Három és fél millió magyar nem tudja a víz felett tartani a fejét

88 619 forint – a Policy Agenda számításai szerint tavaly havonta ennyi pénzre volt szüksége annak a magyar felnőttnek, aki el akarta mondani magáról, hogy a létminimumon él Magyarországon. A kutatócég most hozta nyilvánosságra az erről szóló jelentést, amelyet már második éve készít el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) helyett, de az ő módszerével, miután a KSH 2015-ben jelezte, hogy nem folytatja a közlést.

Háromból egy
Fotó: Népszabadság / Móricz-Sabján Simon

A Policy Agenda meglehetősen lesújtó végkövetkeztetése az, hogy tavaly Magyarországon az emberek 36 százaléka a létminimum alatt élt. Ez hozzávetőlegesen 3,5 millió embert jelent, és azt, hogy minden harmadik családban egyszerűen nem akadt olyan felnőtt, akinek a munkájából elég bevétele származott volna a családja létminimumon tartásához. Egy tipikus, két aktív felnőttből és két gyermekből álló magyar család létminimuma tavaly 256 995 forint, az egy főre eső értéke pedig 64 249 forint volt.

Ennek kapcsán a jelentés emlékeztet arra is, hogy

egyedül élni több pénzbe kerül,

egy egy-két fős háztartásban ugyanis a nem várt kiadásokat nyilvánvalóan kevesebb személynek kell állnia. Háztartástípustól függően az egy főre eső létminimum 88 619 és 54 648 forint közé esett. Utóbbi a négygyermekes családok esetében mért érték volt. Az ő létminimumuk értéke összesen 327 890 forint.

Az egyedül élő felnőttek 88 619 forintos létminimumából egyébként 24 584 forint az élelmiszerkosár értéke. Magyarországon – jegyzi meg a Policy Agenda – a létminimum kiszámításának az alapja az élelmiszer-fogyasztás értéke, amelyet az OÉTI-normatíva alapján állapítanak meg. A 14 éven aluliak élelmiszer-normatívája a felnőttekének a 77,8 százaléka, a 60 évnél idősebbeké pedig a 88,2 százaléka.

A kutatócég kiemeli, hogy a létminimum nem szegénységi küszöböt jelent, hanem hogy mennyi pénz kell ahhoz, hogy valaki  szerényen, de fenntartsa azt az életvitelt, amely ma Magyarországon „megfelelő” színvonalúnak számít.