Érettségi kérdés lehet az iszlám feltartóztatásának témája

Megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya az új történelem érettségiben – írta a Népszava a birtokába került vizsgakövetelmények tervezetéből.

A mostani 12 helyett már csak 7 nagy témakör szerepel a történelem érettségi 2023 szeptemberétől bevezetésre kerülő, az új Nemzeti alaptantervhez igazodó követelményrendszerében, az altémák között ugyanakkor több, a jelenlegi vizsgafeladatokban nem szereplő tétel is helyet kapott.

Emelt szinten megjelenik például „A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya” téma, valamint az „eredet kérdéseiről” (nyelvészet, régészet, néprajz, genetika) is számot kell adniuk a vizsgázóknak. Középszinten pedig a mostaninál is részletesebben kell majd ismerni a magyar őstörténetet, a honfoglalás okait, a „kalandozásokat” és „támadó hadjáratokat”.

A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztatásának” témáját.

Az egyház- és vallástörténet a mostaninál nagyobb mértékben lesz jelen: míg a mai vizsgaleírásban ez a tématerület a feladatok mintegy 10 százalékát teszi ki, a tervezetben ez 17-23 százalékra módosul. Így például a legfontosabb szerzetesrendek ismerete már középszinten is elvárás lesz, ahogy a Rákosi-diktatúra egyházüldözése is.  

(Kiemelt kép: Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban 2020. május 5-én. Fotó: MTI | Czeglédi Zsolt)