Felcsúti harács – Nem enged a földekből Orbán köre

A Keresztapa című film hangulatát idézi az a szövevényes és belterjes világ, amely Bicske környékén épült ki, iskolapéldájaként annak, miként tud egy családi/gazdasági/politikai érdekközösség befolyás alá vonni egy egész kistérséget. Érdemes szemügyre venni, hogy e zárt kör tagjai milyen megoldásokkal jutnak elképzelhetetlen mennyiségű termőföldhöz, kül- és belterületi telkekhez, ipari területekhez, egyéb ingatlanokhoz, és hogyan sikerül valahogy mindig olyan fejlesztésbe fogniuk, amelyre éppen jár uniós vagy hazai támogatás. A szóban forgó térség falvainak neve ma már országszerte ismerősen cseng – különösen Felcsúté és Alcsútdobozé –, miként jól ismerjük a tulajdonosi kört is: az Orbán, Mészáros és Tiborcz családokat. Nagy kérdés, hogy a látványos és egyelőre ellenőrizetlen gyarapodás megállítható-e, illetve kormányváltás esetén visszaszerezhető-e az oligarchákhoz került vagyon. Az ellenzéki pártok abban egyetértenek, hogy ennek meg kell történnie, ám abban már eltér az álláspontjuk, hogy ezt különadókkal vagy elkobzással, netán bírósági eljárás keretében vagy új törvények megalkotásával lehet a leghatékonyabban megoldani.

2017. június 16., 11:38

Szerző:

– Gratulálok az új üzlethez, biztosan nagy haszonnal fog járni. Őszintén mondom, mert a mi érdekeink nem ütköznek. Na, ezt mondja Don Vito Corleone Mr. Sollozzónak A Keresztapa című filmben, és ezzel én is mindent elmondtam arról, hogy milyen az élet a bicskei kistérségben – jegyzi meg egy beszélgetőpartnerünk. Szerinte olyan itt, mintha Szicíliába csöppent volna az ember. Ha egy ismeretlen jön a környékre, s olyan helyre téved, ahol nem örülnek neki, akkor nem bántják, csak éppen diszkréten elkezdi követni egy nagy, fekete, sötétített üvegű autó. Ha valaki el akar adni egy ingatlant, egy vállalkozást, esetleg nyitni akar valamit, pontosan tudja, kinek/kiknek kell szólnia először, kinek az engedélyére van szüksége. „Ki merne ezekkel szembeszállni?” – teszi hozzá.

Valóban. Senki nem tett semmit például akkor, amikor Mészáros Lőrinc lekerítette a bicskei Erőmű-tavat a helyi lakosok és a horgászok elől. A tó és a környéke, azaz csaknem egy 170 hektáros terület ugyanis időközben a felcsúti polgármester érdekeltségébe került, potom pénzért jutott hozzá. A Magyar Narancs készített nemrégiben fotókat a területről, s jól látszik, hogy a kerítéssel lezárt részen hatalmas, fából épült nyaralók nőttek ki a földből.

Az ipari területek, a legelők, a szántók, a beépítetlen területek eredetileg az Oak Valley Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft. és a Packard Hills Kft. tulajdonában voltak, az izraeli befektető ott akarta megvalósítani az úgynevezett Budapest Gate-fejlesztést. A Budapest Gate International Golf és Country Club egy több mint 6600 méter hosszú versenygolfpályából, a hozzá tartozó tavakból, luxusvillákból, húsz-, illetve négy- vagy ötlakásos társasházakból, családi és ikerházakból állt volna. De álmodott a befektető ötcsillagos szállodáról, konferencia- és wellnessközpontról, golfvilágbajnokságról is. „A luxus oázisa, amely vidéki nyugalommal és a magas életminőséggel párosul” – hirdeti ma is az ingatlanforgalmazó honlapja a nem létező „Budapest kapuját”.

A megbukott beruházás sorsa hűen tükrözi a mai Magyarország működését, ezért érdemes végigkövetni a fejleményeket.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A nagyszabású fejlesztés legalapvetőbb problémája az volt, hogy általa egy körön kívül álló vállalkozás került volna be egy olyan területre, ahol a szomszédok nem látták szívesen.

