Ez azt jelenti, hogy ezután egy-egy betegcsoportban minden betegnél kötelezően egyfajta gyógyszert kell választani a terápia során, vagyis az orvosi döntés mostantól lényegtelen, csakis az számít, hogy melyik készítmény a legolcsóbb. Az érintetteket, több százezer embert és orvosaikat is sokkolja a lépés: olyan gyógyszerek előtt zárják be a kaput, amit addig szükségesnek talált a finanszírozó is. Az intézkedés több százezer beteget érint, többek között az onkológia, a reumatológia és az immunológia területén.
Csaknem négyévnyi vajúdás után a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő NEAK – a korábbi OEP – egy évvel ezelőtt végre befogadott 15 új innovatív rákterápiát, úgy tűnik, egy tollvonással el is törli az alkalmazásukat. November elsejétől az azonos hatásmechanizmusú készítmények között árversenyt hirdet és csak a legolcsóbbat támogatja majd csak az állam, figyelmen kívül hagyva az orvos döntését. Ez azt is jelenti, hogy a terápiában nem számít sem a készítmények mellékhatása – ami akár egészen komoly életminőség-romlást is okozhat –, sem az orvosi szakvélemény. Mindezt néhány milliárdnyi spórolás.
A novemberben már valósággá váló terv hallatán sorra jelentek meg a betegeket tömörítő szervezetek tiltakozó nyilatkozatai. Olyanoké, akik mindeddig hallgattak abban bízva, hogy végre bővülhet a paletta, ha csendben várakoznak, és talán a magyar betegek is hozzájuthatnak azokhoz a készítményekhez, amelyeket eddig legfeljebb hosszas procedúra után, egyedi méltányossággal kaphattak meg. Felvetődik a kérdés: minek az innovatív terápiák befogadása – ami feltételezi, hogy a gyógyszer hatása bizonyított és költséghatékony –, ha most egy tollvonással mindez a semmibe vész.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a hírre reagálva közleményt adott ki, amely szerint a tételes finanszírozású gyógyszerek közbeszerzésének tervezett módosításáról több hónapon át folytak a szakmai egyeztetések, ahol folyamatosan jelezték: jogi, orvos szakmai és etikai aggályai is vannak egy ilyen döntésnek. Novembertől csak egy innovatív gyógyszer marad, mint kötelezően választandó terápia, s csak akkor áll vissza a beteg érdekein és az orvos szabad szakmai belátásán alapuló döntési jog, ha a a kötelező terápia nem hat. Csakhogy az onkológiai betegek esetében az idő a legnagyobb kockázat.
„Az új eljárás miatt egyértelműen csökkenhet a választási szabadság a betegek számára legmegfelelőbb terápia – és ezzel együtt a legjobb gyógyulási esély – kiválasztására, mivel az egyes terápiás területeken a nemzetközi és hazai szakmai irányelvekkel alá nem támasztott kötelező terápiás sorrendet ír elő. Ez az adott betegek számára – különösen az érintett terápiás területek (daganatos betegségek) halálozási adatait is figyelembe véve – visszafordíthatatlan kárt okozhat, több ezer beteg gyógyszeres kezelését is érintheti majd, akik olyan súlyos betegségekben szenvednek, mint az áttétes rosszindulatú bőrrák (melanoma), a tüdőrák, a prosztatarák, vastagbéldaganatok. Az AIPM korábban, az előkészítő egyeztetések során többször kifejtett szakmai álláspontja változatlan: ez az új versenyeztetési eljárás az innovatív terápiák esetében Európában sehol másutt nem alkalmazott gyakorlat. Nem véletlenül, ugyanis rövid és hosszútávon is számos előnytelen következménnyel járhat a betegek, az orvosok és végső soron a magyar ellátórendszer egésze számára is”– fogalmaz a szövetség.
A betegszervezetek és az orvosok szerint vagy akkor csapták be őket, amikor befogadták ezeket a legjobb gyógyulási esélyeket jelentő készítményeket, vagy most, mikor lényegében visszaveszik a támogatásukat. Alapvető szakmai ellentmondás, hogy az Európai Gyógyszerhatóság a szóban forgó innovatív terápiák mindegyikét egyedi, innovatív terápiaként vizsgálta meg és engedélyezte, így került be hosszas hazai értékelést és a költséghatékonyságuk bizonyítását követően a támogatotti körbe, most pedig úgy tekintenek rájuk, hogy ezek a gyógyszerkészítmények azonos hatásúak, miközben felcserélhetőségükre, helyettesíthetőségükre vonatkozó klinikai vizsgálati eredmények, sőt, erre irányuló semmilyen nemzetközi orvosi tapasztalat sem áll rendelkezésre.
