Fideszes jog: a bírák után az ügyvédeket nyírják

„Tisztaság és gyorsítás”: így nevezi Lázár János az Alkotmányügyi bizottság büntetőeljárási törvény módosítására tett javaslatcsomagját, melynek célja a közbizalom helyreállítása. Ami többek között azért rendült meg – érvelt a Fidesz frakcióvezetője -, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak, lásd a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet - olvasható a

Pénzt kapó ügyvédek a bűnözők oldalán

A változtatások nyomán létrehoznák a kiemelt ügyek kategóriát: az ilyennek minősített ügyekben – a gyorsabb haladás érdekében – az ügyész választhatná meg, melyik bíróság tárgyalja az ügyet, 72-ről 120 órára növelnék a bírói ítélet nélküli fogva tartás idejét; a tanúkat is alávethetnék poligráfos ellenőrzésnek, azaz műszeres hazugságvizsgálatnak, az őrizetbe vett személyek pedig – ügyészi kérésre – 24 órán keresztül nem léphetnének kapcsolatba védőjükkel. Ez utóbbi tétel egyébként már egy finomított változat: először ugyanis 48 órás és a törvény által meghatározott ügyvédmentes időszakról beszélt Lázár. A demokratikus ellenzék és a szakma tiltakozik – ügyvédek, bírák és büntetőjogi szakemberek egyaránt megdöbbenésüknek adtak hangot – a fideszes politikus ugyanakkor hangsúlyozta: a múlt héten beterjesztett „tisztaság és gyorsítás” csomag célja az, hogy „minél hamarabb kiderüljön az igazság”. A parlamentben már kissé érdesebb volt Lázár, amikor hétfőn a valahogy úgy fogalmazott: a pénzt kapó ügyvédek a bűnözők oldalán állnak.

A diktatúrában sem engedték meg

- A szocializmusban volt jellemző, hogy a rendőrök az eljárás akadályaiként tekintettek az ügyvédekre, de azt, hogy az őrizetes azonnal kapcsolatba léphessen a védővel – még akkoriban sem merték megakadályozni – emlékeztette a Heteket egy neve mellőzését kérő ügyvéd. Forrásunk szerint a beterjesztők szándéka homályos, talán az állhat mögötte, hogy ha már plusz pénzt nem tudnak biztosítani az ügyészség és a rendőrség számára, legalább az ügyvédek időleges kiiktatásával segítsék az eredményesebb munkát. Tudnillik a Fidesz által már a választási kampányban s azóta is sokat emlegetett elszámoltatást. Ami mindeddig nem tűnik túl sikeresnek: a folyamatban lévő, politikusokat érintő büntetőügyek ugyanis kivétel nélkül az előző ciklusban kezdődtek, a jelenlegi „elszámoltatók” eddig nem sok kézzelfogható eredményt produkáltak.

Az új alkotmányt is módosítani kell

Mindenesetre, ha a bizottság javaslatai átmennek, hozzá kell nyúlni az új alkotmányhoz is – noha még alig száradt meg rajta a tinta Schmitt Pál aláírása nyomán – ugyanis az új alaptörvény – hasonlóan a régihez – kimondja, hogy „a terheltet az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem.” Tehát az első 24 órában is.
Az elhúzódó ügyek esetében soha senki nem bizonyította, hogy a késedelem oka az azonnal rendelkezésre álló védővel, vagy a nem az ügyész által választott bírósággal állna összefüggésben, hívta fel a figyelmet egy büntetőeljárás jogász.

És megint nem egyeztettek

Egy fővárosi bíró arról számolt be lapunknak, hogy ebben az ügyben sem történt semmiféle szakmai előkészítés, és a bírókkal sem egyeztettek. Forrásunk szerint a törvényjavaslatot a legfőbb ügyészség dolgozta ki, de a változtatások több ügyészt is megleptek. „Nyilván érzékelik, hogy sok esetben tehetetlenek, az őrizetbe vétel után a védelem részéről „elindul egy eltüntetési folyamat”, az ügyvéd tárgyi bizonyítékokat tüntet el, az ügy szempontjából fontos személyekkel egyeztet” – adott egy lehetséges magyarázatot a változtatások indokára a bíró.

Az elnökség vagy az elnök

Több, a Heteknek nyilatkozó fideszes politikus szintén úgy tudja, hogy az ügyészség javaslata kelt életre a Fidesz elnökségben. A politikacsinálás centruma ugyanis ez a grémium, szakítva az első Orbán-kormány gyakorlatával, amikor a pártelnökség szerepe csak formális volt. Most az elnökség – bizonyos esetekben pedig egy személyben az elnök – dönti el egy-egy szakpolitikai kérdés irányát, majd adja ki a minisztériumi aparátusnak kidolgozásra. Úgy tudjuk, jelen esetben az ügyészség képes volt eljutattani közvetlenül az elnökséghez a bűntetőpolitika gyorsítását célzó javaslatait. Az elnökségnek tagja Lázár János is, aki bejelentette a propgramot.

