A magyar kormánynak meg kell izzadnia az uniós támogatásokért

Bár a 2022-es év végén a magyar kormánynak sikerült aláírni az uniós támogatásokról szóló, úgynevezett partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal, a megállapodás részletei megmutatják, hogy csak a pénz egy elenyésző részéhez van hozzáférése, a többi számos feltételhez kötött.

2023. január 3., 13:45

Szerző: 168

A magyar kormánynak meg kell izzadnia az uniós támogatásokért

Mikor 2022. december 22-én a magyar kormány bejelentette, hogy sikerült aláírni a partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal, illetve az azt megelőző héten az EU Tanácsa jóváhagyta a magyar Helyreállítási Tervet is, papíron hozzáférhetővé váltak az uniós támogatások. A 444.hu cikkében foglaltak szerint az apróbetűs részletek alapján azonban kiderült, hogy az uniós intézmények valójában úgy zárták el a magyar kormányt a forrásoktól, hogy az közben kommunikációs szempontból ne legyen nyilvánvaló.

A megállapodás szerint a pénzt három részre osztották, ezek közül kettő egyelőre teljesen hozzáférhetetlen a magyar kormány számára, a harmadik elosztásába pedig csak mérsékelten szólhat bele.

Az agrárpénzek már úton vannak

Az Európai Bizottság 2022. november 7-én jóváhagyta a magyar kormány Közös Agrárpolitikára (KAP) vonatkozó pénzköltségvetési tervét, így a 2023-2027-es időszakban összesen 8,4 milliárd euróhoz (azaz közel 3400 milliárd forint) férhetünk hozzá. „A mezőgazdasági támogatások a leginkább összehangolt részei az EU-s politikáknak, itt a nemzeti mozgástér a pénzek elosztásában viszonylag korlátozott, eleve komoly összegek alanyi jogon járnak a földet művelőknek és állattenyésztőknek. Ez a keret sosem volt veszélyben, a pénz lehívását el lehet kezdeni” – írja a 444.hu.

A Helyreállítási Alaphoz teljesítendő Szupermérföldkövek

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A járvány okozta gazdasági károk enyhítésére létrejött EU-s csomagból Magyarországnak elvileg 2400 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás járna, illetve még ennél valamivel több kedvezményes hitel. A hitelre való igényét a magyar kormány 2023 augusztusáig nyújthatja be.

Ahhoz azonban, hogy a vissza nem térítendő támogatáshoz hozzáférjen a magyar kormány, mert ehhez 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell teljesítenie, melyekből 17-et már tavaly elkezdett végrehajtani, de a Bizottság elégedetlen volt a minőségükkel. A kormány azt ígérte, hogy március 31-ig teljesíti a szükséges előírásokat. Mind közül a „legnagyobb falat” az igazságügyi reform lesz. Ennek keretében megszűnhet például az Alkotmánybíróság azon joga, hogy jogerős bírósági ítéleteket bíráljon felül, illetve megerősíthetik az Országos Bírói Tanács jogköreit is. Az Alap pénzeit 2026 végéig lehet lehívni.

Az elszámolás itt nem számlákkal kell igazolni a pénzek elköltését, hanem olyan általános célokat kell elérni, amiket az Bizottság menet közben ellenőriz, és eszerint folytatja a finanszírozásokat.

Ha úgy látják, hogy az egyes programok nem az elvárt eredményeket hozzák, menet közben is leállíthatják a projektet. Magyarország volt az utolsó tagállam, aminek a tervét jóváhagyták – legkorábban áprilisban próbálkozhat az első eurók megszerzésével.

A Fejlesztési Támogatások előtti akadályok

Ez a keret az, amit leginkább EU-s pénzeknek neveznek. Ezek azok a hét évre megítélt támogatások, amelyeknek a nagy részét pályázatokon keresztül osztja ki a kormány. Innen 22 milliárd euró hívható le a 2021 és 2027 között kiírt pályázatokra, de az utolsó számlákat ráér legkésőbb 2030-ban benyújtania a magyar kormánynak. Ezekre az operatív programokra alkotott operatív programjait utolsó tagállamként 2022. december 22-én tudta jóváhagyatni, de a valóságban csak a teljes keret 1,5 százalékát kitevő előleghez van hozzáférése, a többihez az Eu által létrehozott akadályokon keresztül vezet az út.

Az akadályok létrehozásához két új eszköz kellett: az úgynevezett horizontális felhatalmazási feltételek és a feltételességi mechanizmus, mindkettő új EU-s jogszabályokon alapszik. A horizontális felhatalmazási feltétel azt jelenti, hogy csak olyan ország kaphat pénzt, amelyik nem sérti meg az EU alapjogi chartáját, azaz a lisszaboni szerződés második cikkelyét. A feltételességi mechanizmus pedig egy pénzmegvonással fenyegető eljárás, azon országok előtt, amelyek jogállamisági gondok miatt eltékozolják az EU pénzét.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország több szempontból sem felel meg a horizontális feltételeknek.

A legnagyobb akadály az igazságügyi reform, de a pénzek visszatartást többek között három olyan törvénnyel indokolják, melyek sértik az EU alapjogi chartáját. Ezek:

a nemzetközi sajtóban homofób törvényként emlegetett gyermekvédelmi törvény, amely megtiltja, hogy a 18 éven aluliak a médiából, művészeti kiadványokból vagy az iskolából értesüljenek a homoszexualitás létezéséről
a magyar menekültügyi törvény, mely szerint Magyarország csak azon személyek menekültjogi kérelmét bírálják el érdemben, aki közvetlenül a háborúból érkezik, ám a biztonságosnak ítélt harmadik országokból beérkező kérelmezőket automatikusan visszautasítják
az egyetemek privatizálása, azaz fideszes politikusok vezette alapítványokba való kiszervezése

Összességében elmondható tehát, az EU hivatalosan semmilyen pénz elől nem zárták el teljesen a magyar kormányt, de a valóság az, hogy egyelőre sem a Helyreállítási Alaphoz, sem a Fejlesztési Pénzekhez nem férhet hozzá a magyar kormány, és ha még a legfontosabb brüsszeli előírásokat sikerül is teljesítani, akkor is folyamatosan újabb feltételeknek kell majd megfelelni. Magyarországon kívül csak Lengyelország van hasonló helyzetben, de a lengyeleknek sokkal kevesebb feltételt kell teljesíteniük.

(Kiemelt képünk: Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben. MTI/EPA/Olivier Hoslet)