06:50 - 09:00

JÖN: KeljfelJancsi

Fiala János műsora

Fideszes vezetésű városokkal is kitolt a kormány

Csak minden negyedik elvont adóforintot adja vissza nagy harc árán a kormány a 25 ezer fősnél nagyobb településeknek – nem is jutott mindenkinek. Konkrét ígérettel hitegetett fideszes polgármester is hoppon maradt.

2021. május 8., 09:38

Szerző:

„Kiegyenlítés az önkormányzatoknak” – ezzel a címmel közölte honlapján a kormány, hogy az iparűzési adó felezése miatt az önkormányzatoknál kieső adóbevételek kompenzálására a helyhatóságok támogatásáról döntött. Csakhogy a kétszavas cím egyik állítása sem teljesen igaz. Egyrészt a „kiegyenlítés” szó jelentése az értelmező szótár szerint az, hogy „korábbi hátrányt döntetlenre javít”, ám döntetlenről itt szó sincs: az állam kizárólag a 25 ezer fősnél kisebb települések esetében téríti meg – két részletben, júniusban és októberben – teljes egészében a bevételkiesést mintegy 50 milliárd forint értékben. Az ennél népesebb önkormányzatok esetében a kormány egyedileg mérlegelt, és csak részleges kompenzációt ad: a mintegy 100 milliárd forintnyi adóbevétel-kiesésből csak 23 milliárdot térít meg. Ráadásul a sok esetben működési hiánnyal küzdő helyi költségvetések ellenére sem feltétlenül működési támogatásként, hanem célzottan, beruházási támogatásként.

A kormány által támogatott önkormányzatok listája by Tibor Lengyel on Scribd

Gémesi György: Nem méltányos, nem arányos

Mivel csak alig minden negyedik elvont adóforintot adja vissza a kormány, nem is jut minden önkormányzatnak pénz. Így szép számban vannak olyan települések, ahol nemhogy részleges kompenzáció nem történik, hanem egyáltalán nem kapnak semmit. Így járt a Fővárosi Önkormányzat és mind a 23 kerületi önkormányzat is, holott ezek együttes bevételkiesése 31-32 milliárd forint. De nemcsak a főváros nem jutott pénzhez, hanem több olyan nagyváros sem, amelyik viszont számított legalább részleges térítésre a kormány közlése szerint „arányos és méltányos” módon, a rászorultság elve, nem pedig pártpolitikai szempontok szerint osztott keretből.

„Az önkormányzatok kompenzációjáról hozott kormánydöntést se méltányosnak, se arányosnak nem tudom nevezni, az sokkal inkább szelektív és politikai”

– mondta a 168.hu-nak Gémesi György. Gémesi szerint – aki nemcsak az egyik érintett, a 32 ezer fős Gödöllő polgármestere, hanem a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is – nem véletlenül javasolta az általa vezetett szövetség a kormánynak, hogy vagy teljes összegű kompenzációt kapjon egyformán minden település, vagy ha ez nem megy, mert nincs annyi pénz, akkor is mindenki kapjon, csak kevesebbet, méghozzá lakosságarányosan, mert ez a két megoldás lett volna igazságos. Ezzel szemben – magyarázta Gémesi – az történt, hogy a 25 ezer fősnél nagyobb településeknél nem tudni, milyen szempontrendszer szerint, de az önkormányzatok pénzügyi helyzete, valamint az adóerő-képességük alapján osztott a kormány kisebb-nagyobb összeget nem is mindegyiknek, miközben a kisebb településeknek mérlegelés nélkül a teljes összeget megadták.

Gémesi György
 
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Fotó: 168.hu / Dimény András
 

Gémesi emlékeztetett, hogy ha a népességszámot nem nézték volna, csak az adóerő-képességet, akkor például a 25 ezer fősnél kisebb Százhalombatta vagy Paks nem kapott volna semmit, így viszont megkapták a teljes kieső összeget. Gémesi György elmondta azt is, hogy Gödöllő esetében 450 millió forint kiesést jelent az iparűzési adó felezése, ebből egy fillért nem látnak, pedig a város költségvetéséből ez a pénz hiányzik, még ha átmenetileg spórolni is tudtak, szükséges beruházásokat halasztottak el, hogy idén a felszínen tudjanak maradni.

Hoppon maradt Székesfehérvár – vagy mégsem?

Tény, hogy pártpolitikai szempontok nem érhetők tetten például abban, hogy hoppon maradt a fideszes irányítású Székesfehérvár is, mivel a város az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzathoz hasonlóan nem kapott egy fillért sem. Pedig számítottak rá. Cser-Palkovics András polgármester márciusban „előrelépést” emlegetett az erről folyó tárgyalásokon, emlékeztetve, hogy a kieső mintegy 2 milliárd forintot a kormány kompenzálni fogja, amiről korábban Gulyás Gergely miniszterrel megállapodtak, majd az egyedi, városonkénti egyeztetés során Balla György miniszteri biztosnak átadta a tervezetet, hogy milyen helyi fejlesztésekre szánja a város a kormányzati kompenzációt: „út-, járda-, parkoló-építésekről van szó, vagy éppen óvodák felújításáról.”

