Ha valamit nagyon nem akarunk kimondani, éppen az csúszik ki a szánkon

New York, 2009. július 3., péntek (MTI) - A mindenáron elkerülni kívánt társasági baklövések okára adtak magyarázatot amerikai kutatók a Science tudományos magazin pénteken megjelent számában: tudatosan és tudat alatt futó mentális folyamataink "összeakadnak".

Daniel Wegner, a Harvard Egyetem pszichológusa szerint az erőlködés, hogy elkerüljünk valamit, ironikus módon növeli annak esélyét, hogy mégis megtesszük - idézi a LiveScience című amerikai tudományos portál (www.livescience.com).
Wegner elképzelése szerint az első védelmi vonal tudatos: szándékosan próbálunk nem gondolni valamire - például illetlennek tartott dologra -, és ennek érdekében másfelé tereljük gondolatainkat, hogy ne jusson eszünkbe.
A második lépésben elménk tudattalan része lép működésbe: miközben szorgosan hárítunk, agyunk intenzíven kutatja a mélyben, hogy talál-e valamiféle kapcsolatot a nem kívánt dologgal. Ha bármi felüti a fejét ezzel kapcsolatban, tudatos elménk érzékeli ezt, de visszanyomja.
Ez az egész folyamat azonban érzékeny, és különösen akkor zavarodhat össze, ha stresszes állapotban vagyunk, esetleg túlságosan leterheltek - mondta Wegner. A stresszkeltő hatások kiolthatják tudatos igyekezetünket arra, hogy elkerüljük "a dolgot", így a tudatalattinkban már kiemelt címkét kapott téma kerül mégis felülre, és átveszi az irányítást viselkedésünk felett.
Ez zajlik le, amikor minden igyekezetünk ellenére a fehér ruhára öntjük a vörös bort, esetleg szexista vagy rasszista megjegyzés csúszik ki szánkon.
A professzor azt tanácsolja, hogy kerüljük a jelentős teljesítményt igénylő helyzeteket akkor, amikor mentálisan nagy teher vagy stressz hárul ránk, és sokszor gyakoroljunk a különféle szituációkat.