Fegyverpénz – van, akinek milliók, sokaknak viszont semmi sem jutott

Februárban összesen 91 milliárd forintot fizettek ki a rendőröknek fegyverpénzként – tudta meg az RTL. A rendvédelmi dolgozók hivatásos állományának járó, hathavi bérnek megfelelő juttatást másfél hónappal a választás előtt, február 15-ig kellett elutalni. 

A portál információi szerint az egy főre jutó átlagos juttatás 2,7 millió forint volt, de a hivatásos állományon belül bőven nem kapott mindenki ekkora összeget: egy átlagos tiszthelyettes ugyanis nagyjából bruttó 350 ezer forintot, azaz nagyjából nettó 230-250 ezer forintot keres. A szakszervezet elnöke, Bárdos Judit szerint ráadásul a kezdő járőrök esetében a fizetés a nettó 200 ezer forintot sem éri el, azaz hathavi juttatásként nagyjából egymillió forintot kaptak.

A szakszervezetek szerint jelentős feszültséget okozott, hogy a mintegy 50 ezres összlétszámból nagyjából 13-14 ezren semmit sem kaptak, ugyanis csak valamivel több mint 36 ezren tagjai a hivatalos állománynak.

A rendvédelmi igazgatási alkalmazottaknak (RIASZ) és a rendőrségi munkavállalóknak nem járt a bónusz. Ezzel szemben a központi szervek vezetői esetében legalább 9 millió forint lehetett fejenként a fegyverpénz összege. A juttatás a korábbi nyilatkozatok szerint háromévenként jár majd, de miután először csak 2023-ban kellett volna utalni, így könnyen lehet, hogy a második fegyverpénzt a 2026-os választás előtt folyósítják majd.

Az érdekvédők a hamarosan felálló "új" kormánynál megpróbálják elérni a több éve hangoztatott követeléseiket. Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője ezek közül a következőket emelte ki:

• Bérrendezés, a fegyverpénz nem helyettesíti a fizetések emelését. Az érdekvédők szerint össze kellene kötni a katonák és a rendőrök illetményalapját. (Jelenleg a rendőröké 38 650 forint, a katonáké 44 600. Ennek alapján számolják a bért és az egyéb kiegészítő juttatásokat is. Egy kezdő rendőr például ennek a 4,7 szeresét kapja, a szorzó a fokozat, a pozíció és az eltöltött évek alapján nő.)
• Növelni kellene a rendőrök lakhatási támogatását.
• Olyan biztosítási rendszert kellene létrehozni, amely akkor is biztonságot nyújtana, ha egy rendőrnek például egészégügyi okok miatt kellene leszerelnie.
• Olyan sávos nyugdíjrendszer bevezetése, amely több környező országban is hatásosnak bizonyult. (Leegyszerűsítve ennek az a lényege, hogy el lehetne menni korábban nyugdíjba, de ha például valaki ezt 20 év szolgálat után teszi, akkor a nyugdíjának csak nagyjából a felét kapná meg. Ez az összeg sávosan emelkedne, a teljes nyugdíjat pedig akkor kapná meg, amikor az illető eléri az általános korhatárt.)

(Kiemelt kép: Dimény András / 168.hu)