Napelemparkot l?tes?tett a Videoton Holding Sz?kesfeh?rv?ro
 
Cser-Palkovics András (Fidesz) Székesfehérvár polgármestere. Fotó: MTI / Bodnár Boglárka
 

Bár a kétmilliárd forintból semmi nem lett, Székesfehérvár mégis szerencsés helyzetben van, mert még „versenyen kívül” – vagyis a kompenzációs tárgyalások idei megkezdése előtt – tavaly év végén éppen kétmilliárd forint rendkívüli állami támogatást kapott. Akkor, tavaly decemberben több önkormányzat is kapott soron kívül pénzt, bár a Fővárosi Önkormányzatnak akkor sem jutott semmi, de a fideszes XVI. kerületnek és a kormánypárt által támogatott vezetésű XXIII. kerületnek igen, összesen 4,6 milliárd. A 23 megyei jogú város közül pedig 17 kapott akkor pénzt: 13 fideszes vezetésű vagy támogatottságú összesen mintegy 22 milliárdot, míg négy ellenzéki vezetésű város alig 2 milliárdot. Székesfehérvárhoz hasonlóan tavaly év végén kapott pénzt, 1,5 milliárd forintot Kaposvár is, ahová most, a friss kompenzáció részeként is jutott pénz: 680 millió forint. Pont annyit, amennyi adókieséssel számolt Szita Károly, a 64 ezres város polgármestere, aki egyúttal a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke is. Szita március végén a 168.hu-nak még óvatosan optimistán úgy fogalmazott: „én ennek kompenzálásával nem számoltam az idei költségvetésben, de ha már egy része visszajön valamilyen támogatás formájában, az jó”.

Jól járt Debrecen is, hiszen a mostani kormánydöntéssel a legtöbb pénzt, a 23 milliárdból csaknem 3 milliárdot a fideszes vezetésű önkormányzat kapott, ahová jutott 1,38 milliárd már tavaly év végén is. Míg Kaposvár és Győr tehát többszörösen visszakapta a kieső pénzt, a fideszes irányítású Győr most nem kapott semmit – igaz, a tavaly év végi pénzosztásnál oda is jutott 1,38 milliárd. Érdekesség, hogy Dézsi Csaba András polgármester a városnak semmit nem juttató kormánydöntés után néhány órával Gulyás Gergely miniszterrel közös fotót tett közzé a Facebookon azzal a szöveggel, hogy „egyeztettük a győri fejlesztéseket”, illetve a számukra kedvezőtlen döntés után Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester is arról posztolt közösségi oldalán, hogy „a fejlesztésekről az egyeztetéseket folytatjuk, és bízunk benne, hogy ezek sikerrel is járnak majd.”

Kiss Ambrus: újra kell írni Budapest költségvetését

A Facebookon egyébként több fideszes politikus előbb jelentette be a hírt, hogy városuk mennyi pénzt kap a kormánytól, minthogy Gulyás Gergely miniszter gyors bejelentése után a pontos számokat délután közzétette volna a kormány – addig az érintett települések polgármesterei sem tudták az összeget. Így a pécsiek a körzet fideszes országgyűlési képviselőjétől, Hoppál Pétertől tudhatták meg a jó hírt, hogy az amúgy ellenzéki vezetésű város a most kiosztott 23 milliárdból a második legnagyobb összeget, több mint 2 milliárd forintot kapott. Az érdiek pedig a város korábbi polgármesterétől, a körzet KDNP-s országgyűlési képviselőjétől, Aradszki Andrástól értesülhettek róla, hogy a város 777 millió forintot kapott.

A korlátozott összegű kompenzáció nehéz helyzetbe hozza a 25 ezer fősnél nagyobb települések javát, ráadásul nem ez az egyetlen bevételforrás, amit elvett a településektől a kormány. Továbbra is sújtja az önkormányzatokat az akár őszig fenntartani tervezett, államilag ingyenessé tett parkolás, valamint a gépjárműadó eddig helyben felhasználható maradékának – 40 százalékának – az állami költségvetésbe irányítása is. Utóbbiról ráadásul váratlanul, a 2022-es költségvetés tervezetének minapi benyújtásakor derült ki, hogy bár eredetileg a járványhelyzetben indokolt „közös teherviselésre” hivatkozva csupán átmenetileg tervezte elvonni a kormány, az önkormányzatok jövőre sem kapják meg.

Megalakult a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács
 
Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. Fotó: MTI  / Bruzák Noémi
 

A Fővárosi Önkormányzat esetében a várakozások meglehetősen borúsak a kompenzáció elmaradása után. Olyannyira, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a 168.hu-nak azt mondta: a kieső 17 milliárd forintnyi iparűzési adóbevétel és a járvány elhúzódó hatása miatt Budapest idei költségvetése „tarthatatlan”, még a nyáron újat kell készíteni. „Egészen biztos, hogy augusztusban új költségvetést kell készítenünk 2021-re, amiben tényleg csak a legszükségesebb kiadásokra tudunk koncentrálni” – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, aki szerint azért van remény arra, hogy „nem dől be” év végére Budapest. Bár a kompenzációból most kimaradt a főváros, szerinte a kormányzat számára az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalásokon egyértelművé tették, hogy „közös a felelősség”, és úgy tűnik, ezt értik a kormány oldalán is, legalábbis az ígéretek szerint a nyáron újra leülnek a Pénzügyminisztériummal tárgyalni Budapest gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről – mondta Kiss Ambrus.

(Kiemelt kép: MTI | Mohai Balázs)