Gyurcsány kisebbségbe szorult

Kizárólag a Gyurcsány Ferenc és platformja által kezdeményezett hat kérdésben tart pártszavazást az MSZP, erről döntött a párt választmánya szombaton. Az eredmény tulajdonképpen a volt kormányfő győzelmét jelenti, a zárt ajtók mögött történtek azonban inkább azt mutatják: a frakcióülésen kapott éles kritikák után Gyurcsány a párt parlamentjében is kisebbségbe szorult. Kérdés, milyen a támogatottsága a párttagok között.

Döntött az MSZP választmánya, június 22. és 28. között pártszavazásra bocsátják a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és platformja által felvetett kérdéséket. Mint ismert, Gyurcsányék – azután, hogy állításuk szerint az alapszabály-koncepciójukat a jelenlegi pártvezetés tulajdonképpen érdemi vizsgálat nélkül lesöpörte az asztalról - hat pontban kezdeményeztek párszavazást, átláthatósági szigorítások mellett többek között olyan kérdésekben, hogy lehessen-e a párt elnökét ezentúl inkább közvetlenül megválasztani, nem pedig kongresszusi küldöttek útján.

Mesterházy Attila és az országos elnökség korábban – éppen a belső viták mielőbbi lezárása érdekében – azt javasolta, hogy a választmány változtatás nélkül tegye szavazólapra a Gyurcsány-féle kérdéseket. A pártszavazás kiírásáról ugyanis testületként a választmány hivatott dönteni, azzal együtt, hogy amennyiben a voksolás érvényes és eredményes lesz, a döntések érvényesítéséhez még egy kongresszus kétharmados támogatása is szükséges.

Korábban választmányi delegáltaktól a

Népszabadság úgy értesült, hogy a szombati ülés előtt komoly esélye látszott még annak: végül nem lesz meg a kétharmados támogatás a pártparlamenten belül, és ki sem írják majd a voksolást. Több delegált ugyanis jelezte, hogy nem kíván részt venni az ülésen, nem akar egyik szekértáborba sem tartozni.

A napilap úgy tudja, az ülés előtt a küldötteket külön-külön felhívták és arra kérték: ez egy fontos ülés, mindenképpen vegyenek részt rajta. A választmányi ülés határozatképes is lett végül.

Mesterházy Attila a tanácskozás elején mondott beszédében egy rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be, mondván ez az a fórum, ahol a régóta felvetett stratégiai kérdésekben a küldöttek döntéseket hozhatnak. És ezek a döntések – hangsúlyozta Mesterházy – minden párttagra kötelező érvényű is. Úgy tudjuk, hogy a pártelnök előzetesen nem egyeztetett az elnökség tagjaival a rendkívüli kongresszus összehívásáról; ennek stratégiai okai voltak.

A bejelentés egyébként a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform (DKP) támogatói körében okozott is némi meglepetést, egyik felszólalójuk forrásaink szerint előbb azt állította, hogy az összehívás nem alapszabályszerű, majd később ezt a kijelentését mégis visszavonta. Tény, hogy kongresszust az országos elnökség a téma megjelölésével összehívhat.

A választmány zárt ajtók mögött tanácskozott; a Népszabadság szerint a felszólalások körülbelül kétharmadában erősen kritikusak voltak Gyurcsány Ferenccel és a kezdeményezésével szemben.

Többek szerint a volt pártelnök tevékenysége ebben a formában inkább árt az MSZP-nek, mint használ. És, bár a párszavazás kiírását demokratikus erőként nem kívánják megakadályozni, azért arra fogják kérni a párttagokat, hogy ne menjenek el voksolni. Az egyik Békés megyei küldött pedig információink szerint egészen odáig is elment felszólalásában, hogy a párt „tudatos szétverésével” gyanúsította meg Gyurcsányt, hozzátéve: ideje lenne beismernie azt is, hogy az őszödi beszédet is ő maga szivárogtatta ki.

A napilap forrásai szerint Gyurcsány Ferenc ezeket a vádakat visszautasította hozzászólásában, mondván az őszödi beszéddel kapcsolatban saját álláspontját már egyértelművé tette. Hangsúlyozta, hogy nem akar pártelnök lenni, nem akarja elhagyni az MSZP-t, viszont szerinte ki kell nyitni bizonyos vitákat és ezeket a vitákat ő kész bárhol és bárkivel megvívni. Azt pedig ő kritizálta, hogy a küldöttek többsége nem a pártszavazáson való részvétel mellett, hanem annak bojkottja érdekében folytatnak majd kampányt.

A NOL információi szerint a volt pártelnök tulajdonképpen – a legutóbbi kilenc órás frakcióülés után – ezúttal kisebbségben maradt a választmányban is. Volt ugyanis platformjának egy indítványa, amely arra irányult volna, hogy a pártszavazást a Mesterházy által összehívott kongresszus előtt tartsák meg, a küldöttek azonban jelentős többséggel leszavazták azt.

Forrásaink értelmezése szerint utóbbi azért vált fajsúlyos kérdéssé, mert ha a pártszavazás a kongresszus után van, s ezen előtte a feltett kérdéseket is érintően (például: az MSZP hosszú távon nem integrálni akarja a közép-konzervatív és liberális irány képviselőit, hanem szövetségre kíván inkább lépni velük) egyértelmű állásfoglalás születik, az tulajdonképpen érdektelenné, súlytalanná teszi, teheti majd a párszavazást is.