Haydn, az örök
Ez az akárki Haydn (tkp.: Jedermann), akinek ágas-bogas száz történeteivel itt megismerkedhetünk, páratlan filozófiákra és iróniára ad lehetőséget! Az, ahogyan a fiú/férfi/kislány/nő Haydn átutazik keresztben/hosszában a világon, Lavoisier kivégzésétől a kétezer-tízes amerikai évekig, a debreceni kaszárnyától a kassai állomáson át Vietnamig – olyan kaland és misztérium (emberi erőforrás), mint Virginia Woolf Orlandójáé volt.
Felbukkan Budán, Szigligeten, New Yorkban, Auschwitzban, Bécsben, Kenderesen, Tapolcán, Greenwich Village-ben, Gyöngyöspatán. 1794-ben Párizsban, 1917-ben az Isonzónál, ’30-ban Luxemburgban, 1942-ben munkaszolgálaton. Pesten – Seres Rezső helyett – megírja a Szomorú vasárnapot. Volt illegális kommunista, vak koldus, volt F. Vladimir kezei közt az Andrássy út 60.-ban. Tanult itthon légkörfizikát, imitált szívbajt. ’56-ban Pesten élt fekete copfos kislányként, majd katonaként szolgált Halason. És közben persze működött mint gyámügyi előadó, ufók igazgatta karbantartó villanyszerelő, a molekuláris genetika kutatója, kútfúró segédmunkás, nyelvészpalánta, gépészmérnök, utazó.
Osztrák volt, vagy dán? Vagy tényleg Chicagóban született 1912-ben, magyar anyától? Itthon tudós, rabszolga a Missisippi deltájában, bankrabló a vadnyugaton, bárzongorista Los Angelesben, falusi fényképész, hippi Franciaországban, vendég Angliában? Lelőtték 1959-ben Amerikában, de 1977-ben Moszkvában háromféle kaviárból választhatott a két szép lelkifurdalás-karéj közé?
Rokonai élnek Szerbiában, Amerikában, Ausztriában, és nem élnek...
Megtörténik vele, ami meg szokott emberrel történni. „Életünk nem egyetlen élet” – írta Virginia Woolf. Mind nagyon sok minden vagyunk illúziók és abszurdumok fogságában/ szabadságában.
Persze a misztériumjátékból néha elő-előtűnik az ős, az egyetlen Haydn, aki a munkaszolgálatosoknak saját műveiből játszik... (És – mint tudjuk – a nyíregyházi nagymama kacagását belekomponálta a Concerto per il Clarino oboaszólamába.)
(Váradi András: HAYDAN és MOST. Parti Nagy Lajos előszavával, Böröcz András rajzaival kiadta a Kalligram.)
Erdélyi S. Gábor
