Megszabadítanák Budapestet Tarlós Istvántól és a Fidesztől

Péntek este héttől előválasztási vitára állt ki az MSZP-Párbeszéd jelöltje,  Karácsony Gergely, a DK által támogatott független jelölt, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum Mozgalom jelöltje a június végi budapesti főpolgármester-előválasztás előtt. A moderátor Gulyás Márton aktivista volt.

Expozéjában pedig Kerpel-Fronius Gábor azt mondta, elég, hogy egy koncepció nélküli menedzser – Tarlós István – kezében van a főváros, hogy Budapest a „Fidesz-maffiáé” lett, ő víziót, átláthatóságo, könyörületességet, együttműködést akar. A lakásválság megoldását és a parkolási maffia felszámolását említette fő programpontként. Karácsony Gergely azzal nyitott, hogy Budapest legyen szabad és zöld, mert túszul ejtette a Fidesz és a NER, Tarlós István a Fidesz helytartója lett. – Vissza kell szereznünk a szabadságunkat, hogy bezöldítsük a várost, ne kelljen évente ezreknek meghalniuk a légszennyezettség miatt – mondta. Kálmán Olga emlékeztetett, hogy ő műsorvezetőként évek óta beszélget Budapest sorsáról, és elmesélte, ő többször járt egy egy közintézményben, amelyet három éve újítottak fel, de most észrevették, hogy a csatornarendszert nem sikerült. Ő több száz fős városházát akar, hogy a gyalogosok ne a buszsávban járjanak, hogy ne kelljen egy élhetetlen városban létezniük. A vitát a Partizán Facebook-oldalán lehetett élőben követni:

Ezután hét gyors kérdés következett, amelyre a három ellenzéki főpolgármester-jelöltnek rövid válaszokat kellett adnia:

• Ha megválasztják őket, végrehajtják-e a közintézmények teljes akadálymentesítését, és vállalják-e, hogy nem indulnak újra, ha ezt nem teljesítik?

KG: Igen.

KFG: Igen.

KO: Igen.

• A Fővárosi Önkormányzat 50 ezer családnak adott rezsitámogatást, de ez évek óta szünetel. Visszaállítanák-e?

KG: Igen

KFG: Igen.

KO: Igen.

• Lesz-e bicikliút a Nagykörúton?

KG: Igen

KFG: Igen.

KO: Igen.

• Ingyenessé tennék-e a tömegközlekedést? 

KG: Nem, de csökkenteni kell a bérletek árát.

KFG Nem.

KO: Nem.

• Hány nyilvános vécé létrehozásáról döntenének?

KG: A mostani számot meg lehet duplázni.

KFG Minimum 150.

KO: 150.

• Hány százalékkal növelnék a zöldfelületet Budapesten?

KG: Ezer futballpálya zöldfelület lesz.

KFG: Legalább 30 százalékkal.

KO: Egy fakivágást se engedélyeznék, minimum 50 százalékkal.

• Jelenleg 1300 bérlakás van önkormányzati tulajdonban. Mennyivel növelnék

KG: Tíz év alatt a közösségi lakásszektor arányát 4,5-ről 10 százalékra kell növelni, öt év alatt ennek a felével.

KFG: Minimum ötezerrel.

KO: Tízezerrel.

Ezután tematikus kérdések következtek. A tömegközlekedésről Kálmán Olga azt mondta, azért vannak dugók, mert nincs elég P+R parkoló, többé nem lehet a kerületek játékszere a parkolás, amelyet ő fővárosi kézbe venne, szóval

• nincs kétszeres büntetés, meg fogja szüntetni a kerékbilincset, 
• kártyás fizetéssé tenné parkolást a befolyt pénzt pedig a fővárosnál hagyná,
• és jövőre légkondicionálást építene a 3-as metró szerelvényeit,
• tíz év alatt megszünteti a „roncsderbit”, elektromosra cseréli a jelenlegi buszparkot.