Ott van például Alcsútdoboz, abban pedig Hatvanpuszta. Az egykori főhercegi majorság 13 hektáron terül el, s öt felújított épületből áll. A tulajdonos Orbán Győzőnek, a miniszterelnök édesapjának egyik cége, de nem az idősebb Orbán lakik ott, hanem – korábbi sajtóértesülések szerint – Mészáros Lőrinc bérli tőle. Annak fényében, hogy Orbán Viktor Nárcisz nevű kuvaszának éppen a szóban forgó ingatlan a lakhelye, nagy a valószínűsége, hogy a kormányfő sok időt tölt az egykori Habsburg-birtokon. A majort állami földek veszik körbe, amit Mészáros Lőrinc Búzakalász 66 nevű cége nyert el húszéves bérletre még a 2010-es évek elején, illetve időközben földárveréseken meg is vásárolta egy részüket. De Hatvanpuszta környékén akadnak Lévai Anikónak, a miniszterelnök feleségének érdekeltségébe tartozó szántók is.

Hogy kinek mennyi termőföldje van, nehéz követni, hiszen az érdekeltek nemcsak pályázatokon, hanem árverésen is vásárolnak, illetve haszonbérletben is művelnek területeket. Évekre visszamenőleg megnéztük a termőföldek területalapú támogatá­­sait, s azt láttuk, hogy évente több száz­­millió forintnyi földalapú uniós és hazai támogatás érkezik a Mészáros-, Orbán- és Tiborcz-érdekeltségekhez.

De átnéztük a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Fejér megyére vonatkozó árverési hirdetményeit is, hogy Mészáros Lőrinc cégei, a Búzakalász 66 Kft. és az Agrosytem Zrt. mennyi földet művelhet haszonbérletben, illetve a család tagjai hány hektár földet nyertek el a már meglévők mellé csak 2015 márciusa és 2016 márciusa között. E szerint Mészáros érdekeltségébe összesen több mint 3800 hektár föld került csaknem 85 ezer aranykorona értékben, Alcsútdobozon, Kajászón, Etyeken, Mányon, Óbarokon, Seregélyesen, Száron és Válon. A Tiborcz család Bicskén és Mányon újabb 492 hektárral gazdagodott. A Lévai Anikó földjeit is művelő Flier Tamás és családja Alcsútdobozon, Bicskén, Felcsúton és Óbarokon 412 hektár termőföldet vett meg 2015–2016-ban. Több mint száz parcella került az említett családokhoz.

Mészáros Lőrinc lekerítette a bicskei Erőmű-tavat a helyi lakosok elől

Aztán ott van a másik Mészáros-központ, Göböljárás, Göbölpuszta is, ami arról híresült el, hogy az ottani legelőit elveszítő alcsútdobozi juhász, Váradi András szembeszállt Mészáros Lőrinccel, de a harcát nem tudta befejezni, mert elütötte egy autó, és meghalt. Ferenczi Krisztina tényfeltáró újságíró munkássága óta tudjuk, hogy Göbölpuszta egyik fele Mészáros Lőrincé, a másik pedig a nagyvállalkozó Demján Sándoré.

Nem kell messzire menni, Felcsúttól hat kilométerre fekszik Csabdi, s annak határában Tükröspuszta, a Tiborcz család birtoka, amely egy 40 hektáros lovas szabadidőparkból, illetve a Tiborcz tanyából áll, ami egy további héthektáros terület egy rajta álló 360 négyzetméteres házzal. Ugyancsak volt nemesi birtokról van szó, ahogyan az előző két esetben is. Ez utóbbi gróf Pálffy-Daun József gazdasága volt. Tiborcz István, a család fiatalabbik fia Orbán Ráhel férje, azaz a miniszterelnök veje.

Alcsútdobozon, a Máriavölgy domb­­jain található Csányi Sándor családi érdekeltsége is, a 18 szakaszos pályarendszerrel bíró Pannonia Golf&Country Club, amelyet 2012-ben vásárolt meg Csányi Attila, az OTP-vezér fia, aki szeretné bebizonyítani, hogy Magyarországon is lehet sikeresen működtetni egy golfpályát. Úgy tűnik, a terve valóra válik.

