Ezekkel a témákkal akar választást nyerni az ellenzék?

A választások előtt bő fél évvel az ellenzéki pártoknak szükségszerűen politikát kell váltaniuk. Már nem elég a negatív, a kormányon lévők munkáját minősítő politizálás, hanem szükség van olyan ügyekre, amelyek megmutatják: „mit tennék, ha kormányon lennénk” – írja elemzésében a Policy Agenda

A 2014-es választások előtti időszak legnagyobb tanulsága, hogy az ellenzéki pártok együttműködésének konstrukciós vitáival minden, a választók számára értékelhető politikai kezdeményezést háttérbe lehet szorítani. Így aztán az emberekben az a kép marad meg, hogy az adott pártok csak veszekedni tudnak, és nincsenek megoldási javaslataik.

Ez elmúlt hónapok alapján négy olyan ügy van, amelyek valamely ellenzéki erővel azonosíthatók. Ilyen az MSZP (leginkább miniszterelnök-jelöltje) által meghirdetett Fizessenek a gazdagok politika, a Jobbik bérunióötlete, a konzervatív Polgári Világ párt és valamelyest az MSZP által felkarolt euróbevezetés gondolata, valamint a pártok felett-mellett álló Közös Ország Mozgalomnak a választási rendszer megváltoztatására irányuló kezdeményezés.

Mégsem fizetnek a gazdagok?

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje által meghirdetett Fizessenek a gazdagok! politika egy markáns baloldali fordulat előjelének tűnt, és úgy tűnt, ez lehet a párt 2018-as választásokra felfűzött politikai története. Ezzel szemben az utóbbi hónapokban ez hátrébb szorult, Botka László pedig nem tud kikeveredni az ellenzéki együttműködés formáinak technikai kérdéséből.

A párttal kapcsolatos hírek, illetve Botka legutolsó beszéde is inkább arról szólt, hogy milyen együttműködésekre van szükség, semmint tartalmi alapon tovább építette volna a Fizessenek a gazdagok! politikáját. Pedig politikai marketing szempontjából minden olyan eleme megvolt, amely szükséges egy sikeres választáshoz. Érzelmeket váltott ki a támogatók és az ellenzők táborában, valódi szakmai vitát lehetett köré építeni, és ezáltal a párt megkülönböztette magát a korábbi évek baloldali pártjaitól.

Fotó: Bazánth Ivola

Euró és bérunió

A kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon magas az Európai Unió támogatottsága. Ennek is köszönhető, hogy a kormány nem az EU-t támadja közvetlenül, hanem „Brüsszelt” (asszociálva egy bürokratikus, a nemzetállamokat háttérbe szorítani igyekvő szervezetre). És feltehetőleg ezért döntött úgy a Jobbik is, hogy nem EU-ellenes politikát folytat. A bérunió felvetése tartalmi alapon érthető, hiszen olyan kérdésre rezonál, amely ténylegesen foglalkoztatja a választókat: az alacsony bérek. Ugyanakkor tartalmilag kevéssé kidolgozott az ötlet, hiszen a Nyugat–Kelet közötti bérek különbségének csökkentése sokkal inkább gazdasági szerkezetváltozást és nem szabályozást igényel – állapítja meg az elemzés.

A bérunió mellett megjelent egy másik kezdeményezés is, amelynek alapja a több Európa, az euró bevezetésének kérdése. A frissen alakult Polgári Világ párt által napirendre tűzött ügy érthető üzenet a választóknak. Az euró sokkal kézzelfoghatóbb, és érthető jelentéssel bír a választó számára, mint a nehezebben megfogható bérunió kifejezés. Ugyanakkor a mérhető támogatással bíró pártok már óvatosabbak ebben a kérdésben, és inkább hosszú távú célként beszélnek róla, mint kampányígéretként.

Kit szólítanak meg a választási rendszer reformjával?

A magát pártok felett állónak pozicionáló Közös Ország Mozgalom fő kezdeményezése a mostani választási rendszer megváltoztatása. Ennek érdekében próbálják az ellenzéki pártokat egy asztalhoz ültetni, és készíteni egy közös, kompromisszumos javaslatot.

Ez a kezdeményezés tematikájában inkább azokhoz az ellenzéki követelésekhez hasonlít, amelyek a demokrácia lerombolása miatt támadják a kormányt. Ugyanakkor ezek az üzenetek a 2014-es választáskor sem mozgatták meg a választókat (legfeljebb a nagyvárosokban). Ennek egyik eredménye volt, hogy a Fidesz főképpen a kistelepüléseknek (húszezer alatti városoknak és falvaknak) köszönhette kétharmados győzelmét.

Nehéz elképzelni, hogy a választási rendszer kérdése válasz lenne a kistelepülések bármilyen problémájára, így ezzel meg lehetne szólítani az ott élőket.

Egyelőre nem látszik, hogy a négy ügy közül melyik lehet a kihívója a Fidesz „folytatjuk az ország megvédését” politikájának. Az idő szűkössége miatt az már nem várható, hogy bármelyik politikai erő képes lenne ezeken túl egy új üzenetet, ezt megágyazó politikai történetet felépíteni. Azaz már asztalon van minden kártyalap, az ugyanakkor még nem látszik, hogy melyik tud ásszá válni.