Figyelmeztetést kapott a magyar kormány az Európa Tanácstól
Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy magyar nemzetbiztonsági megfigyelésről szóló döntését a magyar állam még mindig nem építette be törvénykezésébe, figyelmeztetett a Tanács miniszteri bizottsága. Ennek mielőbbi pótlására is felhívták a magyar kormányt.
Az Európa Tanács emberi jogi szervezet miniszteri bizottsága figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésre vonatkozó hazai jogszabályok teljes mértékben és hatékonyan összhangban legyenek az Emberi Jogok Európai Egyezményének követelményeivel, írják közleményükben.
A Tanács egy, az Európai Emberi Jogi Bíróság által március 10-én, ideiglenes határozatott hozott, amelyben hangsúlyozták, a Szabó Máté Dániel és Vissy Beatrix kontra Magyarország ügyben még mindig tartozik a magyar kormány a jogszabályok átalakításával. Az ügyet az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet még 2016-ban nyerte meg a nagykamara előtt Strasbourgban, miután kiderült, az intézményt a magyar állam, nem egészen világos indoklással titkos módszerekkel hallgatta le.
A döntés és a mostani figyelmeztetés ismét hangsúlyozza, az intézet munkatársainak sérült a magán- és családi életük, valamint magánlevelezésük tiszteletben tartásához fűzödő, alapvető emberi joga.
A Tanács most közleményében ugyancsak felhívja a magyar államot, „foglalkozzanak a bíróság által feltárt hiányosságok összességével”, határozzák meg a jogalkotási folyamat ütemezését, terjesszenek elő egy jogalkotási javaslattervezetet, és tájékoztassák a bizottságot a jogalkotási folyamat minden lényeges fejleményéről.
A bíróság határozatával összhangban azt is elismételték, a titkos megfigyelés rendkívül erőszakos titkosszolgálati beavatkozás, amit minden esetben kellő mértékben indokolnia kell a szakszolgálatoknak ahhoz, hogy jogszerűnek minősüljön. Ezt a magyar állam az inkriminált ügyben pedig a bíróság szerint egyértelműen elmulasztotta.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. május 5., 10:00
Az egy évre felállt vizsgálóbizottság célja, hogy kiderítse, kik és milyen célból hallgathattak le ellenzéki politikusokat, független újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket az EU több országában, köztük Magyarországon.
A miniszteri bizottság emellett sérelmezi, a döntéssel kapcsolatosan csupán késve, 2022 októberében kapott a magyar féltől tájékoztatást a tervezett jogszabályi változtatásokról, ezt azonban cselekvés még nem követte. Felszólította a magyar kormányt, nyújtson be részletes cselekvési tervet a jogszabályi környezet tervezett, új keretéről legkésőbb 2023. szeptember 30-ig.
Nem ez az első eset, hogy a magyar kormány megfigyelési botrányba keveredik, többek között az izraeli Black Cube menekülteket segítő civil szervezetek elleni, 2018-as, titkos megfigyelési ügye (Migration Aid-ügy), illetve az ugyancsak izraeli NSO által a magyar államnak eladott Pegasus megfigyelőszoftver újságírók titkos megfigyelésére való felhasználása (Pegasus-botrány) is borzolta már a kedélyeket itthon.
A döntés azonban a vonatkozó jogszabályok alapos átstrukturálására kényszerítheti a magyar kormányt.
(Kiemelt kép: Az Európai Tanács központi épülete Brüsszelben. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
