„Én nem szoktam iratokat csempészni, legfeljebb csokoládét”

Héderváry Klára manapság már egy kilencven esztendős hölgy, aki ma is aktív, Brüsszelben él, és egy menedzserképző intézmény elnöke. Neki köszönhetik a magyarok, hogy nem semmisült meg - és ma is hozzáférhető - az ENSZ Magyarországgal foglalkozó 56-os Különbizottságának munkaanyaga.

A dokumentáció majd kéttucatnyi whiskys ládában 1999-ben érkezett hazánkba. Az iratanyag több ezer oldal, New Yorkból szállították Budapestre az Open Society Archive (OSA) támogatásával. Hogyan jutottak haza az évtizedeken át őrzött szigorúan bizalmas jelentésék?

New York, ENSZ

A fiatal Héderváry Klára családján keresztül Párizsban, majd Brüsszelben folytatott tanulmányokat. Majd a tengerentúlon diplomázott a Harwardon, később a Columbia Egyetemen doktorált közgazdaságtanból és nemzetközi jogból. Így lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik munkatársa, aki elsősorban a Közel-Kelettel foglalkozott.

Ám amikor 1956-ban az ENSZ közgyűlése arról határozott, hogy egy 5 tagú Különbizottságot hoz létre a forradalom történéseinek kivizsgálására, ő felajánlotta a segítségét.

A Különbizottság főképp arra kereste a választ, hogy Oroszország megsértette-e az ENSZ alapokmányát, azzal hogy beavatkozott a magyar belügyekbe csapatai bevonulásával.

111 vallomás

A bizottság 1957 januárjától májusig New Yorkban, Londonban, Genfben, Rómában és Bécsben hallgatta meg a tanúkat. Összesen 111 személy jelentését rögzítették az akkori jegyzőkönyvek, legtöbbször anonim módon, betűkkel jelölve a megszólalók nevét. Mindezt az itthon maradt családtagok miatt.

Három kiemelt tanút nyilvános ülésen hallgatták meg. Vallomást tett Kéthly Anna, a Nagy Imre kormány szociáldemokrata minisztere és Király Béla, a Nemzetőrség főparancsnoka, Kővágó József Budapest főpolgármestere is.

Tamási Miklós, az OSA munkatársa az iratanyag bemutatásának sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a 111 vallomást tévő többségének nevét kitörölték a bizottság jegyzőkönyveiből.

De a titkosszolgálatok később sok személyt mégis be tudtak azonosítani, mert a szöveges leiratok csak a tanúk nevét tüntették el. Ám azokét, akikről mesélt, benne hagyták az angol nyelvre lefordított szövegekben.

Így történhetett meg, hogy az egyik vallomást tévő menekült személy, Török Zsolt később visszatért Magyarországra. A hatóságok ráismertek a vallomása lapján, perbe fogták és kivégezték.

Ma is keresik a tanúkat

Az OSA és a Széchényi Könyvtár által digitalizált dokumentumok közzétételétől a szakemberek azt remélik, hogy az eddig még azonosíthatatlan élő tanúk is jelentkeznek, felfedik kilétüket. Az összes vallomás a tervek szerint az év végéig fog felkerülni az OSA honlapjára.

Az iratanyag bemutatásakor Héderváry Klára elmondta, miként sikerült a történelmi dokumentumokat hazajuttatnia. A Különbizottság jelentését 1957. őszén az ENSZ közgyűlése elfogadta és a korábbi tanúvallomásokat, jegyzőkönyveket, hangfelvételeket egy páncélszekrénybe zárták. Három évvel később selejtezni kellett volna, de erre nem került sor.

A Különbizottság munkájának lezárása után a fiatal magyar nő visszament eredeti munkakörébe és évtizedeken át dolgozott az ENSZ szervezetének kötelékében.1981-ben szervezeti egysége igazgatójaként nyugdíjazták, akkor kérvényezte saját „papírjainak” elszállítását.

Ez nem volt szokatlan, mások is összedobozolták a holmijukat, amikor befejezték az aktív éveiket. Héderváry Klára titkára a csomagoláskor whiskys ládákat szerzett, amelyekben kijuttatták a hatalmas mennyiségű dokumentációt.

- Én nem szoktam iratokat csempészni, legfeljebb csokoládét – mondta a sajtóbemutatón az idős hölgy, eloszlatva a korábban elterjedt mendemondát, arról hogy a jegyzőkönyveket kicsempészte magával.