Felbomlott a tatabányai ellenzéki együttműködés

Folyamatosan gondok voltak.

2021. szeptember 17., 17:02

Szerző:

Korábban sem volt felhőtlen a kapcsolat, de tovább éleződött a konfliktus a Tatabányát irányító ellenzéki koalíció tagjai között. Szücsné Posztovics Ilona polgármester júliusban azt mondta, nem tart attól, hogy megbénulna a döntéshozatal, a képviselők „nem fognak merni a város ellen dönteni” – szúrta ki a 444.hu. Mostanra odáig fajult a helyzet, hogy bejelentette, négyen kilépnek a frakcióból, és a következő ülésen újat alakítanak, mert „politikai kalandorokkal” nem lehet együtt dolgozni.

Az alpolgármester, Lusztig Péter (DK), Balogh Ferenc (Jobbik) és Renczes Dávid (Párbeszéd) is vele mennek. Biztosan kimaradnak a júliusi átszavazók, az ex-DK-s Hoffer Dávid és a két MSZP-s. Egyikük, Nagy Béla valójában már tavaly kilépett, de az még nem hozott látványos szakítást. A másik MSZP-s, Fekete Miklós pedig 2019-ben még alpolgármesterként kezdett, de aztán úgy összekülönböztek Szücsnével, hogy a polgármester visszahívta a posztjáról.

A testületben ül még két MSZP-s, velük nem tudni, mi lesz. Beszéltünk a helyi MSZP elnökével, Takács Péterrel (aki nem képviselő), de ő sem tudta megmondani, hogy párttársai beülnének-e az új frakcióba. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a polgármester asszonyt támogassuk. Ez az elvi álláspontunk.”

(Kiemelt kép: Szücsné Posztovics IlonaFacebook oldala)

 

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.