Ettől függetlenül a Fidesz frakció jogász végzettségű - köztük számos egykori ügyvéd - tagjait is megosztja, hogy a gyakorlatban működni fog-e a gyorsító csomag. A célba vett korrupt politikusok és a profi bűnözök nyilván eleve tudják, hogy ügyvéd jelenléte nélkül nem szabad tanúvallomást tenniük, tehát ők nyilván nem törnek meg az első 24 órában. Neve mellőzősével több kormánypárt politikus is jelezte, hogy nem egészen az ízlése szerint való az intézkedési terv némely részlete, de azt elismerték, hogy Lázár János számára vélhetően népszerűséget hoz a javaslat. Ennek okaként a „köznép” elit- és ügyvédellenségét nevezték meg.

Tényleg sokan megússzák

Egy 2005-2006-ra vonatkozó tanulmány szerint a korrupciós ügyek túlnyomó része enyhe ítélettel, többnyire pénzbüntetéssel zárult, a letöltendő börtönbüntetések száma elenyésző volt. A tanulmányból ugyanakkor kiderül, hogy az esetek 90 százaléka 20 ezer forint alatti összegről szólt, ami azt jelenti, hogy a komoly horderejű ügyek nem jutottak el a bírósági szakaszba.
A korrupciós ügyeknek ugyanis sajátossága, hogy mind a vesztegető, mind a megvesztegetett személy azonos oldalon áll, így nem jellemző, hogy terhelő vallomást tesznek egymásra. Hack Péter szerint ezen a helyzeten szeretne változást a kormány: az ügyvédmentes első 24 óra célja az lehet, hogy a hatóságok ez idő alatt meg tudjanak egyezni az ügyben érintett „kishalakkal” a „nagyhalakra” teendő terhelő vallomás feltételeiről. Arról, hogy megfelelő bizonyíték szolgáltatása esetén a „kishal” együttműködő gyanúsítottnak minősül, majd a vallomás fejében futni hagyják – mondta a Heteknek a büntetőeljárás jogász.

A poligráf szerepe

De vajon miért „zavaró tényező” egy ilyen helyzetben a jelenlévő ügyvéd? Azért – vélekedett Hack Péter -, mert nem feltétlenül csak az együttműködésre felkért „kishal”, hanem az ő terhelő vallomása által nehéz helyzetbe kerülő „nagyhal” érdekében nyújtana jogi segítséget, adott esetben lebeszélve védencét a hatóságok által áhított terhelő vallomásról. És itt érthető meg, miért akarják bevezetni a poligráf használatát a tanúk esetében is: azért, mert így ellenőrizhető, hogy a vádalku nyomán gyanúsítottból tanúvá minősülő „kishal” terhelő vallomása igaz-e. Hack Péter mindenesetre a jogállami normákkal szembemenőnek tartja a tervezett változtatásokat.

Konkuráló jogok

A módosító csomag másik vitatott eleme, hogy az ügyész választhatná ki, melyik bíróság tárgyalja az adott ügyet. Névtelenséget kérő bírósági forrásunk ezzel kapcsolatban azt mondta: igaz, hogy az úgynevezett nagy ügyeket szinte kivétel nélkül Budapesten tárgyalják, és tény, hogy a rendkívül leterhelt Fővárosi Bíróságnak szüksége van tehermentesítésre, de az ügyek továbbadását automatizmus útján kellene elérni, mert az ügyész által történő bíróságválasztás az eljárás hitelességét fogja aláásni. Forrásunk szerint a bírók nem értik, miért akarják belerángatni őket a politikába.

Hack Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak március óta jogában áll az ügyek áttétele kevésbé terhelt bíróságokra. Amennyiben a kezdeményezés következtében ezentúl az ügyész is megteheti ugyanezt, a konkuráló jogok zűrzavart, az eljárások további elhúzódását eredményezhetik.

Lehet tiltakozni, de…

A Magyar Bírói Egyesület közleményben tiltakozik, mivel a törvénymódosítás eredményeképpen a vádhatóság ezentúl kevésbé különülne el az ítélkezéstől. „Az pedig nem kíván külön indokolást – írják a bírák, - hogy a bíróságok eltérő munkaterhéről a bíróságoknak mélyebb ismereteik vannak, így az eljáró bíróság kijelöléséről megalapozottabb döntést tudnak hozni, mint az ügyészség”. A Magyar Bírói Egyesület álláspontja szerint az eljáró bíróság ügyész általi „kiválasztása” a fentiek miatt sérti a törvényes bíróhoz való jogot, s ezért indítványozza a módosító javaslat rendelkezéseinek felülvizsgálatát.

Amennyiben a bírók süket fülekre találnak és a tervezetből törvény lesz - Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Ám, szakértők szerint, a fideszes jelöltekkel hamarosan kiegészülő AB bizonyosan nem fogja elmeszelni a törvényt. A következő jogorvoslati lehetőség Strasbourg – Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke már jelezte, hogy az ügyvédek szükség esetén „Strasbourgig mennek” – ám az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletére 4-5 évet is várni kell.