Halálbüntetés és jogos önvédelem - licit a T. Házban

Egy fideszes képviselő nem büntetné azt, aki az élet kioltására is alkalmas eszközzel védi magát vagy tulajdonát, és eközben a támadó halálát okozza. Az MSZP és az LMP ellenzi, hogy az emberölés elkövetőinél 12 évre szállítsák le a büntethetőség korhatárát, a Fidesz viszont a fiatalkorú rablókra is ezt a szabályt alkalmazná, a Jobbik pedig lényegében általánossá tenné. Míg a másik két ellenzéki párt több ponton enyhítene a kormányjavaslat szigorán, a Jobbik a halálbüntetés mellett foglal állást, és legalább tizenöt év szabadságvesztéssel sújtana minden emberölést.

A Fidesz bővítené az önvédelem lehetőségét

A fideszes Boldog István a parlamenti honlapon olvasható, összesen 209 módosító javaslat egyikében kizárná a büntethetőséget, ha valaki a saját, illetve mások személye vagy javai elleni támadás megelőzésére telepített eszközzel sérülést vagy halált okoz a támadónak, föltéve, hogy mindent megtett ennek elkerüléséért. (A kormány által benyújtott Btk.-javaslat csak az élet kioltására alkalmatlan eszköz esetén adna lehetőséget a büntethetőséget kizáró ön- és tulajdonvédelemre.) A kormánypárti politikus emellett azt javasolja, ne írják elő, hogy a támadás elhárításához szükséges védekezésnek arányosnak kell lennie, mondván, ez jelentősen szűkítené a jogos védelem alkalmazhatóságát.

Mi az arányos önvédelem?

Az önvédelem arányosságának követelményét több másik kormánypárti és ellenzéki módosító indítvány is törölné a törvényjavaslatból. Így tenne a szocialista Bárándy Gergely is. A múlt héten ezt azzal indokolta: ha előírnák az arányosságot, egy gyenge fizikumú nőnek választania kellene, hogy más védekezési lehetőség híján fegyverével lábon lő egy nála erősebb, de puszta kézzel rátámadó férfit, és ezzel törvényt sért, vagy hagyja magát megverni. Az MSZP-s politikus a jogos védelem szabályain is változtatna, úgy, hogy csak a személy elleni támadást lehessen élet elleninek tekinteni, egy éjszakai lopási kísérletet ne.

Büntethatóségi korhatár: 12, 14 év?

15 fideszes képviselő azt kezdeményezi, hogy az emberölés és az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés mellett a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítsák le a büntethetőség korhatárát, ha az elkövető képes belátni a bűncselekmény következményeit. Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP nem engedné büntetni a 14 éven aluliakat, a Jobbik viszont például a lopás, a zsarolás és a magánlaksértés esetében is 12 évre csökkentené a korhatárt. Három képviselőjük indoklása szerint a kormány által javasolt megoldás azt üzeni a kamasz korú bűnözőknek, hogy "nyugodtan toljuk ki a néni szemét, vágjuk le a bácsi kezét, mert ebbe nem hal bele, ezért minket úgysem lehet megbüntetni". A fideszes Rogán Antal és Mengyi Roland azt indítványozza, hogy több bűncselekménynél is minősített esetnek számítson, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő. Ez vonatkozna az emberölésre, a testi sértésre, a rablásra, a csalásra és a sikkasztásra is. Varga István és a kereszténydemokrata Salamon László elhagyná a kódexből az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállását.

MSZP: életfogytig másképp

Az MSZP és az LMP több ponton is azonos javaslatot fogalmazott meg. Egyaránt kezdeményezik, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja ne huszonöt, hanem húsz év lehessen, legkésőbb pedig negyven helyett harminc év elteltével legyen erre lehetőség. Ugyancsak eltörölnék a középmértékes büntetéskiszabást, amely szerint határozott ideig tartó szabadságvesztésnél a büntetési tétel alsó és felső határa összegének a fele az irányadó. Az MSZP-s Bárándy Gergely egy javaslatában a legalább öt, legfeljebb kilencven napig tartó elzárás lehetőségét szüntetné meg, mondván, hogy a rövid tartamú szabadságvesztés helyett egyéb szankciókat célszerű alkalmazni. Ezenkívül bevezetné a büntetések közé az állattartástól eltiltást azoknál, akiket természetkárosítás, állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése miatt ítéltek el. Párttársa, Ipkovich György szigorúbban büntetné a hamis vádat és tanúzást, öt helyett akár nyolc évig terjedő szabadságvesztést is lehetővé tenne, ha hamis vád miatt büntetőeljárás indul. Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt két évben kormánypárti politikusok számos esetben "mondvacsinált" ügyekben tettek feljelentést szocialista politikusok ellen, és ennek gátat akarnak szabni.