Kerpel-Fronius Gábor arról beszélt, Budapest nem csak a budapestieké, egymillió ember költözött agglomerációba, és probléma, ha nem teremtik meg a lehetőséget, hogy ne csak autókkal, hanem tömegközlekedéssel is be  lehessen jutni a fővárosba

• össze kell hangolni a MÁV és a HÉV menetrendjét, integrált bérleteket indítana útnak,
• kell minimum 20-40 ezer P+R parkoló,
• jelentős forgalmú helyeken kell még buszsáv,
• a főbb kerékpárutakat pedig össze kell kötni.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott, Budapesten túl sok az autó, a P+R parkolók érdekében 

• meg kell hosszabbítani a 3-as metrót Káposztásmegyerig,
• össze kell kötni a 2-es metrót a gödöllői HÉV-vel.

Ezen túl bővíteni kell a villamoshálózatot, és létrehozni a pesti fonódót a budai fonódó mintájára. a 14-es villamost összekötni a Bajcsy-Zsilinszky úton a 47-essel és a 49-essel. Tizenötször annyi bécsinek van éves tömegközlekedési bérlete, mint budapestinek Ha nincs tömegközlekedés, meg fogunk fulladni – hívta fel a figyelmet. Mind a hárman kitiltanák a dízelautókat Budapestről, és különböző feltételekkel bevezetnék a dugódíjat is – derült ki a kérdésre adott válaszaikból.

Fejlesztéspolitikai elképzeléseiről Karácsony Gergely azt mondta, ő a rozsdaövezeteket fejlesztené, a kisváros a nagyvárosban elve szerint, lokális városközpontokat kell kialakítani. Kálmán Olga elmesélte, ő lakott már kül- és a belvárosban is, még soha nem mosott annyi olajos kabátot, mint amikor az V. kerületben élt. Szerinte Budapesten csak az van bajban, aki ezt a várost használni akarja, mindenhol élhetetlenné vált. A jelenlegi ötven nyilvános vécé mellé még százat építtetne, és köz- és ivókutakat hoznak létre. Kétlábúnak, négylábúnak innia kell. Most nem tud – jelezte. Kerpel-Fronius Gábor a kis távolságok városáról beszélt, mert fenntarthatatlan, hogy Budapest összes lakója rázúdul a belvárosra. A Római-partról és a Városliget, illetve a Népliget fejlesztéséről szóló kérdésre Kálmán Olga úgy válaszolt, a Római-partra nem kell gát. Karácsony Gergely ezzel nem értett egyet, a a Nánási út–Királyok útja vonalon húzná fel, ami pedig a Városligetet illeti, az első dolog lesz, hogy

főpolgármesterként leállítja az ottani építkezéseket. 

Leállítaná a „lopakodó olimpiai projektet” is Csepel északi részén, létre kell hozni Budapest legnagyobb új zöldfelületét a soroksári Duna-ág másik oldalára átnyúlva, és kell egy zöld folyosó, amely a Margitszigettől a Hajógyári-szigeten át a Római-partig tart. – Én egy új erdőt szeretnék, konkrétan Budapestnek egy új parkerdőt, egy új tüdőt – mondta. Több zöldről beszélt Kerpel-Fronius Gábor is, aki arra a kérdésre, milyen stratégiával vágna neki, hogy a fővárosi közfejlesztési tanács ülésein ne a kormányzati akarat, hanem a mögöttük álló budapestiek akarata döntsön, így válaszolt: – Van az a pillanat, amikor a budapesti főpolgármesternek az a dolga, hogy kimenjen és a tüntetések élére álljon.

