Erre készül Barroso a mai sajtóértekezleten

A média szabadsága az Európai Unió alapelve, nyilatkozta José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. Magyarország és a Bizottság is a tagállamok össztüze alatt áll a magyar médiatörvény miatt. Ennek árnyékában találkozik Budapesten az egész Bizottság és a magyar Kormány. Barroso négyszemközt is el fogja mondani a véleményét Orbán Viktornak.

A Bizottság elnökétől az Euractiv azt kérdezte, hogy mennyire tartja fontosnak azokat az ügyeket, amelyeknek a felhozatalát mindenki várja tőle, vagyis a médiatörvény ügyét (Euractiv.hu 2010.12.27.) és a külföldi vállalkozásokra kivetett különadókét (Euractiv.com 2010/12/24). A különadók ügyében Barroso elmondta, hogy a testület már októberben felvette a magyar hatóságokkal a kapcsolatot és azóta próbálják tisztázni, hogy az intézkedések összeegyeztethetők-e az Unió jogrendjével. Barroso szavai szerint ezek „nagyon összetett és érzékeny kérdések” és ezért a Bizottság a jog „teljes higgadtságával” kezeli őket. „Ezek az ügyek azért fontosak, mert az egységes belső piac nélkül nem lehetséges az Európai Unió”. De a bizottsági elnök itt megállt, arra kérve mindenkit, hogy ne prejudikálja a még folyamatban lévő értékelések és konzultációk eredményét.

A Bizottság szóvivője, Olivier Bailly elmondta, hogy a Bizottság aznap reggel megkapta a magyar médiatörvény 194 oldalas fordítását. A szöveg terjedelmességére tekintettel a bizottsági szakértők nem lesznek készen az értékelésével a budapesti út előtt. Az Euractiv azon kérdésére, hogy akkor Franciaország miként tudta máris megítélni a törvényt, és felkérni a többi tagállamot, hogy együttesen lépjenek fel ellene, Bailly azt válaszolta, hogy a tagállamok értékelése politikai, a bizottsági ennél összetettebb jogi értékelés, és tovább tart.

Egy másik kérdésre válaszolva Bailly elmondta, hogy a Bizottság az EU-elnökségi ügyeken túl legalább még egy magyar üggyel is foglalkozhat a médiatörvényen és a különadókon túl: több tagállam ugyanis aggasztónak tartja, hogy Magyarország a határon túl élő magyaroknak elkezdett állampolgárságot adni bevándorlás nélkül.

Mint ismeretes, a luxemburgi külügyminiszter éles kritikáját követően két másik alapító tagállam, Németország majd Franciaország is erőteljes fellépést követelt a magyar elnökséggel szemben. A szocialista táborhoz tartozó Asselborn után a liberális német Hoyer államminiszter vetette fel, hogy Magyarország nem képviselheti az EU soros elnökeként hitelesen az Uniót Fehéroroszországgal és Ukrajnával szemben – amivel egyben a magyar elnökség egyik prioritását kérdőjelezte meg (lásd Euractiv.hu 2010.12.23). Ezt követően François Baroin néppárti francia költségvetési miniszter a francia kormány nevében úgy nyilatkozott, hogy „Franciaország álláspontja a többi tagállammal együtt elég erős diplomáciai és politikai nyomást kell gyakoroljon a Magyarország kormányára annak érdekében, hogy a magyar kormány egy higgadtabb elnökséget vezethessen a médiatörvény zárójelbe tételével”.

Mivel a három politikus az Európai Parlamentet uraló három nagy pártcsaládhoz tartozik, Orbán Viktor miniszterelnök január 11-én várhatóan igen komoly politikai ellenállásra számíthat az Unió harmadik hatalmi ágától is. A liberális és a zöld frakcióvezető már külön is foglalkozott a kérdéssel. A luxemburgi, francia, német kormány tiltakozáshoz a brit kormány is felsorakozott - írta az

A tanácsot uraló tagállamok és a Parlament együttesen nagyobb erőt képviselnek a Bizottságnál, amelyen egyre nagyobb a nyomás, hogy kiemelten foglalkozzon Magyarország ügyével. Így talán először fordulhat elő a sokak szerint egyre csökkenő értékű soros elnökség idején, hogy a közös ügyek helyett az elnöklő ország ügyeinek szentelnek több energiát.