Hétfőn hirdeti ki az Ab az állami földvagyonnal és a földtörvénnyel kapcsolatos döntését
Hétfői nyilvános, teljes ülésén hirdeti ki az Alkotmánybíróság (Ab) az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítással és a 2013-as földtörvénnyel kapcsolatos határozatait.
Az Ab az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében felidézte: az Országgyűlés április 28-án fogadta el az állami földvagyon kezeléséről szóló törvény módosítását, amelynek alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt a testülettől.
Ugyancsak kihirdeti az Alkotmánybíróság azt a határozatát, amelyet a mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény egyes rendelkezései, továbbá a törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény egy része alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata tárgyában hozott.
Miután két héttel korábban a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, a képviselők április 28-án egy átdolgozott – minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó –, az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást szavaztak meg.
Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett „földmutyiról”, „földrablásról” beszéltek.
Az államfő hivatala május 8-án közölte, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért a törvénymódosításról az Ab-től.
A 2013 júniusában elfogadott földtörvénnyel újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást. A lényeges változtatások egyike, hogy az állattartótelepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak. A törvény döntött a gazdákból álló földbizottságok felállításáról, ezek jóváhagyása nélkül nem lehet földet vásárolni. Főként a Jobbik azért kritizálta a törvényt, mert szerintük az lehetővé teszi a földvagyon „átjátszását” egy szűk csoportnak. Áder János egy hét elteltével írta alá a jogszabályt. Indoklása szerint a jogszabály alkotmányossága sem tartalmi, sem formai szempontból nem vonható kétségbe.
