Hajmeresztő elképzelések: ezt tervezik Orbánék
Dokumentálva lesz a gyerekek bizonyítványában, hogy erkölcstanra, vagy a helyette választható hit- és erkölcstanra jártak-e – tudtuk meg az oktatási államtitkárságtól. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint félő, hogy ebből később akár hátránya is származhat a gyerekeknek. Ráadásul a családok olyan kérdésben kényszerülnek nyilatkozni, amire még a népszámláláskor sem volt kötelező válaszolni.
„Mivel az erkölcstan a kötelező foglalkozások része lesz, szükséges, hogy szerepeljen a bizonyítványban. Értelemszerűen ugyanez vonatkozik a helyette választható hit- és erkölcstanra is” – közölte érdeklődésünkre az államtitkárság. Vagyis az új köznevelési törvény alapján az általános iskolában a gyermek bizonyítványába vagy az lesz bejegyezve, hogy „erkölcstan”, vagy az, hogy „hit-és erkölcstan”, attól függően, hogy a szülők melyikre járatják.
„Már amikor kiderült, hogy az iskolákban erkölcstanóra, illetve hit- és erkölcstanóra lesz, mi jeleztük aggályainkat” - mondta el a 168 Óra Online-nak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. „Elsődlegesen az a problémánk, hogy egyfajta állásfoglalásra, nyilatkozattételre kényszerítik ezzel a szülőt, a választása pedig a gyerek bizonyítványában élete végéig szerepelni fog. Ebből bizonyos következtetéseket lehet majd levonni. Emlékeztetnék: tavaly a népszámláláson az állampolgároknak nem volt kötelező a hittel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Mostantól viszont az, hogy a gyerek erkölcstanórára, vagy hit- és erkölcstanórára járt-e, a bizonyítványában kötelezően dokumentálva lesz”.
A Pedagógusok Szakszervezete eleve nem tartja helyesnek, hogy állami fenntartású közoktatási intézményekben vallási oktatás legyen, mert ez ellentétes az egyház és az állam szétválasztásának elvével, amely az alaptörvényben is szerepel.
Ha Pistike ellopja Katika radírját
Ami pedig a kötelező erkölcstan órát illeti, Galló Istvánné szerint a gyerek neveléséért elsősorban a szülő, a család a felelős, és nem helyes, ha az állam ilyen mértékben át akarja vállalni ezt a feladatot. Hozzáteszi, az elmúlt évtizedekben mindig is volt a közoktatási intézményekben erkölcsi nevelés: „Higgyük el, hogy bár így leírva nem volt benne a nemzeti alaptantervben, de a pedagógus munkájából fakadóan mindig is történt erkölcsi nevelés. Így természetes, hiszen ez nem korlátozódhat heti egy órára, ez egy folyamat. Ha Pistike ellopja Katika radírját, nem fognak várni a következő erkölcstanórára, hanem ott és akkor a pedagógus beszél a gyerekekkel erről. Egy másik, kissé sarkított példával élve: az erkölcstan heti egyórás bevezetése olyan, mint ha szombaton délután a családban azt mondanám, hogy 3 és 4 között nem megyünk sehova, mert akkor neveljük a gyereket”.
Az osztályozás mikéntje sem világos. Az államtitkárság szerint az erkölcstan és a helyette választható hit- és erkölcstan esetében is vannak érvek amellett, hogy ne legyen osztályzás belőlük, ennek azonban a jogszabályi hátterét is rendezni kell – közölték érdeklődésünkre. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szkeptikus: „Nem tudom, hogyan fogják értékelni az erkölcstanórát. Aszerint, hogy milyen erkölcsi állapotban van már a gyerek?”
A taoista dilemmája
Mi lesz azon egyházak követőivel, melyeket a parlament nem fogadott el egyháznak? Az államtitkárság szerint a képlet egyszerű: "A törvény szerint az erkölcstan helyett egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatás választható. Az egyházi jogi személy fogalmát a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 2011. évi CCVI. törvény fogalomhasználata alapján kell értelmezni. Eszerint belső egyházi jogi személye egyházaknak lehet, az egyház fogalmát pedig az elismert egyházakra vonatkozóan használja".
Galló Istvánné úgy látja: „Lehet azt mondani, hogy ilyen esetben a gyerek járjon erkölcstanra. De ha másoknak lehetőségük van a saját vallásuk szerinti felekezet hittanórájára járni, akkor őt miért fosztják meg ettől a lehetőségtől?”
„Miért kell ebbe ilyen módon beavatkozni?”
Az erkölcstan az államtitkárság közlése szerint mint kötelező óra rendes órarendi óra lesz, így a helyette választott hittannak vele egy időben kell történnie: „Ez komoly szervezési feladatok elé állítja az egyházakat, amivel kapcsolatban - és még több egyéb részlettel kapcsolatban is - további egyeztetésekre van szükség. Ezt az egyházak már kezdeményezték is, az államtitkárság pedig jelezte feléjük, hogy nyitott a párbeszédre” – tudtuk meg a hivataltól.
Galló Istvánné emlékeztet: az elmúlt években a közoktatási intézményekben meg kellett szervezni a hitoktatást, ha szülőknek erre igényük volt, fakultatív módon, a gyerekek szabadidejének terhére. „Ez egy jól működő rendszer volt, de ezt közoktatási intézményben tanórával kötelezővé tenni semmiféleképpen nem tartom helyesnek. Azt is meg kell említeni, hogy a tanulók számára ez óraszámemelkedéssel fog járni, ahogyan a minden napos testnevelés is.”
Egy gyakorlati problémára is felhívja a figyelmet: „Ha például egy kis településen van református és katolikus templom, de van az iskolában két gyerek, aki evangélikus és hitét a szomszédos városban gyakorolja, az egyházuk azt fogja mondani, hogy nem tud kettőjük számára hitoktatót biztosítani, aki rendszeresen kiutazik. Miért kell ebbe ilyen módon beavatkozni? A vallás és a hit miért nem lehet mindenkinek magánügye? Miért kell ezt a közoktatási intézményekbe így bevinni?”
