Fókuszban: az önromboló generáció
Ismét egyre gyakoribbak a fiatalkori öngyilkosságokról szóló hírek. Középiskolás fiú magasfeszültségű villanyoszlopra mászott. Másik gyerek telefontoronyról ugrott le. Családi házukban akasztotta fel magát egy gimnazista. Két lány mérges gázokkal végzett magával egy autóban. A legutóbbi ombudsmani jelentés arra is felhívta a figyelmet: miközben egyre kritikusabb a gyerekek mentális állapota, nincs elegendő gyermekpszichiáter. Az elmúlt két évben csak tizennégy orvos szerezte meg ezt a szakképesítést. De több szakorvos inkább külföldre távozott. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.
Nemzetközi vizsgálatok is azt mutatják: kiemelkedően magas nálunk a fiatalkori öngyilkosságok aránya. Európában csak Litvániában rosszabb a helyzet. Azokban az országokban, ahol sok a szuicid eset, mindenhol – Magyarország kivételével – prevenciós nemzeti program van. Az állam felvilágosító kampányokat finanszíroz, és civil hálózatokat támogat.
Skóciában 60 ezer önkéntessel szervezték meg a Choose Life programot. Az aktivistákat szakemberek képezték ki. A hálózat fiatal tagjai szórakozóhelyeken segítik kortársaikat, meggyőzik őket arról, hogy szakemberhez menjenek.
Svédországban megalakult az Öngyilkosok Hátramaradt Hozzátartozóinak Szervezete is: az országos szerveződést a királynő is felkarolta. A svédeknél az öngyilkosságok száma harmadára csökkent.
Nálunk 2001-ben civil kezdeményezésre jött létre a Lélekben Otthon Alapítvány. Egyik legfőbb célja a szuicidumok megelőzése. Harmincöt önkéntesüket pszichiáterek, pszichológusok készítik föl. Ingyen. Az alapítványnál külön foglalkoznak az öngyilkos fiatalok hozzátartozóival. A honlapjukon fórumozók önsegítő körként is működnek. Egy ifjú lány itt jelentette be egyszer, hogy végez magával. Az internetes oldal néhány levelezője kinyomozta a lány címét, meglátogatták, s felkarolták.
Az alapítvány vezetője, Oriold Károly a 168 Órának elmondta: levélben kérték Habsburg Györgyöt, a Magyar Vöröskereszt elnökét és a köztársasági elnök feleségét, Schmittné Makray Katalint, hogy segítsék társadalmi mozgalmukat. A Vöröskereszt csatlakozott hozzájuk. Schmittné azt válaszolta: az öngyilkosság megelőzése a pszichiátria ügye.
Egyébként az alapítvány a szocialista kormányzat idején kapott állami juttatásokat is.
– A mostani egészségügyi államtitkárság közölte: nem kívánnak minket támogatni. Idén már egyetlen pályázaton sem nyertünk – jegyzi meg Oriold Károly.
Kritikus helyzet
A gyerekek pszichés gondozása csakis az egészségügyi, oktatási, szociális ágazatok együttműködésével valósulhatna meg. Ám a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott középiskolákban idén hozzákezdtek az iskolapszichológusi rendszer felszámolásához. Ehelyett Budapesten oktatási „koordináló központok” alakulhatnak majd, pszichológus munkatársakkal is. Egy-egy szakemberre 5-10 tanintézet ellátása jutna. Ez eleve kizárja az érdemi terápiás munkát. Vidéken, a fideszes városokban már korábban megkezdődött az iskolapszichológusi rendszer „karcsúsítása”.
Pszichiátriai, pszichoterápiás ellátás eddig a nevelési tanácsadókban is folyhatott. Az intézmények az oktatási államtitkárság felügyelete alá tartoznak, amely idén úgy döntött: a nevelési tanácsadókat a gyógypedagógiai módszertani központok alá rendelik. Ami azt jelenti: a tanácsadók szellemi és anyagi önállósága megszűnik.
Csák Annamária, a Magyar Pszichiátriai Társaság Gyermek Pszichoterápiás Szekciójának vezetője szerint a szakma helyzete kritikus.
– Nem tudni, mikorra épül fel a Semmelweis tervben ígért pszichiátriai rendszer. De a meglévő iskolapszichológusi és nevelési tanácsadói struktúra lebontása már javában tart. Félő, a szakmánk két szék között a pad alá kerül. A gyermekpszichoterápia teljes háttérbe szorításától tartunk.
Mentális analfabéták
Bács-Kiskun megyében a fiatalkori öngyilkosságok száma az országos átlagnál is magasabb. Kalmár Sándor pszichiáter nemrég Kecskeméten és Kiskunhalason végzett felméréseket a középiskolások között. Kiderült, az öngyilkosság gondolata a fiúk 32 százalékát, a lányok több mint 40 százalékát foglalkoztatja. Önértékelési zavar a lányok 90 százalékát, a fiúk 79 százalékát jellemzi.
A professzor szerint „mentális analfabéták vagyunk”. Már az általános iskolában tanítani kellene a lelki egészségtant, s a gyerekeket felkészíteni a konfliktusok kezelésére, az érzelmi kommunikációra, másokkal való együttműködésre. A depresszió szűrésében kiemelt szerepük lehetne a háziorvosoknak, akik kérdőívekkel tesztelhetnék a betegek lelkiállapotát.
Ha nem lépünk időben... a cikk folytatódik, kattintson!
