Hajmeresztő hírek: kötelező lesz latint tanulni

A legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (42 és 27 százalék). Magyarország ezzel a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll – írta az MTI.

Erre kíván reagálni a múlt év végén megjelent nyelvoktatási koncepció, amelyet azóta mind a nyelviskolák, mind a szakmai szervezetek bírálnak. A leghajmeresztőbb hír azonban az: latint szeretnének tanultatni a nyolcosztályos gimnazistákkal.

Latinul? Minek?

Az már most biztos, hogy az ötödik és hatodik évfolyamban bevezetik a „latin örökségünk” nevű tantárgyat, hetediktől pedig elkezdődik a latin nyelv oktatása. A kerettanterv kidolgozói szerint a latin „megalapozza a közjóra, a nemzeti és társadalmi összetartozásra való törekvést” – írta az

„A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók” – az oktatási államtitkárság szerint ez az egyik intézkedés, amellyel javítani lehet a középiskolai nyelvoktatás minőségén, legalábbis ez áll a december közepén nyilvánosságra hozott nyelvoktatási stratégiában, a „fehér könyvben”. A dokumentumban nincs magyarázat arra, miért éppen a nyolc évfolyamos gimnáziumban vezetnék be a latinoktatást, és melyik tanévtől lesz kötelező az összes évfolyamon.

Új tantárgy: latin örökségünk

A szintén decemberben közzétett, szeptembertől érvényes kerettantervek alapján az már most biztos, hogy a nyolcosztályos gimnáziumok ötödik és hatodik évfolyamán bevezetik a „latin örökségünk – az európai műveltség latin alapjai” nevű tantárgyat, amelyet minden intézménynek kötelessége beépíteni az órarendbe, a hetedik évfolyamtól a latin választható második idegen nyelv, legalábbis egyelőre.

A tanterv összeállítói szerint a latin nyelv tanulása közben „változatos módon fejlődnek a tanuláshoz szükséges készségek, képességek, ismeretek és attitűdök. Ezek megalapozzák a tanulókban a közjóra, a nemzeti és társadalmi összetartozásra való törekvést. A tanulók a római irodalommal való ismerkedés közben találkoznak az egyéni és a közösségi célok összhangjával és feszültségével, így az együttműködési formák keresése iránti igény is erősödhet bennük”.

Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár az Eduline-nak azt mondta, az oktatás csak a hetedik évfolyamtól fókuszál majd a nyelvre, „az ötödik-hatodik osztályos oktatás szerepe nem nyelvi, hanem kultúrtörténeti alapozó aspektusának köszönhető”.

Az új tantárgyról szóló összefoglaló azzal érvel a „latin örökségünk” kötelezővé tétele mellett, hogy a nyolcosztályos gimnázium diákjai csak hetediktől kezdenek történelmet tanulni, ezért kell egy olyan tantárgy, amely „előkészíti azt”. Az órákon a nyelv alapvető nyelvtani szabályairól, fontosabb szavairól, a római művészetről, irodalomról és mitológiáról tanulnak majd, de a világ más tájait érintő, illetve középkori, elsősorban magyar témájú forrásokat is feldolgozzák.

Az Eduline cikke szerint nem csak azzal van baj, hogy évről-évre kevesebben vizsgáznak latinból, de egyre kevesebb a tanár is.

Hivatalos kommunikáció: általános iskolában első nyelvként az angol, a német vagy a francia javasolt

Általános iskolában az angol, a német vagy a francia nyelv tanítását ajánlja első idegen nyelvként az erről szóló, 2012-2018-ra vonatkozó kormányzati stratégia, amely ugyanakkor kitér arra: nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a diákok először a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzanak először.

A 44 oldalas, a kormany.hu oldalon még decemberben közzétett dokumentum célként rögzíti, hogy az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetőséget két – a szakiskolákban egy – idegen nyelv elsajátítására, a felsőoktatás pedig szaknyelvi képzést adjon. Fontosnak nevezik a nyelvtanulást támogató környezet megteremtését, azt, hogy a diákok tanórán kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel (nyelvi verseny, színjátszókör, csereprogramok, nyári táborok révén), így szabadabban, életszerűbb szituációkban fejleszthessék tudásukat.

Hibás koncepciók, irreális elképzelések

Az Oktatási Államtitkárság által kezdeményezett szakmai és társadalmi vita keretében a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) is véleményezte az ún. idegennyelv-oktatási Fehér könyvet.

„A NYESZE igen részletes, a Fehér könyv minden főbb pontjára, az abban szereplő összes lényegi felvetésre kiterjedő állásfoglalást juttatott el az Emberi Erőforrás Minisztériumához”, tájékoztatta az MTI-t Salusinszky András, az Egyesület elnöke.„Ebben kifejtettük, mi az, amivel egyetértünk, amit helyes iránynak gondolunk, és mi az, amiről úgy véljük, hibás elképzelés, vagy – még ha elméletileg jó koncepció is – nem a realitásokra épül, így nem látjuk megvalósíthatónak.”

Az idegennyelv-oktatási stratégia által megfogalmazott elképzelések között több olyan is van, melyek a NYESZE meglátása szerint nyelvpedagógiai szempontból tévesek, illetve a szélesebb társadalmi-gazdasági szempontokat figyelembe véve elhibázottak. Ezek közül a legkirívóbb az a javaslat, amely szerint a jövőben a német lenne a közoktatásban elsőként tanított idegen nyelv. Amint arra Salusinszky András rámutatott, ennek az elképzelésnek a létjogosultságát több kiváló szakember, valamint gyakorló pedagógusok is megkérdőjelezték.

„Ugyancsak tévesek a Fehér könyvben szereplő azon állítások, amelyek a minket értelemszerűen leginkább érintő kérdésre, az iskolarendszeren kívüli (azaz a nyelviskolákban történő) nyelvoktatásra, illetve a nyelvvizsgáztatás rendszerére és az ezt a rendszert működtető nyelvvizsgaközpontokra vonatkozik”, mondja Salusinszky András. „Nem felel meg a valóságnak, hogy a nyelviskolák, illetve a nyelvvizsgaközpontok számára kizárólag, vagy elsősorban a profitszerzés számít, és ennek érdekében a minőségi szempontokat a háttérbe szorítják. Különösen nem igaz ez a NYESZE tagiskoláira, amelyeknek igen szigorú minőségi elvárásoknak kell megfelelniük.”

Állásfoglalásában a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete arra is rámutatott, hogy az idegennyelv-oktatási stratégia közoktatással és felsőoktatással foglalkozó fejezetei több olyan elképzelést tartalmaznak, melyek megvalósíthatósága a súlyos forráshiány (és a tervezett további elvonások), illetve a tanárképzés jelenlegi, és várhatóan hosszabbtávon is fennálló problémái miatt komoly kétségeket vet fel.

További részletekért lapozzon!