Eltörölt árfolyamrés: miként jár vissza a pénz?
Az Együtt-PM szövetség szerint továbbra sem oldja meg a devizahitelesek problémáját a kormány a pénteken benyújtott törvényjavaslata.
A szövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint a kormány nem kezeli azt a társadalmi válságot, amely a lakossági devizahitelezés összeomlása nyomán kialakult Magyarországon.
Mint írták, a kormány felfüggeszt minden végrehajtást, a bankokkal számoltatja ki az árfolyamrés mértékét, és peres eljárásokat szabályoz, de nem mondja meg például, hogy az árfolyamrés eltörlése után miként jár vissza a pénz az embereknek.
„A kormány tehát továbbra sem csinál semmit, folytatja viszont azt a – forintot gyengítő, a gazdaságot stagnáló pályán tartó – politikát, mely ennek a válságnak a kialakulásához vezetett” – hangsúlyozták.
Emlékeztettek, hogy az Együtt-PM már hetekkel ezelőtt – a Kúria jogegységi döntése előtt – törvényjavaslatot nyújtott be, amely előírja az árfolyamrés visszamenőleges eltörlését. Akinek e kalkuláció után túlfizetése van, annak vissza kell fizetni – tették hozzá, és követelik, az Országgyűlés tárgyalja meg javaslatukat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán jelentette be, hogy a kormány kétlépcsős törvényalkotás keretében illeszti be a jogrendbe a Kúria június 16-i jogegységi döntésének megállapításait.
A friss törvényjavaslat semmisnek nevezi az árfolyamrést – a vételi és eladási árfolyamok alkalmazását –, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra vagy jutalékra is.
A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépése után – a kihirdetését követő nyolcadik nap – kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek.
A törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem. Az indoklás szerint a végtörlesztett szerződésekre azért nem vonatkozik a javaslat, mert a végtörlesztés az akkori piaci és az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel, például a tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon történt.
