Évtizedekre titkosítaná a kormány a vízadatokat

Nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva 30 évre titkosítaná a vízhálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó, a tárca részére készített javaslatokban foglalt adatokat az Energiaügyi Minisztérium egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítással – írja a Népszava.

A törvény jövő januárban lépne hatályba, de addig is egy kormányrendeletben biztosíthatnák az adatok titkosítását. Ez vélelmezhetően egy áthidaló rendelkezés lenne, amely a veszélyhelyzetre hivatkozva tartaná homályban az adatokat. Erre utal, hogy a törvénytervezet egy még ki nem adott kormányrendeletet helyez hatályon kívül.

Első hallásra meglepőnek tűnik a kabinet dupla igyekezete a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó adatok elrejtésére, de a sietségre jó oka van. A Fővárosi Törvényszék ugyanis első fokon már kimondta, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak (MEKH) ki kell adnia a vízdíjra vonatkozó számításokat és javaslatokat.

Az Orbán-kormány nem véletlenül őrzi féltve ezeket az adatokat. Az évente elkészített számításokból ugyanis kiderülne, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközműcégekre és szolgáltatási területekre lebontva. Ebből könnyen kiszámolható, hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kabinet a szolgáltatókat a vízdíjak 2013-as befagyasztásával.

Az adatok egy kártérítési per alapját képezhetik, amit a közműtársaságok az Orbán-kormány, illetve illetékes minisztériuma ellen indíthatnak.

A végső számla sok tízmilliárd lehet, amit az államnak kellene fizetnie. Csupán a főváros nem lakossági vízdíj befagyasztásából származó vesztesége idén 10 milliárd forint lehet. A Fővárosi Vízműveknek – a tulajdonos fővárosi önkormányzattal egyeztetetten – feltett szándéka, hogy még az idén elsőként indítson pert ebben az ügyben. Az energiaügyekben illetékes miniszternek ugyanis jogszabályi kötelezettsége lett volna ezen számítások alapján módosítani a vízdíjon, ami lehetővé tette volna a szolgáltatók részére a hatékony gazdálkodást.

A kormány ugyanis nem csupán a lakosság által fizetett árat tartotta mesterségesen alacsonyan, hanem a közületi, tehát az állami intézményeknek és a profittermelő cégeknek, így például az akkugyáraknak, erőműveknek és autómosóknak is fillérekért kell szolgáltatni a vizet. A tíz éve változatlan hatósági ár miatt a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózatok működtetésének és karbantartásának költségét sem. A vezetékek avulása pedig egyre látványosabban mutatkozik meg a sorozatos csőtörésekben, illetve az országszerte meglévő – esetenként 40-45 százalékos - hálózati vízveszteségben.

A lap szerint a törvénymódosítás másik célja a víziközmű társaságok államosításának felgyorsítása lehet. A víziközmű-rendszerek átadásáról eddig egyhangú döntéssel határozhattak az érintett önkormányzatok, ám a jogszabálymódosítás után elegendő lesz a tulajdoni hányad szerinti egyszerű többség is. Így a több település által birtokolt cégek esetében a nagyobb részt birtokló önkormányzatok egyszerűen kizárhatják a döntésből a kisebbeket. Az sem lehet akadály, hogy a törvényben előírt vagyonértékelés nem készült el, a MEKH ennek hiányában is kiadhatja az új állami tulajdonos fenntartónak a működési engedélyt.

(Kiemelt kép: Karácsony Gergely Facebook-oldala)