LMP: sírgyalázás, géntechnológiai visszaélés

Az LMP több új büntetőjogi tényállást vezetne be, például a sírgyalázást és a géntechnológiai visszaélést. Az ökopárt javaslatot tett a próbára bocsátás lehetőségének kibővítésére: a kormány által javasoltnál hosszabb, három- helyett ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő cselekményeknél tennék alkalmazhatóvá a próbaidőt. Ezzel együtt viszont két évvel hosszabb, akár ötéves próbaidő kiszabására is módot adnának.

Az LMP azt is szeretné elérni, hogy ne bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősüljön, ha valaki csekély mennyiségű kábítószert tart magánál, kizárólag fogyasztási céllal. Dorosz Dávid indoklásában azzal érvel, hogy a drogfogyasztást nem lehet büntetőjogi eszközökkel visszaszorítani, javaslatával pedig számos, az egyénnek káros, a közösség számára felesleges eljárásnak lehetne elejét venni. Szintén ő nyújtotta be azt az indítványt, amelynek értelmében végleg elvennék azoknak a jogosítványát, akik vezetés közben szándékosan okoztak maradandó testi fogyatékosságot vagy ennél súlyosabb sérülést, illetve visszaesőként követtek el olyan közúti bűncselekményt, amely legalább nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott.

Dorosz Dávid a politikai élet tisztaságára hivatkozva kezdeményezi azt is, hogy a vagyon elleni bűncselekményekről szóló fejezetben rögzítsék: az ott meghatározottakat bűnszervezetben elkövetett bűncselekménynek kell tekinteni, ha az elkövetők célja az volt, hogy egy pártnak vagy párttagnak illetéktelen vagyoni előnyt biztosítsanak. Indoklásának végére az ellenzéki képviselő kommentár nélkül Simicska Lajos korábbi APEH-elnök, a Mahir Magyar Hirdető Zrt. vezérigazgatójának fotóját illesztette.

Jobbik: halálbüntetés, dologház

A Jobbik a mostaninál és a kabinet javaslatánál lényegesen szigorúbban, öttől tizenöt évig terjedő helyett tizenöttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné az emberölést. Ennek megfelelően a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartamát húszról negyven évre, különös vagy többszörös visszaesőknél, halmazati vagy összbüntetés esetén pedig ötven évre emelnék. Egy másik jobbikos javaslat - amelyet Apáti István, Gyüre Csaba és Staudt Gábor jegyez - a halálbüntetés visszaállítását kezdeményezi az előre kitervelten, a nyereségvágyból, az aljas indokból, a különös kegyetlenséggel vagy több ember ellen, a visszaesőként, illetve a hivatalos személlyel, 14 éven alulival vagy védekezésre képtelen emberrel szemben elkövetett emberölésekre.

A jobboldali ellenzéki párt azt is lehetővé tenné, hogy életfogytig tartó szabadságvesztést ne csak a húszévesnél idősebbekre szabhassanak ki, hanem a 18 és 20 év közöttiekre is.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a szigorított dologházi őrizetet vezetné be, amelynek során az elítélteknek - a szabadságvesztés helyett vagy annak leteltével - legfeljebb öt éven keresztül, "társadalmi hasznot hajtva" dolgozniuk kellene. Ezzel, mint indoklásában megjegyezte, egy 1928-as törvényi rendelkezést állítana helyre, némileg korszerűsítve. Ezenkívül párttársával, Gyüre Csabával közösen azt is indítványozza, hogy ha országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, illetve polgármester követ el hivatali bűncselekményt, az irányadó büntetési tétel felső határa a felével emelkedjen.