Gulyás: Támogatjuk, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet
Gulyás szerint a NATO és az EU Magyarország szövetségesei, de örülnek, hogy vége a hidegháborúnak, és korrekt kapcsolatot akarnak Kínával és Oroszországgal.
„Nekünk nem kell a nyugati világnak hűségnyilatkozatokat tennünk, mert a NATO és EU-tagsággal annak részei vagyunk, létező vitáink ellenére ők a szövetségeseink. Értjük a nyelvüket, akkor is, ha nem mindig szeretjük. A főpolgármester úr fordítva van ezzel: nem érti a nyelvüket, de mindig szereti. Mi örülünk annak, hogy vége a hidegháborúnak. A nyugati szövetségesi rendszer része vagyunk, de korrekt kapcsolatokra törekszünk a világ jelentős hatalmaival, így Kínával és Oroszországgal is” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek.
Gulyás szerint a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik. „Tervek sem állnak rendelkezésre. Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk. A fővárosi városházán kívül azonban már nem a Gyurcsány-koalíció van hatalmon. Mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére »jót tenni«. Ezért támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet” – tette hozzá a miniszter.
Gulyás azzal kapcsolatban, hogy Magyarország elvesztette a Sargentini-pert az Európai Bíróság előtt, azt mondta, szerinte Magyarország eddig is tiszteletben tartotta és ezután is tiszteletben fogja tartani a luxemburgi bíróság döntéseit, de gyengíti az Európai Uniót, ha joggal merül fel, hogy fontos döntéseknél a szerződések betűje helyett politikai szempontokat is mérlegel a bíróság. „Ha egy szavazásnál lehet tartózkodni, akkor a tartózkodást le nem adott szavazatnak tekinteni jogilag nehezen alátámasztható érvelés. Ha valaki elolvassa a magyar keresetet és a bíróság ítéletét, nehezen szabadul a gondolattól, hogy az egyik uniós intézmény – a bíróság – elfogult egy másik uniós intézmény – a parlament – irányában” – vélekedett.
(Kiemelt kép: MTI | Kovács Attila)