Alcsútdoboz hatályos szabályozási terve szerint Máriavölgyben, a jelenlegi golfpályától északra, északnyugatra új golfpálya van betervezve s jóváhagyva. A régi, illetve az új pálya között gyalogos-aluljárók könnyítik meg a közlekedést. A két golfpálya közötti területre pedig egy ingatlanberuházás van elfogadva. Könnyen elképzelhető, hogy majd ott valósul meg az a szálláshelyfejlesztés, amelyről a 24.hu írt május végén. A Magyar Golfszövetség ugyanis százmillió forint állami pénzt adott a Pannónia Golf & Country Clubnak, hogy a Junior Golf Akadémia növendékei számára szállásokat építsen.

Fotó: Bicske.blog.hu, Facebook

Visszatérve a Budapest Gate-hez: egyszóval az Orbán, a Mészáros és a Tiborcz családok majorjai, gazdaságai és földjei közé akart befurakodni Arie Yom-Tov, az izraeli befektető, aki még az ezredforduló elején vásárolta meg a 2009-re nagy nehezen belterületté nyilvánított bicskei és alcsútdobozi területeket. A bicskei képviselő-testületben akkor éppen bent ült Tiborcz Péter, a miniszterelnök vejének a bátyja is. Úgy tudni, a befektető 400 millió forintot fizetett volna az önkormányzatnak az együttműködéséért, ám ezt végül nem tette le, mivel nem sikerült eredményesen együttműködni a várossal. Olyannyira nem, hogy hiába voltak megtervezve a golfklubhoz tartozó épületek, a lakóparkok, a villák és a házak, a vállalkozó nem kapta meg az építési engedélyt, mondván, a helyiek elől veszi el a tavat és a területeket.

A tulajdoni lapokból az látszik, hogy amint belterületté nyilvánította az önkormányzat a fejlesztési helyszíneket, az izraeli befektető hitelt vett fel a beruházás kivitelezésére. A Magyar Külkereskedelmi Bank összességében több mint ötmilliárd forintnyi jelzálogjogot jegyzett be. Mivel azonban építkezni nem tudott a beruházó, a Budapest Gate Golf és Country Club-projekt bebukott, a fejlesztésben érdekelt két cég ellen felszámolási eljárás indult.

A térképen azokat a termőföldeket jelöltük be, amelyeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet adatbázisa szerint 2015-2016 során haszonbérleti pályázaton, vagy földárveréseken nyertek el vagy tarthattak meg a családok. Az ábra nem teljes, csak azokat a területeket tartalmazza, amelyeket be tudtunk azonosítani. Továbbá nem mutatja a korábban megvett vagy elnyert termőföldeket, s azokat sem amelyeket magánszemélytől vásároltak meg. Mellettük jelöltünk olyan majorokat, tanyákat, amelyek ugyancsak a családok saját tulajdonában vannak, vagy bérelik azokat. Valójában a családok befolyása a Bicskei kistérségben sokkal nagyobb, mint az ábra mutatja. A földárverési jegyzőkönyvekben szereplő helyrajzi számok több esetben eltérnek a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben szereplő adatoktól.

Az Oak Valley felszámolója 2,8 millió forintos áron hirdette meg még 2012 nyarán a bicskei és alcsútdobozi mintegy 170 hektárnyi területet. Nem érkeztek ajánlatok. „Ki mer oda bemenni?” – mondja a már idézett beszélgetőpartnerünk.

A HVG cikke szerint 2013-ban Mészáros Lőrinc megbízott egy faktorcéget, hogy vegye meg az izraeli befektető cégeivel szembeni követeléseket, amelyek idővel szép lassan egyre értéktelenebbé váltak. Végül pályázati és árverési eljáráson kívül Mészáros Lőrinc Búzakalász 66 nevű cége és Mészáros Ágnes, a felcsúti polgármester lánya vették meg az egykor az Oak Valley, illetve a Packard Hill tulajdonában álló ingatlanokat. Kevesebb mint 500 millió forintért.

Egy olyan fejlesztési helyszínről van szó, amelyre az MKB Bank korábban ötmilliárd forint jelzálogjogot jegyzett be, s amelyek valójában több mint tízmilliárd forintot értek, hiszen csak a terület szabályozási terve több mint 800 lakásnak, villának, társasháznak jelölt ki területet, és ahol 1000 négyzetméternél kisebb telek nemigen volt található. Mivel az MKB Bank és a bicskei önkormányzat nem látott fantáziát a területben, az Mészáros-érdekeltséggé vált. Az FHB Bank azonnal elfogadta fedezetként az Oak Valley korábbi tulajdonát, s az ingatlanok tulajdoni lapja szerint 1,2 milliárd forint jelzálogjogot jegyzett be rá egy kölcsön fejében, szinte abban a pillanatban, ahogy az ingatlanok Mészárosékhoz kerültek.

Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztosa, 2008 és 2014 között Bicske polgármestere, vagyis aki korábban azt hangoztatta, hogy ne vegyék el a területet a helyi lakosoktól, most azt mondta a Hír TV-nek: nincs abban semmi kivetnivaló, hogy Mészáros Lőrinc lekerítette a bicskei Erőmű-tavat a helyi lakosok elől. Magánterületről van szó, ezért normális, hogy a bicskei horgászok kilométerekkel arrébb horgászhatnak – tette hozzá.

Egyelőre nem tudni, mi a terve Mészáros Lőrincnek a tulajdonába került területekkel azon kívül, hogy dácsákat épített rá. Ám ha lenne terve, minden bizonnyal kapna a megvalósításához állami pénzt is.

Létezik ugyanis egy Pannónia szíve elnevezésű program. Az ismertetőben az olvasható: „Fejér megye északi részének dombos-völgyes, virágzó és termékeny tája híres nemesi családoknak, országformáló nagyságoknak adott otthont. A középkori Csákok után a hercegi rangra emelkedő Esterházyak és Batthyányak és az országos főméltóságokat is betöltő Brunszvikok, Czirákyak és Ürményiek voltak itt birtokosok, de a legmagyarabb Habsburgként emlegetett József nádor is itt, Alcsútdobozon építtetett festői parkkal körülvett kastélyt magának.”

Az Index olvasói fotója Hatvanpusztáról

– Fogadom, ha a kastélynak nemcsak a homlokzata állna, hanem meglenne az egész, abban lakna Orbán Viktor – jegyzi meg egy helyi forrásunk.

A programhoz 22 település csatlakozott, s 2015 végén lett Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos Tessely Zoltán. Az állami támogatások összege folyamatosan emelkedik, jelenleg több mint 3,7 milliárd forint fejlesztési keretösszeg jut Etyeknek és környékének. Egyelőre csak a lobbizásnál tartanak, de ha a Pannónia Szíve program is megkapja a kiemelt turisztikai térség minősítést, akkor a támogatások összege elérheti a százmilliárd forintot is. Érdekesség, hogy a számos fejlesztési cél között szerepel a lovas-, a horgászturizmus és a golf is. A kör bezárulni látszik.

S hogy mindez a féktelen terjeszkedés és harácsolás valóban Mészáros Lőrinchez köthető-e, vagy inkább arról van szó, amiről a környéken mindenki beszél, miszerint a felcsúti polgármester csak végrehajt és a nevét adja, a háttérben pedig Orbán Viktor áll – nehezen bizonyítható. Egy biztos, az érdekkör mindent megvesz a bicskei kistérségben, ami egykor a Habsburgoké volt. Gyorsabban s kevésbé átláthatóan gyarapodnak, mint az egykori főnemesek, de megtehetik. Ki áll az útjukba?

A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, és kiderült, hogy 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek az, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc kormányközeli üzletember százszázalékos tulajdonában van – írja a lap.

Kedden túlnyomóan derült, száraz időre van kilátás. Európa időjárását egy kiterjedt anticiklon befolyásolja. Napközben többfelé megélénkül, kedden a Dél-Dunántúlon időnként meg is erősödik a délkeleti, keleti szél.

Olyan szabályokat akartak bevezetni a koreaiak által vezetett iváncsai akkumulátorgyárban, ami kiverte a biztosítékot a magyar munkavállalóknál. Nem mondják meg, mi az oka, ha rosszul lesznek a dolgozók a munkahelyükön, a szigorú biztonsági előírásokra viszont nagyon odafigyelnek, a telefonok kamerája le van takarva, amit a biztonsági szolgálat ellenőriz is. A Házon kívülnek az iváncsai akkumulátorgyár két dolgozója mesélt arról arc és név nélkül.

Magyarországon tavaly 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott a nyugdíj mellett. A legtöbben a feldolgozóiparban tevékenykedik, de a kereskedelemben és gépjárműjavításban is szép számmal dolgoznak az idősek.