A lakhatási válság megoldásáról szóló kérdésre Kerpel-Fronius Gábor azt mondta, természetesen növelné az önkormányzati bérlakások számát, aminek az érdekében az új társasházak építtetőinek kötelezően fel kellene ajánlaniuk a lakások egyharmadát féláron, hogy az önkormányzatok vehessék meg őket. Karácsony Gergely azt mondta, terveiben az első budapesti lakástársaság, kamatmentes hitel szerepel. Budapesten bérlakások tízezreit lehet építeni még, ami jótékony hatással lehet az elszabaduló árakra. ami az albérleti díjak robbanásszerű növekedését illeti, budapesti lakásügyi tanáccsal segítene a helyzeten. Kálmán Olga emlékeztetett, 30-40 év, mire egy fiatal pár saját házhoz, lakáshoz jut, ő viszont hasznosítaná az üresen álló ingatlanokat. Amelyik kerület erre nem hajlandó, azt büntetéssel sújtaná. Az Airbnb-t mind a hárman szabályoznák, csak Kerpel-Fronius Gábor jelezte, hogy nem szeretné, ha ez visszavetné a turizmust. A hajléktalanság felszámolására Kálmán Olga öt főpolgármesteri éve alatt ötmilliárd forintot szánna,

• ezer új befogadóhelyet hozna létre, 
• emberivé tenné a jelenlegieket,
• biztosítaná a mindennapi tisztálkodást és orvosi ellátást,
• évente pedig legalább száz embert emelne ki ebből a sorsból.

Kerpel-Fronius Gábor úgy nyilatkozott, az utcára kerülőknek nem melegedőket kell kialakítani, a reintegrációt kell segíteni, hogy munkát vállalhassanak. Ő a könyörületesség híve. Jelezte azt is, hogy a hajléktalanság felszámolásában átvenné a Karácsony Gergely fémjelezte zuglói modell néhány elemét. Karácsony Gergely úgy válaszolt, azt is tudja, honnan lenne minderre pénz. Budapest egyik arca az, hogy emberek az utcán élnek, a másik pedig az, hogy emberek, a NER lovagjai „csili-vili” palotákhoz jutnak, szóval

Ő bevezetne egy új adónemet, az úgynevezett Tiborcz-adót a félmilliárd forintnál értékesebb ingatlanokra. – Abból a lopott pénzből vegyünk vissza valamennyit, hogy a budapesti lakhatási problémákat megoldjuk

– mondta erről. Emlékeztetett arra is, hogy jelenleg csak Zuglóban tiltja rendelet, hogy önkormányzati bérlakásokból embereket lakoltassanak ki elhelyezés nélkül. 

A szakpolitikai rész ezzel véget ért, a három főpolgármester-jelöltet kérdezték arról, emléket állítanának a romagyilkosságok áldozatainak Budapesten, amire mind a hárman igennel válaszoltak, egyetértettek, hogy túl kevés a nőkről elnevezett közterület – Karácsony Gergely Slachta Margit, Kéthly Anna és Solt Ottilia nevét említette –, és mind a hárman szívesen megnyitnák a Budapest Pride-ot, ha felkérnék őket erre. Arra, hogy kineveznék-e alpolgármesternek a két vetélytársuk egyikét, egyhangúlag azt mondták, hogy nem akarnak tisztségeket osztogatni, egyébként szívesen dolgoznának együtt.

Kaptak személyre szabott kérdéseket is, Kálmán Olgát Gulyás Márton arról faggatta, miért gondolta meg magát, és vállalta a DK felkérésére a főpolgármester-jelölti tisztséget, amire a válasz az volt, hogy a műsorvezető az EP-választás után gondolta meg magát. Arra, hogy miért nincs nyilvános programja, úgy válaszolt, ezt a budapestiekkel együtt akarja kialakítani. Kerpel-Fronius Gábornak arra kellett válaszolnia, hogy miért nem támogatja a Momentum Mozgalom a IX. kerületben Baranyi Krisztinát, amire úgy felet, ez egy kerületi ügy, Karácsony Gergelyt pedig a zuglói parkolási ügy miatt fogták vallatóra, amit azzal intézett el, hogy Fidesz-MSZP összefonódásnak már írmagja sincs.

Kezdés előtt egy idős úr a közönségben azt állította magáról, hogy ő is jelölt. egy pillanatig úgy tűnt, rendőrt kell hívni miatta, de ez végül nem történt meg. Be akart menni a vitának helyet adó terembe Bede Zsolt, a szélsőjobboldali Vadhajtások vezetője is, de nem engedték be.