EMIH: Magyarország és Olaszország a legbarátságosabb a zsidósággal egy európai kutatás szerint

Belgium és Spanyolország viszont nagyon barátságtalan.

2022. június 20., 20:01

Szerző:

Az Európai Zsidó Szövetség által bemutatott kétéves kutatás a zsidóság helyzetét mérte fel az európai országokban.

A jelentés az európai zsidók biztonságérzetét, az antiszemita attitűdök mértékét és a különböző európai kormányok tevékenységét vizsgálta az antiszemitizmus elleni harc, a zsidó közösség biztonsága és a vallásszabadság, továbbá például azzal kapcsolatban is, hogyan szavaz az adott ország Izraelt érintő kérdésekben, a nemzetközi fórumokon. A jelentést az Európai Zsidó Szövetség éves konferenciáján mutatták be, melyet most először rendeztek Budapesten, ahol a vendéglátó az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség.

A konferenciáról részletesen lapunk is beszámolt.

A londoni székhelyű, független intézet, a British Institute of Jewish Policy Research együttműködésében összeállított tanulmány figyelembe veszi azokat a felméréseket, melyek a zsidóság biztonságérzetéről korábban készültek, továbbá összegzi a zsidókat ért személyes támadások, illetve a zsidósággal szembeni ellenérzés mértékét mutató adatokat is. A budapesti konferencián bemutatott tanulmány szerint a 12 ország közül, ahol a legtöbb zsidó él Európában,

a zsidók Dániában és Magyarországon érzik magukat a leginkább biztonságban, ezen belül Magyarország az első helyen áll abban is, hogy ott érte a zsidókat a legkevesebb antiszemita támadás.

– olvasható a tanulmányról készült lapunkhoz eljuttatott beszámolóban.

„Az elmúlt években több fontos, ám eltérő módszertannal készült tanulmányt láttunk a zsidó közösségek életéről. Nehéz volt ezeknek a felméréseknek az eredményeit ebbe a tudományos, összehasonlító adatbázisba illeszteni, és még nagyobb kihívást jelentett a különböző tanulmányok adataiból egységes, objektív mércét megállapítani, hogy valóban javuljon a zsidó közösség és az egyének élete is a hazájukban” 

– mondta Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség elnöke.

A tanulmány szerint például Franciaországban érzik legkevésbé biztonságban magukat a zsidók. Ugyanakkor Franciaország azon országok közé tartozik, amelyek megtették a legszükségesebb lépéseket a zsidó közösség fennmaradásának biztosítása érdekében, így várhatóan pozitív elmozdulás lesz tapasztalható a biztonságérzetről készülő későbbi felmérésekben.

A jelentés szerint ugyanakkor Belgium az az ország, amely a legkevesebb intézkedést teszi a zsidók életének támogatására.

A tanulmány az elmúlt években készült felméréseket súlyozva, az európai kormányok tevékenységét illetően, az alábbi sorrendet állította fel a zsidók életminőségére vonatkozóan:

1. Olaszország
2. Magyarország
3. Dánia
4. Egyesült Királyság
5. Ausztria
6. Hollandia
7. Németország
8. Svédország
9. Spanyolország
10. Franciaország
11. Lengyelország
12. Belgium

Az alábbi rangsor pedig az európai kormányoknak a zsidóság érdekében tett lépései alapján készült:

1. Németország
2. Ausztria
3. Franciaország
4. Hollandia
5. Olaszország
6. Magyarország
7. Egyesült Királyság
8. Svédország
9. Lengyelország
10. Dánia
11. Spanyolország
12. Belgium

„Ez a tanulmány egyedülállóan integrálja azokat az adatokat, melyek nemcsak az antiszemitizmus, hanem a zsidók ellen irányuló erőszak mértékét is mutatják. Az elmúlt években a magyar zsidók azt érezték, hogy javult a közbiztonság helyzete, és örülünk, hogy az Európai Zsidó Szövetség jelentése is ezt erősíti meg. A zsidó közösség és a magyar kormány közötti szoros együttműködés azonnali és közvetlen javulást eredményezett a zsidóság biztonságában, beleértve egyebek között az alkotmányos és törvényi változásokat és ahogyan a rendőrség kezeli az antiszemita incidenseket – mondja Köves Slomó az EMIH- sidó Szövetség vezető rabbija.

„A zsidó közösség és a kormány közös munkája a záloga annak, hogy csökkenjenek a magyar társadalomban a zsidókkal szembeni negatív érzelmek és vélemények. Ennek a közös erőfeszítésnek fontos pillére többek közt az oktatási tartalmak és közoktatásban használt tananyagok folyamatos felülvizsgálata, az Oktatási Minisztérium, a magyarországi zsidó közösségek és a Tett és Védelem Liga (APL) együttműködésével. Az a tény pedig, hogy a Sorsok Háza állandó kiállításának kialakításával is a zsidó közösséget bízták meg, szintén bizonyítja az elkötelezettséget a cselekvés és a hosszú távú változás előidézése mellett, a kormányzati és közösségi partnerség révén”

– tette hozzá Köves Slomó.

„A tanulmány célja nem az, hogy vitába szálljon egyik másik kormánnyal, a cél az, hogy létrehozzunk egy közös eszközkészletet a zsidóság életminőségének tudományos összehasonlítására az egyes országokban, ami lehetővé teszi a közösségek vezetői és a kormányok számára, hogy lássák, milyen lépésekre van szükség a kihívások leküzdéséhez.” – mondta Menachem Margolin rabbi.

“Pozitívum, hogy mind a 12 vizsgált ország közül mindegyik 60 feletti pontszámot ér el. Tehát egyetlen ország sincs a „vörös zónában”, ami kézzel fogható veszélyt jelezne a zsidó közösség számára. Ez az eszközrendszer minden bizonnyal egy olyan kiindulási pont, amit érdemes lesz fejleszteni, a politikai és társadalmi kihívások ellenére, melyekkel meg kell küzdenünk.” – mondta Margolin rabbi.

Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) budapesti konferenciájára Angliából, Ukrajnából, Lengyelországból és Hollandiából is érkeztek küldöttek, de miniszteri szinten képviseltetik magukat európai országok és az uniós intézmények is. A konferencia megnyitóján beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a gálavacsorán pedig Pintér Sándor belügyminiszter képviseli a magyar kormányt – olvasható a tanulmány részletezésében.

(Kiemelt kép: A nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka második estje, a lámpás meggyújtása után a Nyugati téren 2016. december 25-én. Elöl a nyolcágú hanukai menóra. Fotó: Demecs Zsolt / MTI)

Az ukrán-magyar határszakaszon 5912 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4331-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden.